Sulis szerelem

Part 20

Tényleg semmi nem érdekelt, csak az hogy jussak végre haza és bevessem magamat az ágyba. Elkezdtem telefonozni, aztán jött egy Messenger értesítésem, mivel nem láttam ki írt mert engedélykérésekben jelent meg a chat ezért megnyitottam.

Bálint: Most rám haragszol?

Nina: Senkire nem haragszom

Bálint: Akkor mi a baj?

Nina: Semmi, érted? SEMMI!

Bálint: De nekem mindent elmondhatsz, legalább azt mond el ki zavart össze

Nina: Mert hű de nehéz kitalálni

Bálint: Én?

Nina: Hát szerinted ki más?

Itt inkább a telefont a táskámba csúsztattam. A busz szerintem sosem fog ideérni. Szerencsére már csak negyedóra addig csak kibírom. Se Rella se Paula nem szóltak semmit ehhez a dologhoz és nem is kérdezték miért nem a telefonomat bújom, de hát Paula telefonált gondolom Patrikkal, Rella meg elvolt Milánnal. Én meg ülhettem ott Bálinttal.

Csak vártam és vártam, aztán végre már a busz is hajlandó volt megérkezni. Felszálltunk rá, de borzasztóan sokan voltak rajta. De tényleg annyian, hogy én és Bálint már az ajtóban álltunk. Bármennyire szeretem Bálintot most még sem akartam közelebb kerülni hozzá, de hát muszáj volt, hogy kedves idős néni letudjon szállni a következő megállónál. Szinte teljesen Bálinthoz simultam. Éreztem azt a nagyon csábító illatát szinte mindenhol és a leheletét is éreztem a nyakamon. Most ezt nem akartam de még is jó volt közel lenni hozzá. 

így álltunk egy jó pár perce már, még úgy is, hogy simán lett volna hely úgy, hogy ha 1 méterre is, de megtudjunk egymástól állni távolabb. Egyszerűen nem volt erőm odébb lépni. De mondjuk ha annyira zavarná akkor azt szóvá tenné nem? De biztosan, vagy csak nem akar megsérteni és inkább nem szól, hogy zavarom? Mindegy is, inkább odébb léptem, vagy is léptem volna, de ekkor kedves buszsofőrbácsi fékezett egyet  így visszaestem Bálintra.

-Bocsi nem akartam-mondtam

-Ja semmi baj-mosolyodott el kedvesen, de ezt a mosolyt még sosem láttam tőle

Hamarosan megérkeztünk oda ahol a két fiú leszáll. Milán Rellát hosszasan megcsókolta, Paulát megölelte, majd engem is. Bálint csak bámult rám, majd egy "sziasztok" után leszállt ő is a buszról Milán után. A tekintetemmel végig követtem mind addig, amíg a busz el nem ment onnan. Egy-két megálló után végre lett hely is, így kapva az alkalmon, ha kis időre is, de leültünk. Rella ült belül én pedig mellette, Paula pedig Rella mögött ült. 

-Hogy vagy Nina?-kérdezte meg halkan Rella

-Hát megvagyok-mondtam

-Most ezt úgy mond, hogy nem hazudsz-mondta

-Szarul, egyszerűen annyira szeretem, hogy szerintem az már bűn. A vicc, hogy én sem tudom mi miatt szeretem ennyire, egyszerűen csak így érzek-mondtam Rellának amit gondolok

-Hm szerintem ez az őszinte és igaz szeretet, amikor megmagyarázhatatlanul szeretsz valakit és az életed is oda adnád érte-mondta azt ami most nagyon mélyen érintett

-Te hogy vagy?-kérdeztem 

-Tudom jól most terelsz, de egyébként nagyon jól érzem magam, annyira boldog vagyok Milánnal-mondta mosolyogva, jó őt így látni

-És veled szoszi?-fordultam hátra Paulához

-Ó hát velem jó minden, én nagyon elvagyok most és nagyon úgy érzem szerelmes vagyok-mondta ő is mosolyogva, őt is jó ennyire vidámnak látni

-Jajaj ez a szerelem-nevettem

Még beszélgettünk és nevetgéltünk, majd sikeresen hazaértünk. Amikor beértem ismét senki nem volt itthon. A szobámba mentem és lepakoltam. Szokásos kis délután, de nyugtat a tudat holnap diáknap és később kell bemenni, tehát aludhatok sokáig.

