tizenkettedik

1.1K 61 4
                                    

Gloria

-Nekiállhatunk végre készülődni?- nyitotta ki a szobám ajtaját, bármilyen előjel nélkül Carla. 31.-e alkalmából úgy döntöttünk, hogy elmegyünk egy közeli szórakozóhelyre, ami nem is annyira ismert hely, így tökéletes. Aaron még nem jöhetett velünk, mivel kiskorú, Enzo pedig barátnőjével tölti az estét a telefon képernyőjén keresztül. Sajnos csak így tudták megoldani.

-Persze, gyere!- intettem, hogy jöjjön beljebb.

-Olyan nőt varázsolok belőled, hogy Charles-nak tátva marad a szája!- lépett a szekrényemhez, ahol a ruháim között kezdett keresgélni. Carla és Arthur tudták, hogy mit érzek Charles iránt.

-Most nem vagyok elég jó nő?- szöktek szemöldökeim az égbe.

-De az vagy! Csak most még ennél is jobb leszel!- mutatott végig rajtam.- Hol van a ruha, amit karácsonyra vettem neked?- fordult újra felém.

-Beraktam a bőröndömbe.- Carla dramatizálva szája elé kapta a kezét.

-Hogy merted?- ugrott a bőröndhöz, majd kiszedte belőle, az amúgy szépen összehajtott ruhát.- Ma este ez lesz rajta.- terítette mosolyogva az ágyra. Éppen nyitottam volna a számat, hogy ellenkezzek, miszerint ebben fázni fogok, de a velem szemben álló lány megelőzve engem, megszólalt.- Nem, nem érdekelnek a kifogások! Ez lesz rajtad és kész!- olyan határozott volt, hogy esküszöm féltem nemet mondani. Bár tény, hogy kíváncsi voltam, vajon Charles mit fog reagálni a ruhára. Már ha egyáltalán érdekli annyira, hogy reagáljon.- Na akkor, kezdjül a sminkeddel.- csapta össze tenyereit.

-Tudod, hogy nem szeretem, ha egész vakolat van a fejemen!

-Tudom, és tiszteletben is tartom.- bólogatott.- Korrektort teszek fel, jó?

-Jó. Még valami mást is?

-Persze! Szempillaspirált és szemceruzával kihúzom a szemed. Valamint egy ilyen áttetsző csillogós szájfényt.

-Oké, ez egész tűrhető.- adtam be a derekam és az íróasztalomhoz ültem. Carla oldalra fordított, majd nekiállt a mesterművének. Mindenféle művelet elvégeztével az arcom elé emelte a telefonját, amin a kamera volt megnyitva szelfi módban. Kimondottan szép munkát végzett rajtam, a bőrhibáimat elfedte, a szempilláimat úgy festette ki, hogy azok nem ragadtak össze a mellettük lévőkkel és a szemceruzá éppen kellemesen látszódott a szemem alatt.

Helyzetet cseréltünk, így most én készítettem el Carla sminkjét. Szabad kezet adott nekem, annyit mondott, hogy világoskék a ruhája. Szempilláit kifestettem, és rájöttem, hogy másnak sokkal könnyebben és szebben meg tudom csinálni, mint magamnak. Szájára egy barna matt rúzst kentem, és a szemhéja belső felére festettem egy kis világoskék szemhéjpúderrel. És természetesen azt a kevesek bőrhibáját lefendtem korrektorral.

Ezután megcsináltuk egymás haját és magunkra cibáltuk a ruhákat. A tükörbe nézve még saját magam is elcsodálkoztam, hogy én igenis tudok így kinézni. Nem sokszor jártam ilyesféle helyekre, így alkalmam sem nagyon volt kiöltözni. Aztán jött a cipő választás...

-Te sem gondoltad komolyan, hogy azt fogod felvenni!- emelte ki az azt szócskát, miközben a vászoncipőmre mutatott.

-De.- vontam meg a vállam amolyan nem érdekel a hisztid stílusban és már le is ültem az ágy szélére, hogy felvehessem a barna árnyalatú cipőt, ami színét illetően még passzolt is a ruhámhoz.

-Na nem!- lehajolva kapta ki kezemből a cipőket.

-És akkor mit vegyek fel?- emeltem rá tekintetemet. Nem hoztam magammal más cipőt, csak a bakancsomat, de azért annyira én sem vagyok ízlésficamos, hogy azt vegyem fel.

-Még szerencse, hogy egy méret a lábunk!- ezzel ki is sietett a szobából, majd három pár cipővel a kezében tért vissza.

-Miért hoztál alapból magaddal ennyi cipőt?- értetlenkedtem.

-Arthurt mindenképpen el akartam magammal rángatni bulizni és kellett a választék. Na melyiket szeretnéd?- a kék eleve kiesett, mivel azt Carla fogja felvenni. Maradt egy szürke csillogós cipő, aminek magasabb volt a sarka, mint a másiknak és nem tartotta semmi benne a lábam. A másik egy drapp színű darab volt, ami sokkal letisztultabb volt, így már eleve jobban tetszett. Igaz nem fedte úgy az ujjaimat, mint a másik, mégis jobban bejött a pántjai miatt, így arra esett választásom.
Először még kényelmes is volt...

Ahogy lementünk a lépcsőn anya csodálkozva nézett ránk.

-De szépek vagytok lányok!- intett minket magához és szoros ölelésbe vont minket. Ezután apa és Pascale is megcsodált minket.

-Tényleg nem rossz!- ment el mellettem Aaron, ezt bóknak vettem tőle.

Nem sokkal később a két legfiatalabb Leclerc egymás mellett baktatott le a lépcsőn. Arthur azonnal Carla-hoz sietett, azonban Charles a lépcső közepe felé lelassított és úgy mert végig. Fordítva volt, a fiú jött le a lépcsőn és a lány figyelte alulról, nem mint a filmekben. Charles tekintetétől erősen zavarba jöttem, de ezt próbáltam palastolni valamilyen szinten, sajna nem tudom mennyire sikerült.

Mikor mellém lépett, egyik kezével átkarokta a derekamat és a fülembe suttogott.

-Csodálatosan festesz!- kirázott a hied mondata hallatán. A fiú segített felvenni a fekete-fehér szövetkabátomat, majd Carla és Arthur párosával kiléptünk a decemberi hidegbe, miután a többiektől elköszöntünk.

Gloria ruhája:

Gloria ruhája:

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.

Carla ruhája:

Instagram: hewinsinmonza_Tiktok: hewoninspa_

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.

Instagram: hewinsinmonza_
Tiktok: hewoninspa_

Ebbe a részbe esküszöm beleéltem magam.😅

Álmaimban sem /Charles Leclerc ff./✓Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang