XXXV

728 41 0
                                    

Dominico szemszöge:

Végre kipihenten keltem a csoda bogaram mellett. Békésen szuszogott mikor kikeltem mellőle. Meglepem egy kiadós reggelivel azután pedig elviszem oda ahová szeretné. Nem szabok neki határokat, de jobb biztonságban lennie. Innentől testőröket is fogok alkalmazni,csakis a biztonsága érdekében hisz nem eshet semmi baja. Felkelve az ágyból magamra kaptam az elhajított melegítőmet majd halkan becsuktam magam után az ajtót nehogy felébredjen. Lebaktattam a lépcsőn és Daniellel találtam szembe magam aki épp a tvt kapcsolta be.

- Jó reggelt haver! -köszöntött mikor közelebb értem.
-Jó reggelt. -Haladtam el mellette megcélozva a konyhát. -Többiek merre? -furcsálom hogy nincsenek itt nem mintha probléma lenne,de hozzászoktam hogy néhanapján reggelente itt ücsörögnek bent és nem a kinti faházban.
-Drake és Zane elmentek boltba, én tvzek Martin még nem jött meg mert valami csajnál volt,Xavier meg valami kamerákkal ügyköd odakint. -heves bólogatásba kezdtem majd mosolyra húztam a számat mikor bele gondoltam hogy mi történhetett Martinnal az éjjel. -Mi a mosolygás tárgya? -jött be a konyhába kiváncsian Daniel miközben elővettem egy tálcát és rápakoltam a poharakat és a tányért.
-Semmi csak nemtudom elképzelni hogy Martinnak lesz egy normális barátnője a múltkoriak után. -Nevettem mire az előttem álló Daniel arcán is nevető ráncok jelentek meg. -Azt alàírom hogy mindig beszivja szegény de hát ez van,az élet nem mindig kegyelmez. -Mondja majd leül velem szemben az asztal másik végébe. -Kinek lesz a reggeli? Egészen jó illata van a gyümölcsöknek.
-Még hogy jó illata. Isteni illata van kikérem magamnak. -Néztem felé büszke mosollyal mire megforgatta a szemeit. -Everlyt gondoltam meglepem a tegnapi után. Remélem örülni fog neki. Próbálom a legjobbat kihozni belőle. -közben felvágtam a gyümölcsöket és gondosan egy tálba pakoltam majd neki láttam a tojásrántottának. Nem vagyok valami nagy mágus de éhen halni nem fogunk hogyha arra kerülne a sor.
-Ohh hát haver,szerintem nagyon jó úton jársz hogy végleg elnyerd a szívét! -megveregette a vállam majd felállt és kinyitotta a legfelső szekrényt ahol a poharak vannak.
-Átmegyek a faházba ha kéne valami. -biccentett mire elmorogtam egy okét és màr el is tűnt.

A tojást megsütöttem pont olyanra amilyenre kell,és megsóztam a biztonság kedvéért mégegyszer. Amint ez meg volt felpillantottam Marinara aki ott állt a pult mögött és mosolygott.

-Úgy látom itt valaki nagyon elszeretné nyerni a kisasszony szívét. -Nézett rám mosolyogva mire biccentettem egyet. -Nagyon szeretheti azt a lányt Uram! -mosolyogtam majd átraktam a tányérra a tojást és elővettem az evőeszközt. Amint megvoltam engedtem vizet a pohárba,és ráraktam a tálcára.

Megfogtam és kikerülve Marinat aki mosolyogva figyelte amit csinálok,arrébb állt. Fel indultam a lépcsőn és óvatosan de kinyitottam egy kézzel az ajtót. A szerelmem pont az ágyban ült és a tvt nézte de mikor megpillantott hatalmas mosolyra húzta a száját.

-Mit hoztál Dom? -kérdezte két ásítás között mikor közelebb értem.
-Reggelit bogaram. -nyújtottam oda az ölébe amit el is fogadott és nagy mosolyra húzva édes ajkait csókba invitált. Nem kellett sok,imádom a mézédes ajkait. Levegő hiányában váltunk el egymástól. A szemkontaktust meg sem szakított és szólásra nyitott ajkait.
-Köszönöm! -mondta majd neki látott. Leültem mellé mire kérdőn pillantott felém. -Ezt mind te csináltad? -heves bólogatásba kezdtem mire neki látott és jóízűen elmosolyodott. -úristen Dominico ez valami eszméletlen finom! -újabb puszit adott az arcomra és folytatta az evést amit örömmel néztem végig. Meg kínált az általam készített reggeliből,de nem kértem így rám erőszakolta. Nem tudtam mitcsinálni hagytam magam hogy ő nyerje meg ezt a csatát. Épp a sárkány gyümölcsöt fogta a villán amikor felém hajolt és egyenesen a számhoz emelte. Pimasz mosoly keretében el is fogadtam.

