Szerelmedre várva (BakuDeku)

17.

Mivel Bakugoun egyértelműen látszott, hogy esze ágában sincs leállni Dekuban megszólalt a vészcsengő, mielőtt még késő lett volna.
   - V-várj Kacchan... Nem... nem csinálhatjuk...- lihegte kipirosodott arccal.
   - Miért nem?- vonta össze szemöldökét a szőke.- Azt ne mond, hogy még mindig kétségeid vannak.
   - Nem! Csak... nem rég csináltuk és fáj a fenekem... Meg... megérted ugye?- kérdezte félénken a zöld hajú, mire Bakugou arcán halvány mosoly jelent meg.
   - Meg.- engedte el a fiút.- Akkor mit szólnál ahhoz, ha lefürödnénk, aztán megnéznénk egy filmet miközben megesszük a sütit?- bökött az asztalon heverő édesség felé.
   - Tényleg van kedved?- nézett rá szerelmesen Midoriya.
   - Különben nem mondtam volna.- bólintott Bakugou.- Szeretnél te előbb fürödni?
"Veled szeretnék fürödni!"- gondolta, de nem mondhatta ki. Félt, ha megteszi Bakugou nem fogja tudni visszafognia magát a zuhany alatt.
   - Igen.- bólintott végül, majd eltűnt a fürdőben.
Ahogy a forró víz elérte a testét felsóhajtott, majd vigyorogva kezdte meg fürdési rutinját.
Mikor végzett és kilépett a fürdőből Bakugou épp megtalálta a filmet, amit keresett.
Halva a másik lépteit felé sandított, majd végigjáratta a szemét a fiú esti szettjén, ami egy szürke póló és alsónadrág volt.
   - Me-mehetsz Kacchan...- szólt Midoriya zavarában.
   - Hogy nem vettem észre annyi éven át milyen gyönyörű és szexi vagy?- kérdezte a szőke leginkább magától, mire a zöld hajú rákvörös lett.
   - E-ez nem igaz Kacchan...- motyogta lehajtott fejjel, miközben a pólóját húzogatva igyekezte eltakarni alsónadrágját.
   - De, igaz. És ezt jó alaposan bele fogom verni a fejedbe.- állt meg előtte a szőke, majd felemelve Deku fejét csókot nyomott a szájára.- Esküszöm ha nem fájna a segged...- indult be a fantáziája.
   - Sajnálom...- hajtotta le a fejét Deku bűnbánón.
   - Én is.- következett egy újabb csók, majd egy következő, míg végül mindketten a fürdőben kötöttek ki.
   - Én... én most kimegyek...- motyogta a zöld hajú égő arccal.
   - Nem szeretnéd nézni?- húzta kihívó mosolyra a száját a szőke, mire Midoriya azt sem tudta mit feleljen.
   - Most... most nem...- hebegte, majd kirohant a fürdőből.
Lihegve kapott a szívéhez, ami szinte majd kiugrott a helyéről, majd egy süteményért nyúlt és a szájába tömte.
"Mégis... mégis hogy mondhattam ilyet? Most biztos teljesen idiótának néz!"- rágott erőszakosan, majd lehuppant az ágyra és a tv-re pillantott.
"Egy romantikus film? Kacchan egy romantikus vígjátékot akar megnézni velem?"- csodálkozott, majd úgy döntött eszik még egy szeletet.
"Abba kellene hagynom. Ha meghízok már biztos nem fogok kelleni Kacchannak. Ha megundorodna tőlem... Nem, azt nem bírnám ki."- riadt meg, majd letette a szeletet és olyan messze ment a desszertes tálcától amennyire csak lehetett.
Felhúzott lábakkal bámulta a leállított filmet, így várta, hogy Bakugou megjelenjen.
Mikor ez megtörtént azonnal a fürdő felé kapta a tekintetét, majd az ellenkező irányba.
   - Zavarban vagy Deku?- kérdezte a szőke elégedetten, egy száll alsóban állva.
   - Csak... csak meglepődtem...- motyogta a zöld hajú.- Eddig... eddig pólóban és nadrágban aludtál...
   - Most már semmi okom rá.- vágta le magát Deku mellé az ágyra, majd elindította a filmet.
Midoriya pirulva pillantott felé, majd fokozatosan araszolni kezdett, még el nem érte a szőke vállát.
   - Nem eszel?- kérdezte hirtelen Bakugou felé nyújtva egy süteményt, mire Midoriya hangos ellenállásba kezdett.
   - Nem, nem! Tele vagyok, de te egyél nyugodtan!
   - Tele vagy? Egész nap együtt voltunk és alig ettél valamit. A konyhába is eredetileg valami kajáért mentünk amiből aztán ez lett.- bökött a süti felé.
   - Igaz...- nézett félre Deku kellemetlenül érezve magát.
