A Sárkányok igazi tüze ( Sárkányok Házaff.)

Váratlan látogató

Maerys

Deamon örömmel fogadta az embereit és ők is minket. Ónix a tengernél halászott, Carxes felettünk repült, Melians pedig Ónixot várta és Arraxes,ő még mindig a kezemben volt. Bementünk a kastélyba és az esküvőnk napját kitűztük holnapra. Valír esküvőt csinálunk és már minden elvolt rendezve. Én bementem a szobánkba és az esküvői ruhámat készítettem ki.
A szobánk

( Gyertyákkal persze és külön fürdőszobával.)

Bevetettem magam az ágyba és elaludtam. Reggel korán keltem,hisz ma lesz az esküvőnk délben. Daemon mellettem aludt. Nem akartam felkelteni,így csöndben kimentem a fürdőbe és forró vízben mártóztam egyet. Éppen ellazultam,mikor csobbanást hallottam. Daemon jött be mellém.
- Daemon.....- Mondtam,amint felém fordult és a víz teljesen átlátszó volt.
- Igen, édes?- Kérdezte és aljas mosolyt húzott a szájára.
- Mi még nem vagyunk házasok és... - Kezdtem volna bele.
- Itt nincsenek ellenőrzések és szabályok.- Mondta és én megkönnyebbültem kissé. A fürdőzést egy kopogás zavarta meg.
- Hercegem, megérkezett a mester és a szertartás 2 óra múlva kezdődik.- Mondta az egyik aranyköpenyes és ezzel eléggé feldühítette Daemont.
- Megölöm...-Mondta és kiment a vízből.
- Így?- Kérdeztem és végig néztem rajta. Ő sóhajtott egyet és elkezdett felöltözni. Kimentem a vízből és felvettem a legközelebbi köntöst.
- Jó lenne készülődni, már ha nem akarjuk lekésni.- Mondtam és végig simítottam a hátán.
- Én öt perc alatt kész vagyok.- Mondta.
- Figyelem....- Mondtam,miközben az inge egyik gombjával szórakozott. Elkezdtem fésülni a hajam és ő minden mozdulatom figyelte. Már csak a ruha maradt. Tudtam,hogy nem fog kimenni,szóval gondoltam,hogy fel izgatom egy kicsit. Kifűztem a köntös madzagját és az öltözékem a földön landolt. A fehérneműm volt rajtam,így nem adtam meg neki azt az örömöt,hogy meztelenül láthason. Felvettem a ruhám és éppen akkor nyitottak be.
- Felség megérkeztek a vendégek.- Mondta a kintálló őr és mi elindultunk a part felé.
A ruhám

A hajam

( fehérben)

- Kiket hívtál meg?- Kérdeztem fél úton.
- Barátokat és támogatókat.- Mondta és az utat csendben folytattuk.
Kint a parton minden elő volt készítve és ekkor megláttam Melyst és Seasmokot, akik kint repültek. Tehát a Velaryonok is itt vannak. Kiértünk és az összes szem ránk szegeződött. A mesterhez értünk és a szertartás befejeztével megkezdődött az ebéd. Rhenys családján kívül Daemon főbb emberei voltak itt. Rhenys mellettem ült és a férjével beszélgetett.
- Rhenys, beszélhetnék veletek valahol kijebb? - Kérdeztem és egy bólintás után kimentünk a vár falra. Az őrök bent figyeltek,szóval egyedül voltunk.
- Merész volt tőled, ez az esküvő.- Mondta Corlys.
- Igen,de én vagyok sárkánykő hercegnője és a bácsikámnak ígértek,már születésem előtt.- Mondtam.
- Köszönjük a meghívást.- Mondta Rhenys.
- Kiskorom óta bennetek bízok a legjobban és most.... a támogatásokat kérném.- Mondtam.
- Még is miben?- Kérdezte Corlys barátságosan.
- A harc apám halála után megkezdődik. Rhenyra nem alkalmas az uralkodásra,ahogyan Alicent sem.- Mondtam.
- Alicent?- Kérdezte Rhenys.
- Apám elfogja venni. A sárkányom érezte rajta apám szagát és ő sem tagadott semmit. Az apja, Ottó azon mesterkedik,hogy lánya vagy a jövőben születendő unokái üljenek a trónon.- Mondtam.
- Mi is ajánlatot tettünk neki,de....elútasította.- Mondta Rhenys és a férjére nézett,hiszen most már tudják,hogy miért.
- És a támogatásuk ért mit adsz?- Kérdezte Corlys,hisz csak úgy ő sem akart belemenni egy jövőbeli csatába.
- Ráketetőt és egy vagy több előnyös házasságot a családommal.- Mondtam,mire láttam,hogy ebbe azonnal belemennek.
- Ráketetőt.... és milyen házasságot?- Kérdezte Corlys.
- A gyermekeimmel és a te unokáiddal vagy gyerekeiddel. Tudok parancsolni a sárkányoknak, Ráketetőt ha kell akkor Sárkánykő összes sárkánya fogja porig égetni.- Mondtam,mire elismerő és meglepett pillantást váltottak.
- Rendben. Hívlak majd,ha kell Ráketetőtvel kapcsolatban.- Mondta Corlys és visszamentünk a terembe. Ahogy beléptem a terembe,Daemon már is felkért egy táncra. A terem közepére vezetett és megkezdtük a beszélgetésünk.
- Miről beszéltetek?- Kérdezte.
- A Velaryonok mától a szövetségeseink, cserébe a gyermekeinkkel való házasságért és a segítségünk ért.- Mondtam.
- Segítségünkért? - Kérdezte.
- Ráketető. Ezzel a királynak és a királyságnak is megmutathatjuk az erőnket.- Mondtam és közelebb mentem hozzá.
- Túlzottan is hasonlítasz rám.- Mondta és megcsókolt. Ez után visszamentünk az asztalunkhoz és a vendégek távozása után visszamentünk a szobánkba. Levettem a ruhám és Daemon is az övét, szörnyen zavarba voltam,amin ő jót mosolygott.
- Szeretlek.- Mondta és én el sem hittem azt,amit hallok.
- Én is.- Válaszoltam,mire megcsókolt és rá dobott az ágyra. Behintette a testem csókokkal és odalent kezdett el kényeztetni. Hirtelen szúró érzést éreztem és Daemon lassan elkezdett mozogni bennem.
- Daemon....- Nyögtem a nevét és éreztem, amint egy mindent elsöprő érzés halad át rajtam. Daemon is elment és ezután én elmentem fürdeni, de a szemem sarkából láttam,hogy a lepedőt a tűzbe hajítja,amin jót kuncogtam. A víz tűz forró volt min mindig. Belementem és Daemon is jött utánam.
- Rhenyra elfog hozzánk jönni.- Mondtam felé fordulva.
- Tudom,de engem csak egy valaki érdekel.- Mondta és végig simított a hátamon.
- És ki az a szerencsés?- Kérdeztem mosolyogva.
- Sárkánykő hercegnője.- Mondta és megcsokolt.
- Az jó,mert én menthetetlenül beleestem Caraxes lovasába.- Mondtam és most én csókoltam meg. Ez után kimentünk a vízből és egy másik lepedő feltétele után elaludtunk. Délben keltünk és akkor is kopogásra.
- Felségek, királyvári sereg érkezik Ottó Higtover vezetésével.- Mondta és mi azonnal felöltöztünk.
A ruhám

A hajam ki volt engedve és a hátamon egy valériai, két kezes acél kard volt a hátamon. Lementünk egy kisebb csapattal és a sárkányok körbe vettek minket, Caraxes Daemon mögött állt,még Melians a levegőben körözött, Ónix pedig a híd alatt,de a feje felért a nyakamig. Hatalmas volt már most, le sem tagadhatta volna,hogy Balerion tojásából kelt ki.
A sereg megérkezett, Ottóval az élén.
Daemonnal egymás mellett mentünk eléjük. Ekkor sárkány üvöltést hallottunk és Syrax szállt le a híd túl oldalán. Caraxes fenyegetően víjogott rá és Melians leszállt elém.
- Miért küld a király hadsereget a lánya ellen?- Kérdeztem és Rhenyrával szemben álltam meg.
- Syrax nagyon félt engem, jobb lesz,ha vigyázol a hangsúlyoddal húgom.- Mondta és megállt előttem.
- Syrax rám hallgat és nem rád.- Mondtam és Syrax helyeslő morrgást hallatott, amin az egész sereg és Rhenyra is meg lepődött.
- Az apád szeretné,ha visszatérnél királyvárba.- Mondta Ottó.
- És mihez kell a sereg?- Kérdeztem.
- Féltünk, hogy...... Daemon....fogva tart.- Fejezte ki magát Ottó.