-Egész finom ami az illeti.
-Na ugye! -mosolygott diadalittasan Everly mire megráztam a fejem.
-Van egy nagyok jó ötletem,örülnék ha igent mondanál és kilépnék kicsit a 4 fal közül.
-Rendben,csak felöltözök. -huncutul mosolygott miközben felkelt az ágyból. -Kabát nem nagy kell ahogy nézem így egy pulcsi elég? -kérdezte nekem háttal állva,a ruhás szekrény előtt. Az itteni ruhás szekrényben van jópár ruha,de a gardróbban is, így van miből választania. -Igen az elég,annyira nincs hűvös odakint. -feleltem majd a gardróbba mentem hogy felöltözhessek.

___

Már egy 5 perce várok a bogaramra,aki még a haját csinált mikor beléptem a hálóba szólni neki hogy indulunk. Most lépeget le a lépcsőn egy magassarkú csizmában. Nem csicsás és nem kihívó az öltözéke. Megfelel a kis túránkra. A magassarkúja lehet nem fogja annyira bírni de talán jó lesz.

-Lehet mondanom kellett volna hogy sétálni is fogunk kedvesem. -mosolygott rám zavartan mikor elém ért.
-Mondhattad volna előbb mert akkor inkább sport cipőt veszek. -morogta az orra alatt mire megfogva az állát rövid csókban részesítettem. -Ez is tökéletes hiszen nem olyan nagy a sarka,de nem szeretném ha kitörnéd a nyakad! -figyelmeztettem majd leerszkedett a lábujjhegyről.

Ki nyitottam az ajtót majd ahogy kilépett követtem én is. Megfogtam a kezét és a terepjáró felé kezdtem húzni magammal.
Az anyósülés felöli ajtót nyitva,beszállt amit gondosan becsuktam és tempósan a vezető üléshez siettem. Be ültem én is majd elindítva a motort már álltunk is ki a kapun.

-Még nem mondtad el hogy hova megyünk. -pásztázta szemeivel az enyéimet miközben lassan gázt adtam.
-Sétálunk egy kicsit,egy csodaszép helyen mivel ránk fér. Túl sok volt a bezártság,illetve arra gondoltam hogy elmehetnénk vacsorázni vagy ha ahhoz nincs kedved akkor bulizni,hogy kicsit levezessük a felgyülemlett feszültséget. Amelyik jobban tetszik. -mondatom végén rávezettem a tekintetem,miközben teljesen elpirosodva nézett rám. Ráhelyeztem a combjára a kezemet mire egy halk sóhaj hagyta el a száját. -Csak nem? -kérdeztem büszkén mire meglökte óvatosan a kezemet.
-Nem. -válaszolta morcosan.
-Szeretlek! -nyúltam az ölében lévő kezéért amire csókot nyomtam.
-Én is szeretlek! -közelebb bújt már amennyire az ülések engedték és puszit nyomott a nyakamra.

___

Az út viszonylag hamar eltelt,nem volt túl hosszú. Leparkoltam egy kijelölt helyre majd leállítva a motort,kippattantam és kinyitottam a kedvesem ajtaját. Kiszállt kusza mosollyal az arcán. Bezártam a kocsit és már nyújtottam is a kezemet felé amit hamar elfogadott. Összekulcsolt kezekkel sétáltunk be az erdőbe egy tóhoz.

-Én még nem is jártam erre felé. -felelte Everly majd közelebb húzodott.
-Nem túl ismert ez a hely,de annál csodásabb,pont ahogy te drágám! -néztem le rà miközben féloldalas ölelésbe vontam a derekát fogva.

Tovább haladtunk az úton egészen a tóig amihez viszonylag hamar oda értünk. Everly eltátott szájjal állt mellettem lemaradva. -Ez.. ez annyira csodás! -mondta miközben mellém ért. -Igen..az! - mosolyogva figyeltem minden lépését.
Közelebb sétált a tóhoz és bele lógatta az egyik kezét hogy megnézze a víz hőmérsékletét. Mellé érve szólásra nyitottam a számat. -Nagyon hideg? -kérdeztem miközben felállt a guggolásból. -Annyira nem,egész kellemes.
Tovább sétáltunk a kis ösvényen amíg a hídhoz nem értünk amely összekötött a parkkal.
-Mintha egy rejtett de mégis nyilvános hely lenne.. annyira elképzelhetetlen hogy egyszer sem jártam itt.. -mondta miközben körbe fordult a tengelye körül.
-Hát valóban az,viszont örülök neki hogy velem éled át ezt a pillanatot. -Közelebb léptem és megcsókoltam. Hirtelen de annál magabiztosabban csókolt vissza. Mézédes ajkai ismét a fellegekig repítettek.
-Én mégjobban! -huncut mosollyal az arcán sétalt tovább belém kapaszkova.

___

Hellobello!
Rövidke rész de tartalmasabb.
Hamarosan jövök a kövivel.
Addig voteoljatok ha elnyerte
tetszeseteket!❤️
Puszii

A védelmező maffia +18 (szünetel)Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt