Part 1

141 5 0
                                    

Sziasztok! A nevem Nina, 16 éves vagyok. Az egyik eléggé felkapott gimnáziumba járok két legjobb barátnőmmel, Rellával és Paulával.
Mindannyian 10/A osztályos tanulók vagyunk.
A kinézetünkről annyit, hogy mind hármónknak barna szeme van, nekem szőkés barna hajam, Rellának és Paulának pedig sötétbarna hajuk van. A két lány unokatestvéri kapcsolatban állnak. Én pedig boldogítom őket mint legjobb barátnő. Rellának van egy barátja Koppány. Amúgy eleinte nagyon utáltam, de mostmár bátyámként tekintek rá, tök jó arc. Paulának hát nem tudom van e valakie, ilyeneket nem nagyon oszt meg velünk. Én pedig hűha, hát egy olyan fiú után vágyódom, aki a létezésemről sem tud szerintem. A fiú neve Bálint és 11/B osztályos tanuló. Látni is csak akkor látom, ha a másodikon van óránk, vagy csütörtökönként első órában, tesin mivel közös óra, na akkor látom őt egy darabig. Sőt szerencsémre, amikor sétálunk hazafele, akkor is sokat látom mivel szinte egy utcával lejjeb lakik tőlem. Majdnem a kertünk végén, szóval mondhatnám kertvégi szomszédnak is. Annyi a baj, hogy soha nem beszélünk és még csak nem is követjük vagy nem is vagyunk ismerősök sehol. Na de ennyit a kis életemről.

***
Reggel 6 óra van. A szemeim fáradtan nyitom ki, szerda van és suli, sajnos. Kikeltem az ágyból és bementem a fürdőbe, hogy a reggeli rutinomat elvégezzem. Majd a ruhás szekrényemhez léptem és kiválasztottam az aznapi outfittem. Egy kék farmert vettem fel és a kedvenc mezemet. Imádom a focit így nem kérdés, hogy a kedvenc focistáim nevével ellátott mezeimet elég gyakran hordom. Ma az Mbappés mezemet vettem fel. A hajamat kivasaltam. Most volt rá időm. Az órára nézve lassan elkellene induljak. 6:40 volt. Az iskola kb olyan 40 perc gyalog, de előtte még a lányokkal is találkozunk. Köszöntem a szüleimnek, majd miután felöltöztem elindultam a suliba. Nagyon hideg volt ma reggel...de mit vártam!? Hisz január vége van és ez még jócskán télnek számít. Amikor az egyik elágazáshoz értem, a szemem sarkából megpillantottam Bálintot és a haveri társaságát. Akaratomon kívül is odanéztem és a legnagyobb baj, hogy ők is engem bámultak. A szemem Bálintra tévedt, aki egy értetlen fejet vágott. Így gyorsan elfordítottam a fejemet és sietősebben kezdtem el lépkedni. Annyit hallottam még, hogy elkezdtek halkan nevetni. Nem nagyon érdekelt, mert szerencsére már láttam Rellát és Paulát.

-Sziasztok-köszöntem nekik

-Szia-köszönt Paula

-Szia, miért tűnsz úgy mintha zavarban lennél?-kérdezte Rella

Relláról annyit, hogy pszichológusnak készül. Bármit akar tudni vagy bármit kiakar deríteni, úgy is megtudja. Sőt rám néz és egyből lát mindent. Néha elég para, de nem merek neki szólni.

-Jaj én nem vagyok zavarba, csak kicsit gyorsan sétáltam aztán ezért tűnhet pirosnak az arcom-próbáltam menteni a helyzetet

-Khm nem tudsz hazudni-szólt közbe nevetve Paula

-Óóó látom én mitől vagy te piros, gyors séta mi!?-mosolyodott el huncutul, majd a hátam mögé nézett

Megfordultam és a fiúkat láttam. Apropó, őket még be se mutattam. Ugyebár van Bálint, róla már meséltem. Van az egyik legjobb haverja Milán. Van a másik haverjuk Patrik és ott van még Jani is. Ők így négyen alkotnak egy "bandát". Nagyon jó barátok és hát bármiről is van szó, ők azt mindig megosszák egymással.

