Bloodsport L.S. [Fordítás] ✅️

16. Fejezet

Harry hitetlenkedve sétált a pálya felé. Épp most beszélt a Manchester United játékosfigyelőjének vezetőjével, aki szerződést ajánlott az ifjúsági csapatba. Ösztöndíjat. Kapna szállást, hozzáférést az összes fitnesz felszereléshez és az ifjúsági csapat minden előnyét élvezhetné. Hát akkor tényleg megy Manchesterbe.

- Igen - lehelte még bent az irodában, Edző és Mr. Cooper pedig megegyeztek, hogy összehoznak egy rendes találkozót a részletek megbeszélése végett. Ezután Abrahams Edző felhívta Harry figyelmét, hogy nem árt, ha szerez egy igazi ügynököt, aki majd segít neki kiigazodni az aláírással. Az egész túl gyorsan véget ért.

- Vissza az edzésre - mondta Edző egy kacsintással, Harry pedig hirtelen a focipályán találta magát, összezavarodva és rettegve.

Mit tett? Mi a faszt művelt?!

Egy szempillantást alatt dobta el magától a Chelsea-t a Manchester Unitedért, anélkül hogy mérlegelte volna az előnyöket és a hátrányokat. Nem gondolt a fizetésre, vagy hogy mik a kilátások arra, hogy bekerüljön az A-csapatba, és még azt sem vette figyelembe, hogy mégis melyik városban élne. Csak az járt a fejében, hogy Manchester közelebb van Donnyhoz, mint London, és hogy négy helyett kettő óra alatt már itt is tudna lenni Louis-val.

Atya ég!

Mit a francot művelt? Most komolyan igent mondott a Unitednak a Louis-val való jelenlegi nem létező kapcsolata alapján? Hogy lehetett ilyen hülye?

Ezen a reggelen a fociedzés gyorsan elúszott a rengetek gondolat hullámaiban, amiken Harry igyekezett minél ügyesebben átgázolni. Fogalma sem volt a körülötte történő eseményekről, de a lábai már olyan sokszor lefutották a pályát, hogy talán már jobban ismerték a gyakorlatokat, mint a saját elméje. Az utolsó ivószünet közben éppen a padon ülve kortyolt az üvegéből, amikor Louis odament hozzá. Most is piros edzős mezt és fekete zoknit viselt, barna haja pedig szinte a fél arcát eltakarta.

Harry, kizökkenve a transzból, felnézett a fiúra.

- Szia - mondta Louis, mire Harrynek hirtelen eszébe jutott valami, amire eddig nem gondolt.

Semmi esély nem volt arra, hogy ösztöndíjat ajánljanak fel két játékosnak egy olyan városból, mint Doncaster. A Manchester Unitednak volt saját futballakadémiája olyan gyerekekkel, akik már tíz éves koruk előtt ott játszottak, és habár mindig kerestek újakat, elég valószínűtlen volt, hogy két játékos ugyan abból a csapatból bekerüljön a valaha volt legnagyobb klubba. Ez statisztikailag lehetetlen volt.

Erre itt van Harry, aki azért választotta a Unitedot, hogy Louis-val lehessen, amivel valójában elszúrta a fiú minden esélyét arra, hogy bekerüljön álmai klubjába.

Vannak dolgok, amiket szeretnék, és már most látom, hogy az útjukban állsz.

Harry nem tudott visszaköszönni, sőt, megszólalni sem. Csak bámult maga elé, miközben tette miatti fájdalom egyre csak növekedett.

Már hosszú ideje, de főleg az elmúlt pár hétben azon gondolkodott, ha lenne esély arra, hogy ő és Louis a nyárnál tovább legyenek együtt, az csak akkor lenne, ha mindketten bekerülnének Manchesterbe. De mekkora őrültség volt azt hinni, hogy ez valóban megtörténhet...

Ehelyett, Harry mindezektől megfosztotta a fiút.

Egy rövid ideig, hülye módon elhitte, hogyha ő elmegy a Chelsea-hez, akkor talán Louis-nak lenne esélye bekerülni. Percekig kérdezgette magától, hogy vajon most teljesen elbaszta-e Louis esélyét, hogy a United játékosa legyen, miközben legszívesebben beleverte volna a fejét a legközelebbi falba. Mit tett?