   - Mi a baj?- kérdezte a szőke félre rakva az édességet.
   - Mi?- lepődött meg a zöld hajú.- Nincs baj! Csak nem... nem kívánom a sütit...- magyarázta, és remélte, hogy Bakugou beveszi majd.
   - Deku... Minden köztünk történt korábbi dolog ellenére is, már óvodás korunk óta ismerlek téged. Tudom, hogy mikor hazudsz.- nézett komolyan Midoriya szemébe.
   - Ó!- pislogott a zöld hajú, majd felsóhajtott.- Én csak... vigyázni szeretnék az alakomra.
   - Miért?- értetlenkedett Bakugou.
   - Mert azt akarom, hogy mindig gyönyörűnek és szexinek láss.- pirult bele mondandójába, Bakugou pedig meglepetésében hirtelen reagálni sem tudott.
   - Olyan vagy mint egy nő. Most komolyan Deku! Ki a faszt érdekli, ha felszedsz pár kilót? Ami amúgy is lehetetlen a folytonos iskolai és gyakorlati edzések mellett. Komolyan emiatt éheztetnéd magad?- akadt ki a szőke.
Midoriya zavarában csak a tarkóját vakargatta, mire Bakugou a szemét forgatva ragadta meg a pólóját és húzta magához.
   - Ne akarj feldühíteni! Ha éhes vagy, eszel! Világos?- nézett mélyen a fiú szemébe, majd tekintete az ajkaira vetült.- Ha meg meg akarsz csókolni tedd meg, bárhol is legyünk. Kövesd az ösztöneidet. Ahogy én is teszem most.- szólt, majd Midoriya ajkára hajolva szenvedélyesen csókolni kezdte őt.
Mikor elváltak mindketten szerelmesen és vágyakozva néztek a másik szemébe.
   - Köszönöm Kacchan. Pont erre volt szükségem.- mosolygott a zöld hajú, majd egy szelet sütiért nyúlt.
Bakugou elégedetten figyelte, ahogy a fiú egymás után pusztítja el a szeleteket, majd sóhajtva a hasára teszi a kezét.
   - Most már tényleg tele vagyok...- mondta, mire a szőke elnevette magát.
   - Most már el is hiszem. Akkora étvágyad van, hogy azon sem csodálkoznék, ha engem is felfalnál.- jegyezte meg mellékesen Bakugou, azonban Midoriya azonnal késztetést érzett rá, hogy megtegye.
   - Szeretnéd Kacchan?- nyúlt párja combjára, majd kezét lassan hímvesszőjére csúsztatta.
   - Deku...- vörösödött el a szőke, miközben egyre nagyobb lett.- Mi ütött beléd?
   - Én csak... segíteni szeretnék neked, hogy jól érezd magad. Mint az előbb te nekem.
   - A két dolog között van egy kis különbség.- vágta rá Bakugou, bár ő maga sem tudta miért keres kifogásokat.
   - Nem szeretnéd? Rosszul csinálom?- hallatszott aggodalom a hangjából.
   - Te is tudod, hogy nem. És persze, hogy akarom. Imádom amikor a farkamat szopod. De ma estére megfogadtam, hogy visszafogom magam és megnézek veled egy nyál filmet, ami biztos tetszene neked. Nem akartam, hogy azt hidd tényleg csak a dugás miatt mondtam amiket mondtam. Ha csak miattam akarod csinálni nem kell. De ha nem tetszik a film...
   - De!- tiltakozott Deku.- De, nagyon is tetszik! És... és szeretném tovább nézni! Értékelem amit teszel értem, tényleg. Nem is tudom mi ütött belém hirtelen...- szégyelte el magát.
   - Hé, nincs baj.- simította meg a haját Bakugou.- Nézzük tovább a filmet.- nyomta be a lejátszás gombot.
Miközben a tv képernyője bevilágította a sötét szobát Deku úgy érezte egyre álmosabb lesz. Egy idő után Bakugou vállára hajtotta a fejét, és ott pihentette. Szeme aztán hamar kiszúrta Bakugou egyik kezét, ami olyan hívogatóan csábító volt, hogy muszáj volt érte nyúlnia.
Mikor keze belesimult a másikéba dübörgő szívveréssel várta annak reakcióját. Szívének egy kis része még mindig bizonytalan volt, félt, hogy a boldogsága csak pillanatnyi állapot, ami bármikor elillanhat.
Feszültsége azonban abban a másodpercben megszűnt, hogy Bakugou ujjai rázártak az övére. Összekulcsolt kezeiket nézve átjárta a melegség, majd lecsukott szemmel hosszan kifújta a levegőt.
Mosolyogva szívta be Bakugou fűszeres illatát, ami megnyugvással és elégedettséggel töltötte el.
Elmerült gondolatai világában, egészen addig, míg el nem nyomta az álom.