GOLDEN LIFE - Jungkook ff.

24.

✿

- Ez meg micsoda?

Jungkook feszült hangja köszöntötte Ara-t, mikor aznap belépett a JJ Market ajtaján.

- Nem arról volt szó, hogy pont emiatt válunk külön? - kérdezte ingerülten, miközben a telefonját lóbálta a meglepődött lány arca előtt. Becsapva érezte magát és rettentően dühösnek, amiért azt hitte, hogy a lány átverte.
- Miért virítunk a létező összes cikk borítóképén a kisfiúval? - szinte gőz jött ki a füléből, ahogy ezt mondta. És valóban. A telefon képernyőjén ott díszelgett hatalmas betűkkel a Choi család legújabb jó tette, és ahogy a beteg kisfiú előtt ülő sarj, éppen átnyújtja a plüsskutyust.

- Nekem erről fogalmam sem volt. - hebegte Ara, de amikor látta a férfi arcán, hogy őt ezzel nem tudta meggyőzni, homlokát ráncolva rendezte vonásait és egy megnyugtató arckifejezéssel közelebb lépett a másikhoz.
- Biztosan a szüleim műve volt. Lehet észrevették, hogy eltűntünk és utánunk küldtek valakit, aki bizonyítási vágya miatt ahelyett, hogy szólt volna, hogy keresnek minket, lefotózott. - higgadtan beszélt, ami miatt Jungkook, csak még ingerültebb lett.

- Hogy lehetsz ilyen nyugodt? Kitették mindenhová azt a védtelen gyereket. - tehetetlenségében még egyszer felmutatta a telefonját, de Ara még mindig teljesen nyugodt volt.

- Ha kint van, az azt jelenti, hogy engedélyt kértek a szülőktől. Sajnálom, hogy ennyire rosszul érint, de ilyen a világom. Nem számít kin kell átmenni azért, hogy a célod elérd. - magyarázta a lány egy keserű mosollyal az arcán, de amint észrevette Jungkook elkomorult arcát, a karján végig simítva, nyugtatólag hozzátette.
- Nyugi én nem ilyen vagyok. Pontosan ezért lett elegem ebből az egészből és ezért kell nekem a te segítséged. - kedvesen mosolygott rá EunAra, ami talán megenyhítette a férfi csalódott lelkét. Eszébe kellett juttatni, hogy nem hiába fizetett neki annyi pénzt a lány.
- Na de. Mit csinálunk ma? - kérdezte kikerülve Ara Kook-ot hatalmas vigyorral az arcán és felült a pénztáros asztalra. Gyenge figyelem elterelés volt, de reménykedett benne, hogy működni fog.

A férfi meg is lepődött Ara lazaságán, amivel azt a nem teljesen illedelmes tettet véghez vitte. Tény és való, hogy sikeresen kibillentette a rossz hangulatából, de nem tudta, hova tenni ezt a viselkedését a lánynak, hiszen eddig ez is nagyon távol állt tőle.

Ilyen hamar hatással lenne rá a világom? Vagy ez mindig is benne volt?

- Nos... először is egy kérdés. - féloldalas mosollyal az arcán lépkedett a lány elé, aki még mindig az asztalon ült, de ekkor már érdeklődve figyelte Jungkook-ot.
- Mi a véleményed a piercing-ekről? - szórakozottan figyelte, ahogy a lány arca gondolkodóvá vált, nem is sejtve még, hogy miért is kérdezte ezt.

- Bevallom, mindig is gusztustalanoknak tartottam őket. - a rideg őszinteség szinte kibugyogott Ara-ból, ami miatt Jungkook-nak a mellkasát mintha valami nyomni kezdte volna. Egészen addig el tűnt a szeméből a csillogás, míg a lány nem folytatta.
- De rajtad valamiért annyira jól áll, hogy még nekem is kedvem lett hozzá. - zavarában elnevette magát, mire Jungkook szeme sarkában is elkezdtek formálódni a nevető ráncok.

- Nos akkor. Azt hiszem tudod, hogy hova viszlek ma. - vigyorgott rá a férfi és mintha az előbbi rosszkedve már egy teljesen más galaxisban járt volna, jókedvűen kezdett összepakolni, hogy a raktárban ücsörgő Taehyung át tudja venni a maradék óra munkaidejét.

- Mi?? - hatalmas tátott szájjal nézett rá a lány.
- De én nem..., nem így értettem. - szabadkozva emelte fel maga elé a kezeit, de akkor már kimondta azt amit kimondott és nem lehetett visszavonni.

- Elmegyünk egy szalonba és ha valami megtetszik akkor megcsináltatjuk. - mosolygott rá kedvesen Jungkook.
- Ha nem tetszik, nincs rád erőltetve semmi. - hangja bátorító volt és megnyugtatta Ara-t. Ez az apróság is, hogy volt döntése, volt érték a szavaiban, akaratában, megmelengette a szívét. Végre amit szeretett volna, az úgy történt. Nem erőltettek rá semmit. Pontosan ezért is egyezett bele, hogy elmegy Jungkook-al ebbe az úgynevezett szalonba.

