1

195 6 0
                                    

Stiles

Épp az edző órája volt és én természetesen nem figyeltem. Azon gondolkoztam hogy miket tettem. Annyi barátomnak okoztam fájdalmat. Mégis mintha hiányozna valami. Azóta érzem ezt amióta elintéztük a nogitsunét. Hirtelen zajt halok.

-Stilinski! figyelsz te egyáltalán?

-Hát most már igen.

Az edző megrázta a fejét és inkább folytatta az órát. Szerencsére a csengő hamar megszólalt és vége lett az órának. természetesen egyből Scotthoz fordultam.

-Már azt hittem sose lesz vége. -Panaszkodtam Scottnak.

-Haver az óra nagy részében nem is figyeltél.

-Az most tök mindegy.

Scottnak a telefonja megszólalt és amikor megnézte elég aggodalmas arcot vágott.

-Mi a baj?

-Derek azt írta, hogy amint vége az óráimnak menjek el hozzá.

-Ezzel mi a baj?

-Azt írta, hogy egyedül menjek.

Még mindig nem értettem, hogy ezzel mi a baj de inkább ráhagytam és mentünk a következő óránkra.

A többi óra viszonylag gyorsan elteltek. Én elindultam haza Scott pedig indult Derekhez ahogy azt Derek kérte egyedül. Nem értem Scott miért aggodalmaskodik de azt sem, hogy Derek miért akarja, hogy csak Scott menjen. Lehet valami a falkáról. Bár akkor a falka többi tagját is kellet volna hívni. Majd megkérdezem holnap Scottot, hogy mivolt. 

Ahogy tovább vezetem megint elfogott az az érzés mintha hiányozna valami, de megpróbáltam nem erre figyelni.



Ennyi lenne mára. Remélem tetszett az első rész. Ez az első könyvem szóval a visszajelzéseket szívesen fogadom. Amint tudom hozom a következő részt.

Nehéz de nem lehetetlen (Sterek)Where stories live. Discover now