★
Taehyung-ot a bolt ajtajában érték utol. Mikor a férfi feléjük fordult, szinte azonnal lefagyott és a szemei is majd kiestek a helyükről, amint végignézte azt, ahogy Jungkook leteszi EunAra-t a földre. Még mindig sokkos állapotba kilökte a lány előtt az ajtót, hogy ő be tudjon menni a boltba, de az őt követő férfi elé kitette a kezét ezzel megálljt parancsolva a másiknak.
- Már a hátadon viszed? Kook előbb a póló most meg ez? Mi ütött beléd? - kérdezte enyhe rosszallással a hangjában, amit barátja nem akart megtűrni.
- Nyugodj le Tae. Csak fájtak a lábai. - mondta Jungkook, de még mindig nem engedte be az üzletbe a barnahajú.
- Legutoljára akkor viselkedtél így, amikor... - kezdte el, de a másik egyből a szavába vágott.
- Csak segítettem neki. Ő a kamu barátnőm nem emlékszel? Szerinted, hogy kellene viselkednem vele, ha nem így? - kérdezte széttárva a karjait a férfi.
- Ő egy üzlet neked. Amint megkapta azt amit szeretett volna el fog dobni és el fog felejteni. Nem szeretnélek ismét összekaparni, ezért te is úgy viszonyulj hozzá, mint egy üzlethez. - nézett rá nyomatékosítva a mondandóját Tae, mire Jungkook megforgatta a szemeit.
- Fogd fel, hogy ez mind csak kamu. Jól néz ki, de tudod, hogy nem csajozok már több éve. Ha akarnám meghódíthatnám, de nem fogom, mert más világban élünk, ja meg persze azért, mert nem érdekel úgy. - csapta össze a tenyerét a férfi és félrelökte haverja karját, hogy a lány után tudjon sietni.
- Csak tartsd is magadat ehhez. - morogta az orra alá Taehyung, s azzal ő is követte a többieket a levesekhez.
EunAra semmit nem vett észre a fiúk összezördüléséből, mivel annyira elmélyülten olvasgatta a tasakok, poharak feliratait, hogy azt se érzékelte mikor Jungkook mellé állt.
- Szerintem kezd egy simával. Szereted a csípőset? - nézett rá oldalasan a férfi, mire Ara elbiccentette a fejét.
- Igen, de nem sűrűn eszek. Nem szoktunk enni. - mondta halkan, tekintetét továbbra is a színes zacskókra szegezve.
- Akkor szerintem ez legyen. - nyújtott oda neki egyet Jungkook, mire a lány mosolyogva elfogadta és ki is bontotta a tasakot. A férfi, mielőtt még Ara beleharapott volna a nyers tésztába, gyorsan kikapta a kezéből azt és kikerekedett szemekkel figyelte a vele szembe állót, jó magasra tartva a "levest".
- Na nem! Ehhez forró vizet kell öntened mielőtt megennéd. Nehogy így beleharapj. - hülledezett Jungkook, mire EunAra kérdőn ránézett.
- Forró vizet kell rá önteni? Ennyi? Nem kell megfőzni vagy valami? - értetlenkedett, mire Jungkook és a mögötte álló Taehyung felkuncogtak.
- Van olyan, amit meg is főzhetsz, de ez most a leggyorsabb gyorskaja. - magyarázta és azzal hátra is indult Kook a raktár felé, ahol az egyik sarokban volt egy kisebb étkészlet meg egy vízforraló, amit többnyire instant kávékhoz használtak addig, de néha az olyan levesekhez is elővették, amihez forralt víz kellett.
- Beleteszed ezt a tésztát a tálba, rászórod ezt a fűszerkeveréket, felforralod a vizet, majd ráöntöd és vársz pár percet míg ehetőre puhul. - mutatta miközben narrálta a tevékenységét.EunAra kétkedő pillantásokat vetett a tányér tartalmára, de inkább nem szólt egy szót sem, elvégre ő teljesen főzetlenül is képes lett volna beleharapni. Megvárta míg elkészül a három étel, majd kimentek a boltból, hogy keressenek egy helyet a Han folyó melletti füves placcoknál, ahova leülhettek enni. Találtak is egyet, ahol jó rálátásuk nyílt arra a tömérdek mennyiségű vízre, ami ott csordogált előttük. Kényelembe helyezkedtek, EunAra ült középen, két oldalán pedig a fiúk foglaltak helyet.
YOU ARE READING
GOLDEN LIFE - Jungkook ff.
Fanfiction- Love is a fortune - EunAra és Jungkook két teljesen különböző világból származnak. Egyikőjük gazdag családba, míg a másikuk szegényebb családba született, de még is mindkettőjüknek ugyanazzal a kihívással kell szembenézniük: Hogy hogyan tudnak kit...