Néma vonyítás

11. fejezet

A két férfi csöndbe burkolózva sétált a folyosókon, egyikük sem tudta mit kéne mondjon. Amikor oda értek közös lakosztályuk ajtaja elé Alex szembe fordult férjével és megfogta kezeit. Blue szemeiben szomorúság tükröződött és ettől őt is elfogta a kétségbe esés. Hirtelen rándult görcsbe a gyomra a gondolattól, hogy ő tette szomorúvá és ő kényszerítette még ha nem is közvetlen de ő volt az okozója annak, hogy most vele kell legyen.

- Mi a baj?- Kérdezte aggódva a férfi.

- Semmi....csak fáradt vagyok.- Mondta halkan és bement a szobába. Alex fejében újra meg újra ott ismétlődtek barátja szavai: Bizonyíts neki. De hogyan ha egyik percben úgy viselkedik mintha tényleg kedvelné majd olyan távolságtartó és rideg mintha egy vadidegen emberrel állna szemben.  Most pedig együtt kéne tölteniük az estét aminek más körülmények között örülne, de látva társa fájdalmát még azt is képes lenne megtenni, hogy többet nem találkozik vele ha akkor boldog lehetne.

Mikor Lex belépett a szobába a lélegzete is elállt a látványtól. Úgy tűnik Shila erre is gondolt, a hatalmas francia ágy tele volt szórva rózsaszirmokkal és mindenhol gyertyák világítottak, még egy behűtött üveg pezsgő is volt az ágy mellett. Csodálatos volt és ha nem lett volna ennyire feszült a hangulat kettejük között, nagyon romantikusnak találta volna.  Álmélkodásából az ágyon ülő szőkeség zökkentette vissza, ki lehajtott fejjel hullatta könnyeit halkan. Az alfa ösztönéből eredően rögtön társához sietett megóvni őt és elűzni minden fájdalmát melyet Alex most olyan erősen érzett át, mintha csak őt kínozná ez az érzés....félelem.

- Ne sírj kérlek, mondd el mi bánt. Bíz meg bennem.- Szinte könyörgött a fiúnak, ki mellkasának dőlve hunyta le szemeit és úgy szívta be férje illatát, mely mint mindig most is megnyugtatta. Habár ezt próbálta titkolni. Az alfa figyelmét ezalkalommal azonban nem tudta elkerülni, hogy milyen hatással volt Bluera és ettől majd kiugrott bőréből, de próbálta visszafogni magát, nem akarta megijeszteni a fiút túlzott izgalmával.- Sajnálom ezt az egészet, hogy bele kényszerítettelek ebbe a házasságba.- Sóhajtott és még szorosabban ölelte magához Blue remegő testét és méginkább felerősítette illatát.

- Ne....nem ez a baj.- Szipogta.- Csak...nagyon hiányzik apa és tudom, hogy mennyire itt akart volna lenni velem ezen a mai napon. Annyira akarták, hogy megházasodjak és, hogy ezt a falkáért teszem...bárcsak tudnám mit mondana most...vajon büszke rám?- Alexet nem kicsit lepte meg Blue gondolkodása és lassan kezdte megérteni miért is ment hozzá szinte szó nélkül mikor erre volt szükség. Ezzel együtt hatalmas szomorúság és bűntudat lett úrrá rajta, hogy a fiú tényleg csak kötelességből ment bele az esküvőbe és semmit nem érez iránta legalábbis tudatosan.

- Figyelj rám. Én hiszem, hogy édesapád figyel és rettentően büszke rád és....és a bátyád is.- Mondta, de meg is bánta mivel Ivan említésére a fiú elhúzódott tőle és kérdőn nézett rá.

- Honnan...Honnan tudsz Ivanról?- Kérdezte dadogva.

- Én csak..amikor a temetőben láttam a nevét...nos kérdezősködtem és...

