Je t'aime

29.fejezet

𝑩𝒊𝒕𝒕𝒆𝒓 𝑨𝒏𝒏𝒂

Mikor Luca bejelentette,hogy Charles haza ment a gyárból és Landoval Monacóban vannak,hogy egy kicsit ünnepeljünk negyésben,nem mondtam nemet. Nem lettem volna képes még egy napot Magyarországon maradni. Minél előbb elakartam újságolni Charlesnak a hírt,mert ha rejtegetem,titkolom előle az csak rosszabb irányba viszi el a dolgot. Sűrű elnézések között léptünk az ajtón,majd elindultunk a Feri hegyi reptérre,hogy elhagyhassuk az országot.

○ ○ ○

-Gyere,segítek!-

Vettem át a barátnőmtől méretes poggyászát.

-Anna,neked sem kéne ezt már. Egyébként is előrébb jársz mint én!-

-Shh-

Vettem rá mérges pillantást,hogy senki nem hallja meg Luca miről beszél.

-Jól van na!-

Suttogott vissza.

-Fiúk,megjöttünk!-

Kiabáltam fel,mert gondoltam szimulátoroznak. Körbe fordultam,de Luca már nem volt melettem.

-Srácok!-

Erölködtem tovább. Hogy szívódhattak így Fel? Sóhajtozva ültem le a kanapéra,mikor susmorgást és lépteket hallottam meg magam mögül. Egyszercsak kattogást észleltem,majd mintha valami meggyulladt volna. Hátra fordultam,s ekkor megláttam az összes barátunkat,akik a lépcső fordulóba tömörödtek és somolyogva lestek engem. Charles állt legelől,egy fehér habos,málnákkal kirakott tortával a kezében. Teljes testtel feléjük fordultam és levakarhatatlam mosollyal néztem ahogy megindulnak felém. Csak Lando és Charles,ugye Luca?!

-Joyeux anniversaire,joyeux anniversaire,joyeux anniversaire Anna! Joyeux anniversaire!

Charles,Pierre, Kika és Arthur szépen kezdték el énekelni a dallamot,de a többi pilótatársuk,akik nem tudnak franciául,igen csak elkanyarodtak az eredeti kiejtéstől és hangoktól. A szándék a fontos.Melegség járta a testem,a boldogságom első könnycseppje is kicsordult. Charles odaért hozzám a nappaliba,letette a dohányzó asztalra a tortát,majd magához húzta az örömtől rázkódó testem. Eltávolodtam tőle,mire ő aranyosan mosolygott rám a szemüveges Alvin fejével és egy hosszú,puha csókkal ajándékozott meg.

-Charles elkezdte az ajándékozást!-

Ordította el magát Lando,mire mindenki felnevett.

-Köszönöm-

Túrtam bele elégedett mosollyal a hajába.

-Boldog szülinapot drágám! Megkóstolod a tortát? Én sütöttem neked!-

Húzott az ölébe a díványra.

-Tényleg? Nagyon szép lett!-

Fúrtam a fejemet a nyakába és megéreztem a nyugtató,férfias illatát.

-Ma csaló napom van,úgyhogy ajánlom Leclerc,hogy finom legyen és ne mérgezz meg!-

Nyúlt a késért Daniel. Ügyetlenül vágta a szeleteket,így volt akinek hajszál vékony,volt akinek fatörzs vastagságú szelet került a tányérjára.

-Ümm! Ez nagyon finom!-

Csillant fel a szemem,miután megkóstóltam Charles sütiét.

-Igen? Ízlik?-

Suttogott a fülembe,amitől kirázott a hideg.

-Nagyon!-

Szúrtam bele újra a villám a habos piskótába,majd Charles szájaba csúsztattam.