Veled❤️‍🩹 | Hwang Hyunjin ff| !SZÜNETEL!

- 15. -

Miután megágyaztunk még beszélgettünk kicsit hármasban aztán már mindenki éhes volt, így inkáb lementünk kajálni.
(Azt először is leszögezném hogy velem ellentétben anyu tényleg tud főzni.)

Még maradt a múltkori kajánkból úgyhogy megmelegítettük és amíg a mikró ment, addig mi ketten megterítettünk. Közben Hyunjin kénaelmesen helyet foglalt az egyik széken (ami amúgy Binnié) és minden mozdulatunkat figyelmesen követte a szemeivel.

Mikor odaértem hogy az evőpálcikát osztottam volna neki, útban volt a keze.

- Arrébb tennéd? - kérdeztem.

- Miért? - kérdezett vissza idegeítően mosolyogva.

- Talán mert odatenném? - mutattam neki a pálcikákat, de nem nagyon érdekelte - Oké, vagy elveszed a kezed, vagy kézzel fogod enni a tésztát.

Mivel erre sem reagált fogtam magam és visszatettem őket a fiókba.

- Hé nemár! - nyöszörgött p, majd komótosan felállt az asztaltól, odabattyogott és kivette magának.

Elégedetten néztem utána, miközben megérkezett Changbin, és leült a helyére.

- Haver, a helyemen ülsz - szólt neki Hyunjin. Erre csak egy őszinte kiröhögést kapott válaszul.

- Bocs haver, de ez az én helyem. Mindig is itt ültem, és mindig itt fogok. Ezen te se változtatsz majd - nevettett - Egyébként meg miért vagy itt? Elég késő van...

- Hosszú történet - mondta majd rámkacsintott. Ezt egy szemforgatással jutalmaztam, majd mindannyian leültünk enni.

- A minsung páros merre van? - kérdeztem.

- Ó, ők most éppen nagyon élvezik egymás társaságát - kuncogott a bátyám.

- Értem - nevettem fel én is.

Az emlegetett szamarak nemsokára csatlakoztak hozzánk. Ahhoz képest, hogy eddig éppen enyelegtek, mindketten jól néztek ki. (Nem kell félreérteni😅)

- Nagyon finom lett a vacsora mrs. Seo - mosolygott anyámra Hyunjin. Persze hogy be akarja nyalni magát minden egyes nőnél akit lát maga körül...

- Köszönöm szépen, ilyet máskor is szeretnék hallani - nézett rám és Changbinra szúrósan.

- Igen, igen, nagyon jó lett - bólogattunk jó gyerek módjára.

Ez van. Az ember bárhány éves is, ha az anyja rászól visszaváltozik szófogadó ötévessé.

Hyunjin a vacsora alatt agyonbókolta anyámat, amivel természetesen sikerült benyalnia magát nála. Mikor mindenki végzett, elpakoltuk a koszos tányérokat és megegyeztünk a fürdésben. Először megy Binnie, mert állítása szerint "nem akarja hallani a hangokat" (nem mintha bármit hallana tőlünk, a minsungtól már nem biztos.. és amugy se hagyná ki), aztán megy a minsung és végül mi.

Egyébként is késő volt mikor Hyunjin hazahozott, de azóta meg pláne. Màr éjfél is bőven elmúlt, mire odaértünk, higy mi fürödjünk. Legszívesebben ott helyben elaludtam volna.

- Mész, vagy mehetek? - kérdezte Hyunjin.

- Mehetsz - motyogtam fáradtan.

Pár perccel később már hallottam a víz csobogását, majd elterültem az ágyon. Csak néhány pillanatig hunytam be a szemem, de a víz nyugtató hangja azonnal álomba ringatott.

Egyenketes szuszogásra ébredtem fel. Még mindig sötét volt. A fülem mellett folyamatosan keringett a hideg és a meleg kevegő. Nyújtóztam egyet, akkor vettem csak észre, hogy 2 kar veszi körbe a derekamat. Na vajon ki volt az...