Megvárták Taehyung-ot, hogy átvegye a boltot, míg Jungkook-ék távol vannak, majd elindultak egy olyan irányba, amerre Ara még nem járt a srácokkal. Noha ez nem volt meglepő, hiszen nem ismerte ki magát a környéken, még akkor sem, ha viszonylag sokat volt a fiúkkal. Telefonját már akkor kicserélte az újra, mikor kiszállt a kocsiból, így nem kellett amiatt is kitérőt tenni, hanem célirányosan elindulhattak a céljuk felé.

Csendben mentek egymás mellett, mégse volt zavaró a szituáció. Csak élvezték a másik jelenlétét, egészen addig, míg Ara fel nem fogta azt, hogy mi lehet ennek a kis "programnak" a kimenetele. Addig fel sem merült benne az, hogy piercinget csináltasson magának, de akkor valamiért elkezdett égni benne egy bizonyítási vágy. Be akarta bizonyítani, hogy tud annyira laza lenni, mint a mellette sétáló férfi. Meg akarta mutatni, hogy bátor és bevállalós, még akkor is ha legbelül egy hang mindig emlékeztette, hogy a szülei mennyire elleneznék ezt.

Talán pont ez a belső hang késztette arra, hogy mégha nem is volt annyira biztos magában, elhatározta, hogy márpedig ő egy piercingel fog hazamenni.

Megérkeztek a szalonhoz. A lány pulzusa elkezdett egyre csak emelkedni, ahogy beléptek a meglepően nagy helyiségbe, ami egyben tetováló szalon is volt. Végig nézte, ahogy Jungkook köszönti az ottani ismerőseit. Kit egy kézfogással kit egy öklössel. Eközben Ara félig elbújva mögötte, igyekezett láthatatlanná válni. Az addig összeszedett bátorsága egy csapásra elillant és már csak egy félős kislány állt a bejáratban, földbe gyökerezett lábakkal.

- Mindjárt küldöm Mandy-t. Éppen egy klienssel dolgozik, de fél pillanat és szerintem itt lesz, ha meg tudja, hogy itt vagy. - vigyorogva veregette vállon a furcsa férfi Jungkook-ot, majd el is tűnt egy függöny mögött.

Mandy? Ki az a Mandy?

Pár perc múlva választ kapott a kérdéseire Ara. Egy gyönyörű, karcsú lány libbent ki az eltakart szobából, arcán hatalmas mosollyal, ahogy Jungkookhoz lépve átkarolta a férfi nyakát. Hajában pár neon színű tincs díszelgett, tépett felsője láttatni engedte a hasát, shortja pedig a hosszú lábait. Ami viszont a legjobban szemet szúrt Ara-nak az a temérdeknyi piercing volt, ami díszelgett rajta. Volt a fülében, a szemöldökén és a száján, mint Jungkook-nak, de őt még orrkarika és pár köldök piercing is díszítette pluszban. Az utóbbin megakadt EunAra tekintete, ahogyan konstatálta, hogy ez a nőn gyönyörű volt. Sose volt testképzavara, de akkor először rosszul érezte magát a bőrében. Leginkább a ruhái miatt, mivel az övéi annyira.... takarták.

- JK! Rég jártál erre fele! Már azt hittem kerülsz. - lökte vállba Mandy a férfit viccelődve.

- Ugyan! Csak elfoglalt voltam, de már terveztem jönni hozzád. - mosolygott kedvesen Jungkook.

- Oh. Ezek szerint, most nem miattam vagy itt? - kérdezte lebiggyesztve ajkait a színes hajú nő, mire nevetve bólogatott a férfi. Félig hátrafordult, hogy azzal látóterébe kerüljön Ara, aki addig szótlanul igyekezett egyszínűvé válni az ajtóval.
- Vele kéne ismertetni a lehetőségeket. - háta mögé csúsztatva a karját húzta maga mellé a lányt Kook, de valahogy elfelejtette visszahúzni a végtagját, így az nyugtatóan pihent továbbra is a lány körül.

- Áh értem. Mandy. - kezét nyújtva mosolygott kedvesen Ara-ra, aki viszonozva a gesztust mutatkozott be, de a tekintete mindig visszavándorolt a lány hasára. Jungkook figyelte a lány rezdüléseit és mikor rájött, hogy mit néz ennyire EunAra, hatalmas mosoly kúszott az ajkaira és ismét Mandy-re nézve megszólalt.

- Köldök piercinget szeretne csináltatni.

——
Boldog Új Évet!
Most szorgos voltam és elárulom nektek, hogy mivel ennyire kitartóak vagytok, a jövőben meg foglak lepni titeket egy dupla résszel. De persze csak ha szeretnétek. Köszönöm, hogy itt voltatok nekem 2023-ban és remélem itt lesztek 24-ben is!
xXSunnyXx