Lelkek párbaja

7 1 0
                                    

    Midoriya a gyengélkedőre került, a mérkőzés után, és amíg a pályát helyre állítják, Urarakar, Iida, Sana, Asui és Mineta benézett hozzá. A fiú testét kötések borítják, és egy magas szőke ember állt a fiú ágya mellett.  

- Midoriya.- vágódott be az ajtón a kis csapat.- Örvendek uram.- köszönt Ochako. Meryen ledöbbenten állt a férfi mellett és csak őt tudta nézni. Teljesen olyan volt a hangja és a szeme is mint neki, bár erre gondolni se akart.

- Srácok, ti mit kerestek itt?- nyitotta ki szemeit a fiú.

- Szünet van, amíg helyre nem állítják a küzdőteret. Valamint, Meryen.- tolta a lányt Szanitécia elé.

- Á, el is felejtettem.- mutatott az arcára, és a kezére.- Esetleg, ha nem gond, ezt helyre tudná hozni? Tudom nem nagy dolog, de szeretnék a legjobban kinézni.- 

- Mi sem egyszerűbb. Guggolj le kedvesem.- a lány megtette, és kapott is egy nagy cuppanós puszit, aminek hála egyből el is tűntek a foltok a bőréről.

- Nagyon szépen köszönöm.- hajolt meg, amit a néni csak egy kedves, biztató mosollyal nyugtázott.

- Midoriya, jól rám ijesztettél. Mégis ki akarna ilyen segédet magának.- zsörtölődött Mineta.

- Van e nélkül is elég gondja most.- vágta fejbe Tsuyu.

- Tessék elhallgatni, érthető az aggodalmatok, de műtenem kell, szóval kifelé.-

- Műteni? De hát?- jajdult fel a csapat.

- De megígérted, hogy végig nézed a meccseim.- indult vissza Midoriya felé.

- Meryen, ne most.- rángatta vissza Tenya

- Bízzátok csak rám.- nyugtatta őket az idős hölgy.

        Sana elfutott még a meccs előtt inni, majd újra a jól ismert kapuhoz vette az irányt.

- Hé, Sana,- rohant oda Aoyama í folyosón.- csak ügyesen.-

- Köszönöm, azt hiszem.- nevetett kínosan.- De én...- hajtotta le a fejét.

- Ne aggódj, bármi történik, minden rendben lesz. Csak vakítsd el a közönséget.- kacsintott a fiú.

- Úgy lesz.- bólintott vidáman.

- Köszönjük a türelmet, végre újra egyben a küzdőtér, így el is kezdhetjük a második forduló, második meccsét.- harsogta Mic.- A mindig komoly, Sonicunk Iida Tenya, kontra az igencsak kitartó Sana Meryen. Ha kicsit odafigyeltünk, észre vehettünk, hogy kettejük igazán jó barátok, vajon mi lesz ebből? Valamelyikük feladja, vagy a meccs erejéig eltemetik a kapcsolatukat?-  

- Ez nagyon kínosan hangzik.- sétált fel a pályára Sana piros orcával. A tömeg tombolt, Meryen elméje lassan meghasadt a megannyi forgatókönyv miatt és rettegett a végkimeneteltől. Tekintetét a fiúra szegezte, aki bólintott egy aprót.

- Rajt.- kiáltotta Mic. Meryen oldalra kicsapta a kezét és az azzal létrejött felhőre felugrott, de a fiú elrúgta alóla. A lány a földre esett és amikor Tenya közeledni kezdett felé, egy felhővel vissza lökte, és ő maga is újra a képességén állt. Több felhő közeledett a fiúhoz, amiket ugyanúgy szétrúgott, majd egyszer csak le állt a hajtóműve.

- Mi a..- eszmélt fel a srác. Teste köré tekeredett felhő a vonal irányába indult vele, de amikor oda ért, gyorsan vissza rántotta, így bent maradt a küzdőtéren. Meryen óvatosan felemelte a kezét.- Ne... Nem adhatod fel.- szólalt meg Iida.

- De...- emelte szemeit a fiúra.- Éjfél én-

- Nem.- csapta le kezét Iida.

- Hogyan?-döbbent meg.

Églenyomat (BNHA ff.)Where stories live. Discover now