25.

355 14 1
                                    

Bementem a házba, apa a konyhában ült. Az érkezésemre egyből felkapta a fejét.

- Mégis hol a francba voltál egész nap?
- Sétálni voltam.
- Reggel óta? És merre sétálgattál ha szabad megtudnom?
- Mindenfelé. Hoztam neked citromos tortát, tudom, hogy az a kedvenced.
- Nem érdekel a hülye süteményed! Kivel voltál?
- Útközben találkoztam az egyik tanárommal és vele beszélgettem.
- Takarodj a szobádba és meg ne lássalak idelent!
- De...
- Nincs de! A kibaszott süteményedet meg dobd a kukába! Úgyis oda való.

Láttam ahogy felemeli a becsomagolt süteményt és egy laza mozdulattal kidobja a kukába. Ennyit érek neki. Felszaladtam a szobámba és magamra zártam az ajtót. Öt napig nem mozdultam ki. Kikapcsoltam a telefonomat, nem akartam senkivel beszélni. Kedd délelőtt hallottam, hogy apu valakivel kiabál a nappaliban. Lementem megnézni és két rendőrt találtam odalent, akikkel apa ordibált.

- Ki a szar jelentett fel?
- Sajnálom uram, de nem mondhatjuk el.
- És azt megtudhatom, hogy mégis mi a franccal vádolnak?
- Kiskorú ellen elkövetett szexuális zaklatással. Kérem fáradjon be velünk az örsre, hogy kihallgathassuk önt.
- Azt most felejtsék el, hogy én bárhova is elmegyek magukkal! Semmit nem csináltam!
- Kérlek apa! Csak menj be velük.

Felém fordult és láttam a szemében az izzó gyűlöletet.

- Te ebbe ne szólj bele kis csitri! Fogadjunk, hogy a te kezed van ebben az egészben. Ezért nem voltál itthon tegnap?
- Igen ezért nem voltam itthon. Mert félek tőled!
- Megöllek te féreg! Soha egy ujjal sem nyúltam hozzád!

Felkapott egy kést, ami a pultra volt rakva és elkezdett felém közeledni. A rendőrök lefogták, mielőtt rám tudott volna támadni és hátrabilincselték a kezét. Reszkettem a sírásról miközben néztem, ahogy elviszik. Kellett egy kis idő, mire összeszedtem magam. Bekapcsoltam a telefonomat és akkor láttam csak, hogy keresett az orvos.

- Kihagytad a pénteki ülést Virág. Történt valami?

Basszus, tényleg. Teljesen kiment a fejemből. Gyorsan válaszoltam neki.

- Sajnálom, elfelejtettem. Ígérem nem lesz több ilyen.

Nem kellett sokat várnom a reakciójára.

- A mai ülésre el tudsz jönni?
- Nem tudom. Apámat most vitték el a rendőrök kihallgatásra és félek elmenni itthonról, mert nem tudom mikor jön haza.
- Ma már nem jön hozzám egy beteg sem rajtad kívül. Most átmegyek hozzád és nálatok megtartjuk az ülést.
- Oké.

Minden eltelt perccel egyre jobban féltem.

Apám fogságábanWhere stories live. Discover now