Az Ötödik Tekergő || Sirius Black (Fordítás, szünetel)

Kviddics

- Ma kezdődik a bajnokság. Ideges vagy? - kérdeztem Sirius miközben felvette a mezét.

- Egyáltalán nem. Itt van velem a szerencsetalizmánom - mosolygott Sirius és adott egy zöld-arany mezt. - Ezt negyedévben csináltam, de soha nem szedtem össze a bátorságom, hogy odaadjam. Azt mondtad, hogy néha nem tudod, melyik csapatnak szurkolsz, szóval csináltam egy mezt ami mindkettőt képviseli. Zöld a kígyóknak és arany az oroszlánoknak.

Elmosolyodtam és felvettem.

- Hogy a pokolban jó rám? - nevettem. - Azt hittem, hogy sokat nőttem az elmúlt két évben.

- Tényleg nőttél, átméreteztettem úgy egy hete vagy kettő. Anyukád küldte tegnap reggel amikor elmentél Lilyvel - vonta meg a vállát Sirius és körém fonva a karjait megcsókolt. - Gyönyörű vagy mint mindig.

- És te még mindig úgy nézel ki, mint egy idióta. Hozd a seprűd és menjünk, le kell nyugtatnom Ágast mielőtt úgy néz ki, mint egy szarvas a fényszórók előtt - vigyorogtam és megfogtam a kezét, majd elhagytuk a klubhelyiséget.

Lesétáltunk a lépcsőn, és James úgy nézett ki, mint egy szarvas a fényszórók előtt. Elengedtem Sirius kezét és leültem a bátyám mellé.

- Megpróbálsz lenyugodni, Ágas? - ült le vele szemben Sirius.

- Az első meccs mindig a legrosszabb neki - fordítottam James arcát magam felé. - Jól leszel, Ágas. Nem fogsz megint leesni a seprűdről. Kéred a szorongásra való bájitalom vagy valami? - a fejét rázta és összekócolta a haját.

- Próbáljunk reggelizni előtte. És mondjátok meg Woodnak, hogy azt mondtam, hogy álljon le a meccsig - motyogta James.

- Ne aggódj, Bam Bam. Megmondom Woodnak, hova teheti a kvaffot, és adok egy új jelentést a vezetéknevének.

...

- Jól van, srácok! Hat éve először ülök az oroszlánokkal. Ez vicces lesz! - vigyorogtam és megöleltem őket. - Sok szerencsét! Hadd legyek büszke rátok.

- Köszi Vix - puszilta meg a homlokom James és elment átöltözni.

- Kint találkozunk, napsugár - mondta Sirius és megcsókolt. - Leszel a szerencsetalizmánom?

- Mindig - mosolyogtam és megcsókoltam, majd elhagytam a sátrat.

Ahogy kiléptem, McGalagony professzor elém lépett.

- Professzor, esküszöm, hogy~

- Nem arról van szó, Miss. Potter. A kommentátor beteg és kellene egy helyettesítő.

- Öhm, miért én? - vontam fel a szemöldököm. - Miért nem Remus vagy Lily?

- Kérem, Miss. Potter. Hallottam már a kommentárját ezelőtt. Ezen kívül, ezt számíthatnám extra kreditnek magának - belegondoltam és bólintottam.

- Jó, mutassa meg, hova kell ülnöm. De szeretném, hogy a barátaim a közelemben üljenek - bólintott és elvitt az asztalhoz. McGalagony elmagyarázta, mit kell csinálnom, Peter és Remus pedig leültek mellém.

- Vixen, mi a poklot csináltál? - kérdezte Peter.

- Először, abszolút semmit. Brown beteg szóval én helyettesítem - vontam meg a vállam miközben a meccs kezdetét vártuk.

- Ez vicces lesz - nevetett Remus.

- Fogd be, Holdsáp.

...

- Gyors összefoglaló, Brown beteg, szóval a kedvenc Potter ikretek helyettesíteni a kommentálásban. Sziasztok, hogy vagytok? - szóltam bele a mikrofonba, mire Remus a kezeibe temette az arcát.