Tanárnak lenni, amikor

11.23.

A diákjaim: 

- Az érzékeny kis gombóc, aki megsértődik, duzzog, repdesve ugrál, hintázik, egy nap kétszázszor jön hozzám kérdezni dolgokat. Autista, úgyhogy ha rákattan egy témára, hetekig csak arról lehet beszélni. Jelenleg az origamizás a menő, de amúgy szereti az állatokat, mindig sokat tanulok tőle. Ő az, aki nem tudja kimutatni, mennyire szeret, de ha elutazik egy hét erdei táborba, az indulás előtt azért sír, mert mégse akar menni, mert Abigél néni hiányozni fog.

- Az autista ADHDs, aki egy percre se áll meg, nem tud megülni a fenekén, nem tud csendben lenni, pörög, énekel, másokat direkt idegesít, leragadt a puki és kaki poénok szintjén. De okos, érti a viccet, látszik, hogy szívből szeret, bújik (bár mostanában mindig a cicimet célozza be, úgyhogy asszem megérkezik a tinikorba), ölel. Nem lehet rá egy percre sem haragudni, pedig tört be már iskolaablakot, de pukizott bele direkt az ölembe is.

- A komoly, morózus autista, akinek mindene a dínók. Legnagyobb félelme, hogy megbánt másokat, ezért napjában hetvenszer is kér bocsánatot, gyakran mások helyett is. Kedves, és a légynek sem ártana. Menetrend szerint megy mosdóba és azért is háromszor kér elnézést. A legszebben rajzol, rajzversenyt is nyert már. Minden rajzán valahol ott egy dínó, még akkor is, ha tajképet kérek rajzolni a rajzórán.

- Nagylány, aki inkább középsúlyos értelmi fogyatékos, de az IQ tesztek szerint rendre okosabb, ezért nálunk van, nehezen birkózik meg a szociális és tanulmányi dolgokkal, bárkinek bármikor bármire igent mondana, ezért nagyon kell rá figyelni. Mindig és mindenen képes morogni, majd egy perc múlva nevetni. Kedves, mindenki szereti, minden ujjára jut egy viszonzott szerelem, amit napjában háromszor váltogat. Rajonganak érte a kicsik és nagyok is. Nagyon szeret ölelgetni, simogatni, napjában ezerszer elmondani, hogy mennyire szeret mindenkit.

- Az új fiú, aki a covid előtt, még alsós korában járt utoljára osztályközösségbe, így nem tudja a szabályokat és a normákat. Nehezen illeszkedik be az osztályba. Mérges, kiabálós. Tisztában van a világ dolgaival, el lehet vele beszélgetni bármiről, autista, de sok témára nyitott, írt már két regényt, számítógépes játékot tervezett, eredeti ötletei vannak. Önálló, órákat utazik egyedül, a jég hátán is megél, bankkártyát használ, szereti a kisgyerekeket, őszintén érti, ha rosszat tesz és olyan őszintén kér bocsánatot, mint senki más az osztályban.

- Nagylány, nyegle, akinek idén tud végre kibontakozni a személyisége. A fő "Hagyjon békén", de titokban levelet ír, hogy "Nagyon szeretem magát Abigél néni, öleljen meg most!", majd ha megölelem, gyorsan összetépi, nyoma se maradjon semminek. Vágyik a szeretetre, a simogatásra, de nem tudja jól kifejezni magát. Nehezen tanul, de kitartó, sosem a tantárgyért, hanem tanárnénik szeretetéért és figyelméért tanul. Érti a viccet, mindenki szereti.

- A fiú, aki végre mutál, és ennek örül az egész iskola, mert eddig cincogó egérnyávogás volt a hangja. A elmúlt két évben annyit sírt, mint senki más, dobált tolltartót tanárnénihez, hisztizett és mérgeskedett, de most kezd megnyugodni. Végtelen sok értetlenkedő kérdése van, ő az, aki nem tud szabályok nélkül egy pillanatig sem létezni. Nagyon jó a humora, kedves, okos, meg tudja fogalmazni az érzéseit, nyitott mások felé. Jószívű, dupla adag gyümölcsöt hoz, hogy minden más osztályt is megkínálhasson az ebédlőben. Anyanyelvi szinten, anyanyelvi kiejtéssel beszél angolul, amit a mesékből tanult meg.

- Az idén hozzánk került nagyfiú, akinek pótvizsgázni kellett volna, de nem jött be, mert meg akart bukni, hogy hozzám járhasson. Két perc alatt beilleszkedett. Okos, nagyszájú, értelmes és érzékeny. Keménylegénynek mutatja magát, de közben rengeteg mindentől fél. Szeret bújni, ölelni, csak úgy megfogni a kezem, hogy biztonságban érezze magát. Cuki Abigél néninek hív, mert picike vagyok (ő egy fejjel magasabb), ő a vezér, diktálja az iramot, de jól működik, tud hatni mindenkire és rá is lehet hatni. Nagyon sokat füllent, de néha kiderül, hogy amit füllentésnek hiszek az igaz (mindig úgy teszek, mint aki mindig elhisz mindent), így lehetséges, hogy nyolcvanezret keres hétvégenként, nyert darts versenyt, volt a Niagara vízesésnél és egyszer a két őrzővédő kutyája darabokra tépett egy rablót. Bármi lehetséges! (Mert a keresztapja tényleg svéd, azt hittem, ez is füllentés, aztán megjelent az ajtóban a Sex Education Jakobja (na jó, csak a testvére), hogy HI, I'm Stephan from Sweeden, do you speak English? :D)

Tíz gyerekem van, két saját, meg nyolc az osztályomban. Tavaly elkezdtem visszaszámolni, mennyi még, míg elballagnak, hogy mikor szabadulok meg tőlük. Még 575 nap. Ha csak rágondolok, hogy el fognak menni, már sírok.