Átváltozás

116 2 0
                                    

Egy hűvös január 16-i nap volt. Már csak az utolsó dolog kellett az animágussá váláshoz. Éjjel viharra ébredtünk tudtuk, hogy ez lesz az a pillanat elő vettük az üvegcséinket felöltöztünk és kimentünk a tiltott rengeteghez. Ott megittuk a bájitalt és kimondtuk egyszerre a varázsigét miközben magunkra mutattunk a pálcánkkal. 4 hónap alatt sikerült eljutnunk erre a pontra. Minden hónapban meg kellett innunk azt az undorító főzetet vagy csak elkapott egy olyan érzés, hogy úgy akarok viselkedni mint állat. Bólintottunk majd kimondtuk egyszerre.

-Amoveo Totalum. -Majd vártunk. Az elején semmi hatást nem éreztünk majd elkezdtek kifordulni a csontjaink. Első alkalomnál fájt. Én elkezdtem össze menni kicsire. Majd megálltam. Élesebb hallásom volt. Apró négy fehér mancsom volt. Előttem egy fekete fehér macska volt. Akkor mindketten kisebb állatok lettünk. Azon kívül, hogy annyit tudtam, hogy fehér vagyok nem tudtam milyen állat lettem. 

-Heather hallasz? -Kérdeztem a gondolatomba

-Igen hallak. -Válaszolt. -Ez nagyon menő! -jelentette ki.

-Igen az. -Válaszoltam neki. -Én milyen állat lettem? -Kérdeztem. Mert kíváncsi voltam. 

-Fehér róka lettél. -Ez az. -És én milyen állat vagyok? -Kérdezte ő is. 

-Egy fekete fehér foltos macska lettél. Nem  megyünk el körbe nézni, hogy milyen állat szemmel a világ? -Kérdeztem. 

-De menjünk. -Majd futva elindultunk az erdőbe. Találkoztunk pár kentaurral. Néhány nyulat is láttunk. Furcsa volt kicsiként lenni a hatalmas fák mellett. De nagyon jó érzés volt. Ugráltunk néha összeugorva játszottunk. Heather elkezdte a saját farkát kergetni míg én megláttam egy magányos hattyút és elkezdtem a fűbe lopakodni felé. A tópart szélén volt. Majd rá vetettem mag és elúszott. Én pedig kifutottam a vízből. Heather elterülve háton volt a fűbe olyan volt mintha kinevetne ezért nyüszítettem. Egész éjjel kint bóklásztunk szinte majd olyan hajnali négy óra fele vissza indultunk állat alakban. Settenkedve mentünk a folyosón. Amikor láttuk senki nem néz minket Heather vissza változott persze ruha nem volt rajta. Jó tudni ha átváltozunk és vissza nem lesz rajtunk ruha. Én elnéztem gyorsan leütötte a ritmust majd vissza változott és bementünk a szobánkba. Háttal a másiknak vissza változtunk. Nem volt annyira fájdalom mentes de vészes sem volt. Felöltöztünk és egymásra néztünk mosolyogva. A pálcánk nálunk volt, de a ruhánk nem gondolom a varázslat közben eltűnt. 

-Ez eszméletlen jó volt, bár az nem lesz annyira jó ha hulla fáradtan megyünk holnap az órákra. Pár órát legalább aludnunk kéne. 

-Ebben egyet értek jó éjt. -Majd elterültem az ágyon. 

-Neked is. -Az esti fáradság miatt hamar elaludtunk. 


>>>>>>>>>>>>>

Reggel fél hétkor fáradtan keltünk fel. Másfél órát tudtunk csak aludni. De így is boldogok voltunk. Felvettük az egyenruhánk ami fehér ingből. Sárga fehér szoknyából állt. A sárga nyakkendőt pedig felvettem. Ahoz pedig egy egy sárga vádliig érő zoknit és fekete cipőt vettem fel. A hajam két oldalt felül elkötöttem egy egy sárga masnival. Heather egy egyszerű hajfelkötést alkalmazott. Az utolsó dolgot magunkra vettük ami a tallárunk volt. És lementünk a nagyterembe.  


Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
Hold fénye (Remus Lupin fanfiction)Où les histoires vivent. Découvrez maintenant