A Sárkányok igazi tüze ( Sárkányok Házaff.)

Új házasság?

Maerys

Fogtam egy új lapot és leírtam dothrakiul a parancsokat,amit odaadtam a követnek.
- Elkisérnél?- Kérdeztem Amerix felé nézve.
- Természetesen, a gyógyítót ne küldjem fel?- Kérdezte és elindultunk a lépcső felé.
- Nem kell, köszönöm jobban vagyok.- Mondtam és megálltam az ajtó előtt.
- Miért adtad megmagad ilyen gyorsan?- Kérdeztem halkabban.
- A sereged és a sárkányaid miatt is....meg... belegondoltam,hogy mi lenne,ha egy ilyen nő lenne a feleségem. Bocsáss meg ezt nem kellett volna,de az ön kisugárzása.- Mondta és teljesen elszégyelte magát.
- Hány éves vagy?- Kérdeztem.
- 35. Nincs feleségem és gyerekem.- Mondta.
- Át gondolom.- Mondtam és  bementem a szobámba. Egy baldachinos ágy, szekrény és egy író asztal volt székkel. Egész szép volt,de amit Meereenről hallottam, az jobban megfogott. Meereen mellett volt nem sokkal Volantis,még jól is elsülhet ez a házasság.- Gondoltam és kimentem az erkélyre,ahol Tessarion, Shrykos és Amirax ült. Beengedtem őket és máris berepültek.
- Holvan Remirax?- Kérdeztem és abban a pillanatban repültem az emlegetett sárkány. Helyet foglalt az ágyon és én kinyitottam a szekrényt,ahol egy levél szerepelt és számos gyönyörű női ruha.
Levél

Maerys!

Mikor beléptél a tanácsterembe,még találkozásunk előtt elküldtem egy szolgát,aki feltöltötte a szekrényedet.
Remélem,hogy elnyerte tetszésed.

Amerix.

Felvettem egy szellősebb ruhát,mivel itt is nagyon meleg van.
Ruha

Ebben már igen meglátszott a hasam. Még ugyan nem volt nagy,de már látszott. Kinéztem az erkélyről és láttam a város szépségét és bele gondoltam,hogy hogy tudok majd irányítani két ekkora birodalmat, Westeros amúgy is kisebb, mi lenne ha itt maradnánk. Mindegy a sárkányoknak is kell egy kis pihenő egy csecsemővel meg nem indulhatok el meghódítani Westerost. A hajam kiengedve lobogott a szélben és minden olyan tökéletes volt, a sárkányaim is élvezték,hogy szabadok. Ekkor kopogtak. Kinyitottam az ajtót és Amerix állt ott.
- Gyere be.- Mondtam és bejött,majd becsuktam az ajtót.
- Gyönyörű felséged.- Mondta és megállt velem szemben.
- Köszönöm. Te sem panaszkodhatsz.- Mondtam,mire jobban végig mértem. Göndör fekete haja volt és kék szeme, ráadásul a ruhán keresztül is látszottak az izmai, a napsütötte színe meg csak rá tesz.
- Nem tudom,hogy felség mennyit ért a gazdasághoz és a politikához,de taníthatnám.- Mondta.
- Én egy westerosi hercegnő voltam, a szüleim és a nővérem utáltak, mivel a bácsikámnak ígértek. Így nem tanították,csak  az alapokat,olvasás, számolás, írás,valériai nyelv a  származásom miatt, a többit könyvekből tanultam.- Mondtam.
- Ez elképesztő.- Mondta.

