Sziasztok! Hosszú idő után újra kirakok egy részt ebbe a könyvbe, mivel beindult az őszi versenyszezon...
Mint mindig, most is egy Ügyességi Csapat Bajnoksággal nyitottunk, és igaz, inkább a tavaszi versenyekre koncentrálunk, azért mégis jó egy szép eredménnyel nyitni. Én csak távolban indultam, és hát ez volt életem eddigi legeslegrosszabb versenye. Azt már megszoktam, hogy versenyen nem jön ki az az eredmény, amit tudok, de azért ennél még versenyeken is jobban produkálok, edzéseken meg egy méterrel jobbat... A kislabdás és súlylökős lányoknak sem úgy jött össze ez az egész, ahogyan azt akartuk/akarták... nálunk, lányoknál, egyedül a legfiatalabb csapattársunk produkált olyan eredményt amit mindenkitől elvártak, amit mindenki elvárt magától. Ez azt hiszem mindent elmond.
Aztán végül súlyban bronz, kislabdában ezüstérem lett a termés, nagyon büszkék voltunk a lányokra, mert úgy kaptak érmet, hogy egyáltalán nem hoztak ki magukból azt, amit ők tudnak. Ha szerencsejük van, kislabdából elég lesz a szint az országosra... És távolban meg megyei bajnokok lettünk, amin őszintén szólva nagyon meglepődtünk, de mehetünk így az országosra... elvileg. A fiúk kimaxolták, mindent toronymagasan nyertek. A 10×200 méteres váltóban rezgett a léc, mert a második lány teljesen kiborult, és öt perccel a verseny előtt úgy volt, hogy be kell állnom... aztán végülis a hetedikes lány lefutotta, szóval nem kellett beugranom. Ezt is toronymagasan nyerték, még köröztek is. Irány az országos!
Az érmem pedig ez lenne:
Oops! Questa immagine non segue le nostre linee guida sui contenuti. Per continuare la pubblicazione, provare a rimuoverlo o caricare un altro.
Most ennyivel jöttem nektek, remélem terszett ez a rövidke kis beszámoló:)
