Veszedelmes Kuba

9.Rész

Sonia szemszöge:

Mire észbe kaptam már az esküvő napja volt. A két nappal ezelőtti történések miatt, és persze az esküvő miatt azt sem tudom hol áll a fejem. Akkor ott, Hugo irodájában elég elhamarkodott döntést hoztam amikor belementem ebbe a hülye fogadásba. A hirtelen adrenalin és a versengési vágy eluralkodott rajtam, és nem hiszem hogy jó döntést hoztam. Hiszen gyakorlatilag utat engedtem neki hogy elcsábíthasson. És be kell valljam egyre jobban kezdenek le dölni a magamban felépített ellenállás falai. Ha két nappal ezelőtt nem távolodik el tőlem, akkor talán tovább is mentem volna. Valahogy amikor a közelemben van nem tudok józanul gondolkodni és helyes döntéseket hozni. De ezzel az egész fogadás dologgal olyan, mintha táncba hívtam volna, hogy ,,Hé gyere csak csábíts el ha akarsz". És az a legnagyobb baj, hogy elég jól csinálja. És pont ettől félek a legjobban. Hogy nem fogok tudni neki ellenállni se fizikailag, se lelkileg. Félek nehogy beleszeressek. Hisz azt szokták mondani, hogy a vágy nagyon hamar át tud alakulni szeretetté, az pedig szerelemmé. Vágy az pedig van bőven.

Valamit ki kell találnom erre a helyzetre... De nincs sok időm gondolkodni, mivel halk kopogást hallok. Kinyílik az ajtó és Maria fejét látom meg.

-Drágám nemsokára itt a fodrász és a sminkes.. Csak mondom szólok.- mondja ragyogó mosollyal.

-Köszönöm Maria...- mondom neki halvány mosoly kíséretében. Biccent egyet, majd eltűnik a zárt ajtó mögött.

Nagyon hiányzik az anyukám, és nagyon szeretném hogy most itt legyen velem és támogasson, de sajnos erre nincs lehetőség. Viszont tegnap Hugo megengedte, hogy felhívjam anyát és Adriánát hogy megnyugtassam őket. Hát gondolhatjátok mennyire sikerült jól. Elmeséltem nekik mindent, apám és Hugó apjának az egyezségét. Anyáék le voltak döbbenve. Anya is tudott arról hogy apa a maffiának dolgozik, de a megállapodásról fogalma sem volt. Ő magát hibáztatta a történtekért, de én megnyugtattam azzal hogy majd elmegyek meglátogatni amikor lesz alkalmam rá, és hogy ne aggódjon semmi bajom sincsen. Kicsit jobban érzem magam, hogy beszélhettem velük így kicsit összekapartam magam és próbáltam az előttem álló pár órára koncentrálni.

Gondolat menetemet újból kopogás zavarta meg.

-Gyere...- kiabálom ki, mire két nő jött be a szobába hatalmas mosollyal az arcukon.

-Szia én Alicia vagyok a fodrász, ő pedig Blanca a sminkes mi fogunk felkészíteni az esküvőre...- nyújtja felém mind két nő a kezét bemutatkozás képpen, amit én szívélyes mosollyal fogadok.

Leültem a székbe és egyszerre láttak neki elkészíteni a sminkem és a hajam. Tetszett, hogy kikérték a véleményem hogy szeretném a sminkem meg a hajam, mivel az utóbbi időben nem nagyon van beleszólásom a saját életembe. Így ez a gesztus kifejezetten jól esett.

Sminken egy egyszerű núd színekkel szerettem volna, mivel ahogy említettem nem nagyon van szükségem sminkre. A hajam először begöndörítette Alicia, utána egy laza félkontyba tűzte elől kihagyva két kósza tincset. Mire elkészültünk már ott volt az idő, hogy felvegyem a ruhámat.

Mivel elég meleg van, így egy olyan ruhát választottam ami felül csipke alul pedig egy lengébb anyag.

Mire felöltöztem már három óra volt. Négy órakor kezdődik az esküvő az Iglesia del Esprítu Santo templomban. Körülbelül egy húsz perc alatt oda érünk így még van időm.

Mivel már az esküvő után indulunk a nászútra, bepakoltam mindent a bőröndökbe, bár pár dolog még hiányzik így bemegyek a gardróba még pár dologért, amikor is megakad a szemem a kihúzhatós szekrényen ami a kis szexi fehérneműket rejti és hirtelen támadt egy remek ötletem.