- Szóval, már tudsz mindent igaz?- Kérdezte ridegen.- Na és mit szólsz a tragikus életünkhöz? Elégedett vagy magaddal, hogy már mindenről tudsz ami tönkre tett engem?- Hangja érzelemmentes volt mégis fájdalmasabb mintha sírt volna vagy kiabál.

- Ne haragudj....sajnálom.- Blue csak lehunyta szemét és sóhajtott.

- Te ne haragudj, nem volt okom így beszélni veled. Tudom csak jót akartál. Csak annyi minden van most a fejemben.- Mondta és arcát tenyerébe temette.

- Tudom, de még ha nem is igazi házasság a miénk.....itt vagyok neked és bármiben számíthatsz rám.  Már nem vagy egyedül a falka gondjaival.

- Igen, tudom.- Mondta röviden, majd úgy tűnt mintha mondani akart volna még valamit de végül lenyelte a szót.- Bárcsak ilyen egyszerű lenne.

- De....

- Ha nem bánod elmegyek fürdeni, hoszzú volt a nap.- Vágott közbe és már fel is kelt az ágyról.

- Persze, menj csak.- Mondta Alex kicsit csalódottan, hiszen már majdnem megnyílt neki a fiú, de így csak egyre nyilvánvalóbb lett számára, hogy férje titkol valamit.

Negyed órával később Blue vizes hajjal lépett ki a fürdőszobából haját dörzsölve törölközőjével. Na és ha eddig Alex nem vonzódott volna hozzá eléggé hát most biztosan, sőt elkönyvelte magában, hogy ő bizony bele szeretett. A férfi sötétzöld selyem pizsoma szettben állt előtte mely tökéletesen passzolt rá. Fehér bőre most kicsit kivolt pirulva a meleg víztől és arca csak még pirosabb lett férje égető tekintetétől. Alexnek életében először elakadt a lélegzete egy személytől ráadásul. Ahogy a férfi arcát pásztázta próbálta elméjébe égetni társa minden rezdülését. Hatalmasra nyílt kék szemeit, kócosan álló fehér haját és dús ajkait melyeket résnyire szét nyitott most. Alex elméje felett lassan kezdte átvenni az irányítást ágyéka és legszívesebben addig csókolta volna a kis törpét míg ajkai nem duzzadnak meg a vértől. Elképzelte, hogyan szorítaná neki a falnak és szabadítaná meg minden egyes ruhájától, majd az ágyra fektetné és végig csókolná egész testét és addig kényeztetné míg nem könyörög....

De gyorsan vissza húzta magát a valóságba és szó szerint elrohant fürdeni, mert félő volt szétrobban nadrágjában. Blue pedig értetlenül állt a szoba közepén, azon gondolkodva mi is volt ez az egész. Mikor hallotta, hogy Alex megnyitja a vizet kifújta az eddig benttartott levegőt és ledőlt az ágyra keresztben. Kezébe vett egy marék rózsaszirmot és elmosolyodott a gondolaton, hogy Shila mennyit készülhetett nekik, hogy meghitt legyen az első közös estéjük ehhez képest, most itt fekszik egyedül és fogalma sincs mit tegyen. Alig két hónapja még azt sem tudta milyen megcsókolni valakit, most meg hirtelen férjnél van és a nászéjszakáját tölti azt kívánva bárcsak őszinte lehetne Alexxel.

Mikor Alex belépett a szobába ajka akaratlanul is elmosolyodott, Blue magzatpózban szundított az ágy közepén. A férfi halkan oda térdelt mellé és arcából kisimított egy tincset majd lágyan megemelte könnyű kis testét és bebújtatta a takaró alá. Miután eloltotta a gyertyákat ő is befeküdt férjéhez és lágyan megcsókolta őt. Blue erre álmában oldalra fordult és a férfi mellkasára fekve helyezte kényelembe magát. Alexet jól eső borzongás járta át a fiú testéből áradó forróság miatt. Így nem telt sok időbe mire őt is elnyelte az álmok világa.