𝐕𝐄𝐒𝐏𝐄𝐑𝐓𝐈𝐍𝐄 𝐈.

28.

2023. október 28.

Amikor felülök az ágyban, kissé szédülök.

Nem esett olyan jól tegnap az az ütés, ami miatt pár percre eszméletemet veszítettem, de nem is haltam bele. Mind tudjuk, hogy szól a mondás – ami nem öl meg, az megerősít. Vagy Rachel szerint felbassza az agyadat, de ez kevésbé ismert és elterjedt változat.

Hiába ragaszkodtam hozzá, hogy jelen legyek Phinneas Cain kihallgatásánál, Colton nem engedte, hanem ő maga hozott be a karjaiban a szobánkba, aztán ráparancsolt Daisyre, hogy ki ne merjen engedni. A lány természetesen mosolyogva ígérte meg, hogy ha kell, lakatot is rak az ajtóra, de én bizony át nem léphetem a küszöböt.

Sajnos így is lett, bár felötlött bennem, hogy mégis kiszökök, de jobbnak láttam nem újabb riadalmat okozni, főleg Daisyvel szemben, aki meg aztán végképp semmiről sem tehet. Igazán köcsög lettem volna, ha ezzel kicseszek vele.

Így került a leendő királyné szobafogságba, ami elvileg ma már nincs érvényben.

Különben hiába akartam volna én tegnap hősködni, a lábamon alig bírtam állni, főleg azután, hogy megláttam az összes Nagyteremhez vezető úton posztoló, szám szerint nyolc őr vérbefagyott holttestét. Na akkor majdnem hánytam.

Amikor Colton visszaérkezett, rögtön akkor nem volt esélye elmesélni, mit tudott meg, mert én ugyan nem hagyhattam el a szobát, de látogatókat fogadhattam, mint kiderült. Így jutott be szinte közvetlenül utána Vivi és a szüleim, akik annyira megölelgettek, hogy majdnem rosszabbodott a közérzetem. Annak nagyon örültek, hogy visszatértem, bár annak kevésbé, hogy megsérültem egy pszichopata miatta.

Mondjuk senki sem hibáztatott az utóbbiért, mert arról kivételesen nem én tehettem. Sajnos ez az előzőről nem mondható el. Miután mindenkit megnyugtattam, hogy igen, ígérem, többet nem szökök el sem az emberek világába, sem sehová máshová – pedig itt bedobtam viccnek, hogy Merdillát szívesen megnézném, ám senki sem értékelte a humoromat –, még egy kör ölelés után kettesben hagytak a vőlegényemmel.

Na igen.

Az volt a másik, ami a témát jelentette, pedig igyekeztem elterelni másik mederbe a beszélgetést. A szüleim természetesen nagyon örültek a boldogságomnak, ahogyan annak lennie kell, de Vivi egyenesen ragyogott a megerősítés után. Csak néhány másodperccel később jöttem rá az okára – amióta elsőnek lábra állt és megszólalt valamikor egyéves kora környékén, arra tanították, hogy Colton Ravenson feleségének lesz az elsőszámú udvarhölgye, így az eljegyzés nem jelentett mást neki, minthogy végre valahára azt teheti, amiben a legjobb, amire egész életében készítették.

Tehát mikor a látogatóim becsukták maguk mögött az ajtót, alaposan kifaggattam Ravensont, hiába lüktetett a fejem, mint akinek kalapáccsal ütik egyfolytában a koponyáját.

Így jutott tudomásomra több dolog Phinneas kihallgatása és a családja kapcsán.

Egy. Lord Gunther Cain tényleg otthon feküdt az ágyban lázzal küszködve, holott a vheetraelekre nem jellemző a láz. A férfi állítása szerint, amikor elindult, az anyja és a húga azon fáradoztak, hogy hűtőfürdőt készítsenek a családfőnek.

Kettő. Cyrus a herceg balkézről született, elsőszülött fia, idősebb Phinneastól egy évvel. Ez nem tekinthető meglepőnek a beszámoló alapján, mivel Gunther valóban nagy szoknyapecér hírében áll.

Három. A kihallgatott személy ugyan tudott a féltestvéréről, ám mindösszesen négyszer, ha találkozott vele, legutóbb két évvel ezelőtt, akkor is csak futólag. Azóta nem hallott róla semmit, azt hitte, már nincs is az országban.