Reggel Sana egy dobozos epres tejet iszogatott, amit az anyjától kért pénzből vett, mert óvja meg minden, hogy a saját zsebpénzét költse el.
- Jó reggelt Meryen.- lépett az asztalához Midoriya.- Ezt nálunk hagytad tegnap.- nyújtott át egy dedikált Present Mic-os kártyát.
- Köszi.- mosolygott fel rá.- De most már adod ide.- kapta ki a kezéből fújtatva mint egy macska.- Erről senkinek egy szót se.- mutatott a szájára.- Most, hogy tanít is eléggé kínos lenne.-
- Valahol érthető.- sétált el Iidához. A lányok megrohamozták a lány asztalát és faggatni kezdék.
- Mi van közted és Midoriya közt?- tért egyből a tárgyra Hagakure.
- Semmi?- dőlt hátrébb, mivel Mina közben bele mászott az arcába.
- Nem ez volt az első, hogy a kereszt neveden szólított, és valamit adott is neked.- érvelt Jiro.
- Ja, hogy erre gondolsz.- emelte fel a kártyát a tolltartójából takarva a képet. - Tegnap náluk hagytam.- vonta meg a vállát.
- Ti tegnap együtt lógtatok?!- visította Hagakure.
- Igen? Az anyukája aki történetesen a nagynéném, meghívott engem és anyámat vacsorázni. -
- Akkor Midoriya az unokatestvéred.- vonta le a következtetés Asui.
- Pontosan. Ezért hívott a keresztnevemen.-
- De akkor nincs köztetek semmi?- kérdezte hevesen Uraraka. Mindegyik lány felhúzott szemöldökkel nézett rá.
- Oh-ho-ho.- nevetett Sana.- Nem nincs. Kivéve a vérvonalat.-
- Csak nem tetszik?- tette keresztbe a karjait Yaoyorozu.
- Nem.- lett vörös a faggatott lány és arca elé kapta a kezeit.
- Lányok, hagyjuk szegényt, Kero.-
- Jó-jó.- hátrált meg Mina. Ochako vett egy mély levegőt, és leengedte a a kezét.
A délutáni órákon jött a mély víz: A hősi alapképzés. Az osztály, mint minden normális órán, a helyén ült és várta a tanárukat.
- Mert itt vagyok én, mint egy átlagos tanár.- vágta ki az ajtót All might. Az osztály beszélgetni kezdett.
- Az ezüst kori jelmeze. Ez annyira menő.- csillogtak Meryen szemei.
- Üdvözöllek az órámon, a hősködés alapjain. A kurzuson elsajátítjátok az alapokat. Ez a tárgy éri a legtöbb kreditet.- sétált az asztalhoz energikusan a tanár.- Vágjunk is bele. A mai feladat: Harci gyakorlat. De mit ér egy hős a jelmeze nélkül. A beiratkozás előtt kitöltött adatlapotok alapján, elkészültek a jelmezek.-láthatóvá váltak a falba rejtett tárolók, a jelmezekkel.- Miután át öltöztetek, találkozzunk a béta gyakorló pályán.-
- Igenis.- kiáltott fel az osztály szinkronban.
- Ne feledjétek, hogy a hősök esetében, a megjelenés nagyon fontos, fiúk, lányok. Véssétek jól az eszetekbe, hogy mától kezdve, mind igazi hősök vagytok.- lelkesítette az osztályt az első számú hős. Meryen kilépett, és szemüvegén, valamint a felsőjén található brosson megcsillant a fény. Magabiztos léptekkel állt ki a napra, az osztály társai közé.
- Tenya, ha nem tudnám, hogy te vagy az, össze kevernélek a bátyáddal.- súgta kuncogva, a mellette álló barátjának.
- Hát... mondhatni családi hagyomány. Nagyon eltaláltad a jelmezed stílusát. Remekül áll.- Sana ugyan nem látta a fiú arcát, de hangján jól érezhető volt hogy mosolyog.
YOU ARE READING
Églenyomat (BNHA ff.)
FanfictionEgy hőstanonc egy hősökkel teli világban. Egy lány, egy elhatározás, két szerelmi szál és megannyi barát. Sana Meryen egy életvidám lány, aki most kezdte tanulmányait japán legjobb hősiskolájában. Régi ígéretét betartva vág bele az új kalandokba, m...