Hi guys!
Köszöntelek ide tévedt olvasó! Mint a címből lehet látni egy ez Remus Lupinos fancfiction.
Van pár kitalált karaktár. Jó olvasást hozzá!
Van néhány kitalált helyzet de remélem így is tetszeni fog.
Eljött az a nap, hogy én megyek a Potter házba, Lilyt is meghívták, de ő vissza utasította ezt az ajánlatot mert griffendéles barátnőivel találkozik, ezért csak egyedül megyek, reggel 7 óra van és azt beszéltük meg Euphemiával, hogy majd tíz órára fog majd jönni, addig van még időm elkészülni. Gyorsan megreggeliztem, még tegnap Lilyt megkértem, hogy hozza le kedvenc ruhácskám, elmentem a fürdőbe, a lábamat levédtem egy óriási zacskóval majd lezuhanyoztam, és fogat mostam. Egy kék felül vékony pántos váll résznél csipkés résszel amin virág mintázatok vannak térd alá ér kicsivel, lenge fodros anyagú, szeretem ezt a ruhát mert Lilytől kaptam.
Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
A már lapockámig érő hajamat kifésültem és egy kék szalaggal félig felkötöttem a hajam. Amihez egy egyszerű kék lapos talpú cipőt vettem fel, kiegészítőm mint a mankót magamhoz fogtam és elmentem ki a fürdőből, ameddig várakoztam olvastam. Az idő gyorsan telt és már itt is volt Mrs. Potter.
-Jó újra látni Euphémia. -Álltam fel majd bicegtem oda táskámat magamhoz véve. Majd megöleltem a nőt aki ezt viszonozta.
-Téged is, nagyon csinos vagy. -Mosolygott rám. -Indulhatunk? -Kérdezte. Én izgatottan bólintottam, majd megfogtam a kezét, és már jött a forgó érzés, ami már csak akkor múlott el amikor egy barátságos három emeletű kék háznál álltunk meg, Euphemia segítségével felmentem a lépcsőn, majd benyitott a belülről még otthonosabb lakásba, halvány barack színűek voltak a falak, ahova sok kép volt ki függesztve, velem szemben volt egy lépcső, mellette pedig a nappali, ahol volt egy kályha képekkel, onnan benyílás volt a konyhára és az étkezőre. A lépcső másik oldalán volt két ajtó. Letettem az egyik fotelre a táskám. Euphemia elment szólni a fiúknak, hogy megérkeztem, nem sokkal később pedig lábdobogást hallottam meg mögülem. Hátra néztem és négy tekergő ott állt. Rájuk mosolyogtam majd oda bicegtem hozzájuk, hogy megöleljem őket.
-Itt van a mi kis hugrabugos túlélőnk. -Szólalt meg Sirius mikor őt öleltem meg, még el sem léptem, de megcsaptam a lábszárát a mankómmal, mire szisszenve simogatta meg lábát.
-Mondtam, hogy meg fogod járni ezért a megszólalásrét mégis van valami hasznos ebben. -Mosolyogtam a fiúra, mire a többi fiú nevetve nézte végig, ahogy egy lány megneveli őt, Euphémia a konyhában ügyköve nézte végig a jelenetet, a szája sarkában pedig egy szórakozott mosoly jelent meg.
-Komolyan Hugrabugos létedre megütöd az egyik barátodat. -Nézett rám kiskutya szemekkel.
-Igen mert már megérdemelted, nem lett volna ilyen ha nem hívnál azon a húlye beceneven amit kitaláltál. -Nyújtottam ki rá a nyelvem. James szó szerint mellettem felhorkantott mire felnevettem. Hamarosan már mindenki nevetett, nem tudjuk miért, de nevetett, jó hangulat uralkodott a Potter házon, kivéve egy valakit, Remus ő csak ült, látszott az arcán, hogy nagyon sápadt mivel ma van teli hold. Leültem mellé a sárga kanapéra, és megböktem a vállát. -Remus mosolyogj. -Fogtam meg két kézzel az arcát és fordítottam magam felé, de nem reagált semmit, én viszont megpróbáltam más módszert. -Mosolyt. -Majd két oldalt a szája sarkát ujjaimmal emeltem fel, mire végre sikerült megnevetettem a komor fiút. -Végre nevetsz.
