Veled❤️‍🩹 | Hwang Hyunjin ff| !SZÜNETEL!

- 16. -

Reggel kómásan ébredtem. Felkeltem és megnéztem az ágyamat, de be volt ágyazva. Furcsálltam, de gondoltam Hyunjin csak simán előbb kelt.

Kimentem a mosdóba és megmosakodtam. Hosszú percekig bámultam a karikás szemeimet és a kialvatlan fejemet, de végül megvonva a vállam lementem a lépcsőn.

- Jó reggelt - motyogtam álmosan.

Beléptem a konyhába, de csak anyut találtam.

- Jó reggelt - köszöntött mosolyogva - Kérsz bundáskenyeret?

- Ömm igen köszi - mondtam majd körbenéztem újra - Hyuniin hol van?

- Á, ő előbb elment, hagyott üzenetet a pulton, tessék - nyújtott egy papírcetlit, amin ez állt:

,,Jó reggelt mrs. Seo! Sajnos fontos dolgom volt, úgyhogy még hajnalban hazamentem. Nagyon jól éreztem magam, köszönöm, hogy itt lehettem! Ha Kyo olvassa üzenem, hogy ne keressen.
Mégegyszer köszönöm a vendéglátást! Hyunjin."

Na, ez NAGYON fura volt.

De miért ment el? És miért ne keressem? A tegnap este nagyon jót beszélgettünk. Nem értem.

Túl sok a kérdés.

Gondoltam egyet, felkaptam a nekem készített bundáskenyeret és elindultam kifelé.

- Kyo drágám, hova mész? - kiáltott utánam anyu.

- Megyek futni, kiszellőztetem a fejem! - öltözködtem.

- De hát nem is szeretsz futni! - értetlenkedett, de addigra én már kész voltam.

- Majd nemsokára jövök! - mondtam neki gyorsan és kiszaladtam a házból egy kabátban, pizsamában, és a telefonommal a zsebemben.

Egyenesen Chan háza felé futottam. Meg akartam tudni mi ez az egész.

Út közben megálltam és megnéztem a kontaktjaimat. Nincs meg nekem Hyunjin. A fenébe. Megnéztem Chan instáját, hátha megtalálom rajta, és sikerült.

seokyo__

Szia, miért mentél el? Valami rosszat mondtam?
Én jól éreztem magam, ezek szerint te nem?
Kérlek válaszolj..

Ennyit küldtem el neki, de még csak el se küldte. Nincs is online.

Nagyot sóhajtva fújtam ki a levegőt, majd teljes erőmből rohantam át Chanhoz.
Válaszokat akarok.

Mire odaértem a tüdőm kellően felmondta a szolgálatkt, így csak lihegve kapkodtam a levegőt, miközben becsöngettem.

Chan nemsokára ajtót is nyitott, majd miután meglátta a csapzott ábrázatomat, azonnal betuszkolt az ajtón.

Adott egy forró teát és leültünk az egyik fotelbe.

- Jó reggelt, téged meg mi lelt? - fürkészett.

- Hyunjin.. - lihegtem - el...tűnt....haza...jött...írt... - nyögtem ki pár szót, de ennél többre nem futotta jelenleg.

- Várj, várj, várjunk! Hyunjin nem jött haza, hisz nálad aludt!

- Mih-van??! - akadtam ki teljesen.