-Nem megyünk?-kérdeztem sietősen

-De most mért sietsz?-kérdezte Paula

-Ráérünk nem? Vagy ne tán zavarba vagy és inkább kerülöd a Bálinttal való helyzeteket?-kérdezte huncut kis vigyorral Rella

-Nem vagyok zavarba, de szeretnék menni-nevettem

-Sziasztok lányok, mizu veletek?-köszönt hirtelen Jani

-Sziasztok-köszönt Paula

-Sziasztok, semmi érdekes veletek?-kérdezte Rella

-Neked is szia Nina, elvitte a cica a nyelved-kérdezte viccelődve Bálint, majd rám nézett

-Sziasztok-köszöntem halkan

-Na jók legyetek, mi megyünk-mondta Patrik majd elmentek a suli irányába

-Hűha, zavart a levegő Nina?-kérdezte Rella mosolyogva

-Nem nem, ohm talán-nevettem

-Mostmár tényleg mennyünk, mert 7:10 van és kb sehol nem vagyunk még-mondta Paula

-Jól van menjünk-egyezett bele Rella

Elindultunk a suliba, egy 10 perc múlva tényleg ott voltunk. Egy pár tényt azért még elmondanák. Mivel nagy az osztályunk, ezért két külön csoportra vagyunk bontva. Rellának mindig máshol vannak órái, mivel ő külön csoportba került. Nekem és Paulának egy az órarendünk. Angolon pedig Rella és Paula vannak egy csoportba én pedig egy másikba. Egy dolog van amit nagyon nem szeretek, az a terembeosztás. Rellának sokat van a második emeleten órája. Bálintéknak pedig a terme ugyebár fent van a másodikon. Mivel mi olyan kedvesek vagyunk ezért Rellát mindig felkísérjük. Ha esetleg látom Bálintot, nem zavar mert élvezem ha nézhetem, csak azért annyi a baj, hogy mindig zavarba tudok jönni csupán egyetlen egy pillantásától is. Ezt egyébként valószínű ő is látja, de nem nagyon reagál rá sehogy, így nem zavar.

-Halljátok-kezdte Rella

-Na!?-kérdezte Paula

-Felkísértek a másodikra?-kérdezte meg

-Hát aham-egyeztem bele

-Nekem jó-egyezett bele Paula is

Közben a termünkben ültünk és a parányi kis agyamban felvillant az, hogy mi lenne akkor, ha én bekövetném instán Bálintot.

-Szerinted ha bekövetem Bálintot, azt lereagálja valahogy?-kérdeztem emg Rellát hirtelen, amitől ő a szájában lévő teát amit épp ivott, Paula padjára köpte

-Hát kössz-nevetett Paula

-Nem tudom amúgy, de ha úgy érzed akkor kövesd-mondta

Na nekem sem kellett több. Instán beírtam a keresőbe, hogy K.Balint_
Majd a követésre nyomtam. Hűha, bár amúgy nem mintha számítanák arra, hogy vissza is fog követni, de nem hesegetem el ezt a gondolatot sem.

-Na akkor felmegyünk?-kérdezte Rella és a táskáját a hátára vette

-Mehetünk persze-állt fel Paula is

Mivel az emeletre 2 oldalról lehet felmenni, ezért eldöntöttük, hogy mi hátul megyünk amjd most is fel. Rella ment elől, mellette Paula, leghátul meg én. Amikor felértünk a másodikra, a teremhez sétáltunk, de mivel még voltak bent, ezért nem mentünk be, hanem előtte megálltunk. Hamarosan feljöttek az osztálytársaink is és megálltak előttünk. Amikor úgy álltak, hogy átláttam köztük, akkor pillantottam meg Bálintot aki éppen figyelt engem. Elmosolyodott és Jani, majd Milán fülébe súgott valamit. Ezt nem értettem, de mivel a csengő megszólalt, ezért nem is nagyon tudtam gondolkozni rajta. Elköszöntünk Rellától, majd Paulával elindultunk a lépcső irányába. Nagyon zavarba voltam, mivel elkellett sétálnim Bálint mellett. Istenem az az illat, hát megőrjít a pali.

Sulis szerelemDonde viven las historias. Descúbrelo ahora