6 és fél hónappal később

Visenya

A családom felől semmilyen hír nem jött, Amerixxel egyre jobban összemelegedtünk. A levélre,amit küldtem még érkezésem napján semmilyen válasz nem jött. A dothrakiak örültek a jó létnek,ahogyan a sárkányaim is. A nép is elfogadott és én elfogadtam Amerix ajánlatát. Amerix sokat tanított engem a politikaról és a gazdaságról, én pedig őt tanítottam meg a Valériai nyelvre és a Dothrakira. A kissárkányokból ló méretűek lettek,valamiért nem nőttek olyan gyorsan,mint a többiek. Eddig a sárkányok 2 tojást raktak,amit félretettem a gyerekemnek. Az esküvőnket Amerixxel a szülés után rendezzük meg. A tárgyalásokon megbeszéltük az öröklésem és még sok dolgot,amikkel most nem akarok senkit sem fárasztani. Éppen az udvaron sétáltam nyomomban Remiraxal, a vörös sárkányommal,mikor Amerix szaladt ide hozzám.
- Maerys!  Válaszoltak a leveledre,amit érkezésed napján küldtek.- Mondta ide szaladva hozzám.
- Hol a válasz levél?- Kérdeztem.
- Fenn a szobádba érkezett,jobbnak láttam,hogyha ott bontjuk ki.- Mondta.
- Rendben, akkor menjünk fel.- Mondtam és felmentünk, ugyan nehézkesen bírom a lépcsőzést,de azért még megy. Bementünk a szobába és kibontottuk a csomagot és egy levágott fej volt benne,ami bűzlött. Egy levélre melyre az volt írva,hogy: Nem félünk tőled és a hordáttól sárkányok fattya,ha akarsz valamit,akkor gyere ide és mi tárt karokkal várunk,melyben számtalan kés van. Írták,mire én felordítottam.
- A babák....- Mondtam,mire ő felpattant és felsegített az ágyra,hívom a gyógyítók.- Mondta és én elkezdtem egyedül a szülést. Iszonyatosan fájdalmas volt és a felénél értek ide a gyógyítók,akik csak nők voltak.
- Kislány felség.- Mondta és a kezembe adta,de a fájdalom nem múlt el.
- Még egy....- Mondta és hosszas szenvedés után végre a fiam is megszületett.
- Fiú felség.- Mondta és én a kezembe vettem őket.
- Baleor és Baleria.- Mondtam és jobban megnéztem őket. A fiúnak élénk lila szeme volt,akárcsak az apjának és a lánynak lilás-kékes volt. Mind a kettőnek fehér haja volt. A gyógyítók meghajoltak és kimentek. Amerix egész végig szorította a kezem,de most elengedte. 
- A férjedről sosem meséltél,csak a bácsikádról,ő volt a férjed,igaz?- Kérdezte.
- Igen, de most már te leszel.- Mondtam és megszorítottam a kezét.
- Szeretlek, Maerys Targaryen.- Mondta,de én nem tudtam,hogy mit válaszoljak. Nem éreztem azt,mint Daemonnal. Inkább baráti vagy...nem is tudom,hogy milyen viszonyt akarok...
- Az jó.- Mondtam végül és megcsókoltam.

7 nappal később

Az esküvőmre készülök. A gyerekek szépen nőnek és a nekik szánt sárkány tojás is kikelt, még én nevelem a kis sárkányokat,mivel ők még nem tudják gondozni őket. A ruhámat felvettem és szolgálók segítettek megcsinálni a hajamat.
A ruhám

A hajam

Mikor kész lettem éppen kopogtak át ajtón.
- Maerys....- Suttogta,mikor meglátott a férjem.
- Mehetünk?- Kérdeztem.
- Igen persze. Őröket rendeltem a szobádhoz,hogy figyeljenek a gyerekekre, amíg távol vagyunk.- Mondta.
- A sárkányok úgy is itt vannak,de rendben,köszönöm.- Mondtam és elindultunk. Az esküvőnk a torony alatti kertben lesz. Leértünk és végig néztem a renget emberen. Mind olyanok voltak,akiket ismertem. A dothrakiak és a szabad városi emberek is voltak ott. A szepta végig mondta a szertartást és utána bementünk a fő házba, ahol megebédeltünk, beszélgettünk egy- két emberrel,végül a nász éjszaka következett. Beléptünk egy teljesen másik szobába. Amit nem is igazándiból bántam. 
- Ha nem akarod,nálunk ez nem kötelező.- Mondja.
- De igen is akarom.- Mondom.
- Várj,valamit elkell mondanom.- Mondja.
- Mit?- Kérdezem.
- Én meddő vagyok,nem lehet gyerekem.- Mondja.
- Már van, illetve vannak örököseim,igaz még csak 16 lettem nem rég,de....nem ez a lényeg.- Mondom és megcsókolom. Lelök az ágyra és leveszi a ruhánkat. Hirtelen belém hatolt,ami ugyan fájt,de jól is esett. Fordítok a helyzetünkön és most én vagyok felül. Elkezdek rajta lovagolni,majd mind a ketten elélvezünk.