*időugrás*

Másnap reggel a szüleim veszekedésére keltem, istenem és én még azt terveztem sokáig alszom. Mindegy igazából, a fürdőbe mentem a reggeli rutinom elvégzése miatt. Aztán a szobámba mentem és kiválasztottam az aznapi szettemet, ami egy sötétkék farmer és egy sötétkék haspóló volt. Az egyik kedvenc cipőmet vettem fel, ami egy piros sportcipő volt. Eléggé tetszett a szettem. Aztán táskát nem hiszem viszek ma, hisz minek? 3 óra hosszára kell bemenjek és csak valami filmet fogunk nézni a tornateremben. 

Kis idő elteltével a buszmegállóhoz sétáltam, ahol már Rella és Paula is ott volt, náluk se volt táska, csak a telefonjuk és bérletük, ugyan úgy ahogyan nálam is. A busz is hamar megérkezett aztán sikeres felszállás után leültünk, mivel nagyon kevesen voltak. 

Nagyon sokáig csak az ablakon bámultam ki, amikor Milán és Bálint is felszállt a buszra. Viszont semmi érdekes nem történt így csak tovább bámészkodtam.

Iskolába érve kiderült, hogy egy borzasztóan unalmas filmet fogunk megnézni ami 3 órán át tart. Miután elkezdődött a film nem részletezném mennyiszer fordult meg a fejünkben az öngyilkossági kísérlet, aztán mindhárman szomjasok is lettünk mivel egyikőnk sem hozott inni magával, szupi. A film vége fele igaz nem is a filmet figyeltem, mondjuk eleve nem láttam  mert kb leghátra ültünk be, de ez így van jól. A bordásfalakhoz ültünk le és velem egy sorban ott ült Bálint is, bár kicsit odébb tőlem, de csak úgy láttam, ha nagyon hátradőltem, viszont így is csak oldalról láthattam, bár ha ilyen szemszögből nézzük, elég sokszor arra pillantott és biztos vagyok benne látta, hogy én is figyelem. Ilyenkor a tekintetem mindig elkaptam róla és amikor visszapillantottam mindig Patrikkal nevetgélt, ah hogy lehet ennyire helyes?

Miután a filmnek vége lett megkönnyebbülten indultunk ki a tornateremből és az iskolából is. Mivel a buszig még volt egy óránk ezért eldöntöttük bemegyünk a boltba. Vettünk magunknak néhány dolgot, majd eldöntöttünk elsétálunk egy távolabbi buszmegállóhoz. Amikor sétáltunk az odavezető úton megpillantottam Bálintot, ahogy a sarkon lévő fagyizónál ül és éppen egy kék színű fagyit eszik. A szemem akaratomon kívül is a szájára tévedt, de mikor hirtelen elkaptam onnan a tekintetem és ránéztem, akkor ő is nézett és elkezdett nevetni majd a másik haverjára pillantott. Szupiii

-Mikor lett ilyen meleg?-kérdeztem Rellától és Paulától

-Meleged van?-kérdezte nevetve Rella

-Hú hát eléggé-mondtam nevetve

Aztán a gondolataimba merültem. Azok a bizonyos piszkos gondolatok a piszkos kis fantáziámban...

-Min gondolkozol?-kérdezte Paula

-Ja semminnnn-mondtam

-Na mondjad csak-mondta Rella

-Csak azon, hogy milyen jó nyelv technikái vannak a Bálintnak, nem?-kérdeztem és jöttem zavarba miután ezt kimondtam

-Nem tudom nem figyeltem-nevetett Rella

-Te jó ég és én nem beszélek előtted ilyenekről, de fura ilyeneket hallgatni tőled-mondta nevetve Paula

-Na mindegy is, csak úgy jó maga az egész pali, még a fagyizás is ilyen jól áll neki-nevettem

-Jézusom-nevetett Rella is

-Biztos Nina vagy? Marslakók nem vittek el?-nevetett Paula