Je t'aime

10.fejezet

𝑩𝒊𝒕𝒕𝒆𝒓 𝑨𝒏𝒏𝒂

Egy hetünk volt arra a szomszédommal,hogy kipihenjük az elmúlt időszak görbe estéit,s újból bulira,na meg a sok a izgalomra készen álljunk,ugyan is jövő pénteken,indulunk a Hungaroringre. Voltam már ezen a versenyen párszor,soha nem felejtem el,mikor 13 évesen végre beteljesült azt álmom,s élőben nézhettem a cikázó versenyautókat. Amióta a FIA engedélyezte a balatoni pálya beépítését a verseny naptárba,azóta szinte minden alkalommal erre a versenyre megyek csak el.

A hetünk sok-sok alvással,edzéssel,és evéssel telt. Sőt még a tájfutó tábort is lekellett szerveznem,mivel idén elérkezett egy fontos pont az életemben,miszerint a sportomat megoszthatom a gyerekekkel. Nagyobb gyerekek,inkább tinédzserek részére hirdettem meg. Ha minden jól megy ,rendszer lesz belőle. Régebben versenyeztem is,de most az egyetem mellett nincs rá időm. Gondolkoztam már rajta,hogy váltok levelezőre,de úgy voltam vele,hogy egyenlőre teljes mértékben a tanulása szánom az időt,aztán majd beteljesítem a többi vágyam. De egyébként az egyetemmel is egy álmot váltok valóra,mivel újság írást tanulok. Minden álmom,hogy a száguldó cirkusz tagjaként dolhozhassak. De ez még a jövő zenéje.

○ ○ ○

Elérkezett a várva várt pénteki nap. Bepakoltam az előre kitervelt outfitjeimet,és minden más fontosabb dolgot. Csak a hétvégére terveztünk menni,mert utána többen nyaralni mennek a fiúk közül a párjaikkal, Charlessal meg még semmi konkrétat nem beszéltünk meg. Az utolsó szabadedzést még megnéztük,aztán útra keltünk a pumammal. Az út kb.másfél óra. Nem olyan vészes ha minden héten megteszed ezt az utat. Megszokod.

○ ○ ○

A Hiltonban volt egy szobánk a monacóival,úgy ahogy Lucáéknak is. Este 7-re érkeztünk meg az öt csillagos szállodába,ami szintén apukámék tulajdonában állt,így a dolgozók lelkesen fogadták az érkezésem.

Ahogy leparkoltam,és kiszálltunk,a két fiú már ott állt az autóm mellett. Jó gyorsak. Lando egyből Lucához futott,és rávetette magát,én meg ahogy megpillantottam a Ferrari sapkás fiút,a nyakába ugrottam,ő pedig a fenekem alatt felemelt,és gyors csókot váltottunk egymással,mert már jelentkeztek az elvonási tünetek,azt hiszem mindkettőnknél. Charles mosolygott,és meg sem kottyant neki 10 percen át az én 57 kilómat tartani.

-Si tu savas combien je pense à toi!(ha tudnád mennyit gondoltam rád!)-

Csillogtatta meg a zöldes szemeit.

-Cette semaine était supportable,mais tu m'as manqué!(kibírható volt ez a hét,de hiányoztál!)-

Mondtam a nyakába motyogva.

-toi aussi(te is nekem)-

Kezdett el ringatni a karjaiban.

Amíg mi romantikáztunk,Landoék már a garázs földjén feküdtek,és megállás nélkül röhögtek. A barátnőmön már Norris pulcsija díszelgett. Cukik,de néha furák. Van egy külön életérzésük,amit mi azt hiszem nem érthetünk meg,a régi módi hozzáállásunkkal a szerelem terén.

A fiúk segítettek felpakolni a csomagjainkat,aztán pár mondatot váltottam az olyan munkatársakkal,akiket tényleg jól ismerek,majd mind a négyen elvonultunk a két szobába csendes pihenő gyanánt,mivel fél kilencre jönnek a többiek ide vacsorázni azokból a hotelekből,amikben ők szállnak meg,mert itt van a legtöbb pilóta,így csak pár embernek kell autóba ülnie az este.
Ma van a legjobb barátnőm szülinapja. Ez azt jelenti,hogy buli lesz. De csak mértékkel,mert a fiúknak holnap a polért kell harcolniuk. Egy 17 személyes asztalt foglaltunk,ami a halászbástyára néz,és intéztem egy málnás-vaníliás tortát is az ünnepléshez. Illetve Charles a kettőnk nevében vett a napokban egy Pandora karkötőt a lánynak,mivel régóta tetszik neki az enyém.