Sulis szerelem

Part 24

Reggel nagyon kómásan keltem fel, tegnapi napomban már semmi érdekes nem történt. Most viszont suliba kellene menni, de amúgy ez a nulla életkedvem ami van, pont nem késztet rá erre. Habár szerintem amint megpillantom Bálintot hamar el is illan ez a kedvtelenség. 

Elkészültem és most feltűnően hamar odasétáltam a buszmegállóhoz, ahol a két lány még nem volt ott. Furcsa mindig itt vannak ilyenkor. 

Csak vártam...vártam...és vártam. Sehol nem volt még egyik lány sem, elkezdtem hívni először Rellát aztán Paulát is, amikor végre hajlandó volt valamelyikőjük felvenni a telefont. Rella vette fel, de amint hallom a háttérben ott van Paula is vele. Szupi...

*hívás*

-Ne hari Rella de még is hol a fenében vagytok?-kérdeztem idegesen

-Nem szóltunk? akkor ezért nem jöttél reggel a korábbi buszhoz-mondta

-Nem, rohadtul nem szóltatok, de kösz ez így kedves volt-mondtam és leraktam a hívást

***

Ezután Rella is és Paula is próbáltak elérni, de nem vitt rá engem semmi, hogy felvegyem nekik a telefont. Megérkezett a busz amire most egyedül felszálltam és nem is érdekelt per pillanat, hogy ki mellé, de leültem. Csendben ültem még a telefonomat is lenémítottam, hogy véletlen se hívjon fel engem senki. Az út folyamán Milán is felszállt erre a buszra, gondolom látta az arcomon az elkeseredést és a dühöt, mert egyből megállt mellettem és megkérdezte mi a baj.

-Mi történt?-kérdezte

-Ja amúgy semmi, csak zokon esett, hogy a két lány nem szólt, hogy keljek fel hamarabb mert ők gondolom a Patrik miatt a korábbi busszal mentek, de azt hittem te is velük leszel-mondtam

-Jaj hát képzeld nekem is elfelejtettek szólni, de mindegy-mondta, de láttam rajta, hogy neki sem esett annyira jól

-Biztos mindegy?-kérdeztem

-Persze, egyébként mizu a kis hercegeddel?-kérdezte miközben a szemöldökét húzogatta

-Eddig minden okés-mosolyodtam el

Majd odaértünk a suli előtti buszmegállóhoz és leszálltunk. Rella, Paula és Patrik ottlétére számítottunk, de nem volt ott egyikőjük sem.

-Na ez mondjuk rosszul esik, legalább megvárhattak volna minket-mondtam kicsit dühösen Milánra nézve

-Igen amúgy-mondta majd mögém pillantott

Nem értettem miért bámul a hátam mögé, de amikor megfordultam volna, két kar fonódott a derekamra.

-Miért vagy ilyen dühös hercegnő?-kérdezte Bálint majd a nyakamba puszilt

-Ó csak a két legjobb barátnőm elfelejtett szólni, hogy ők hamarabb jönnek iskolába, de nem is evvel van a baj, hanem avval hogy most sem vártak meg, sőt az bánt, hogy rólam így megfeledkeztek mert ennyire kijönnek most hirtelen Patrikkal-mondtam

-Na jó, gyere menjünk be, de te most szépen nyugodj le-mondta majd megfogta a kezem és az iskola felé sétáltunk

Milán mögöttünk jött, ő próbálta Rellát hívni, de Rella nem volt hajlandó felvenni neki a telefont. Hogy mi lett velük, nem is értem.

Beértünk a suliba, úgy voltam vele a terembe lerakom a táskám, de aztán eszembe jutott, hogy a másodikon van óránk és így akkor felmegyek addig a két fiúval. 

Felmentünk a fiúk termébe és wow a két legjobb barátnőm ott ült és Patrik mesélt nekik valamit, amin ők nagyon jól elszórakoztak. Bálinton rajtam és Milánon kívül, csak Patrik Paula és Rella volt a teremben.

-Rella mond csak hallottad ahogy csörög a telefonod?-kérdezte Milán kicsit feszülten

-Igen, miért?-kérdezte Rella

-Hát semmi, a barátod hív aki aggódott miattad, de veled mi van?-kezdte el faggatni Milán

-Tesó ti be vagytok szívva?-kérdezte Bálint Patriktól idegesen

-Bassza meg ti ezért viselkedtek ennyire hülyén?-kérdeztem én is idegesen

Majd mivel már untam azt, hogy ilyen állapotban vannak, ezért először Rellát, majd Paulát állítottam fel és segítséggel, de bevittem a terembe, ahol óránk lesz, hogy leültessem őket a hátsó padba és hagyjam ott őket. Infó óránk van, de mindegy max bealszanak az órán, nincs mit tenni, majd tanár max kiküldi őket, vagy jobb esetben figyelembe sem veszi őket, mert általában csak halad a tananyaggal, de mi nem érdekeljük. Valószínű most is ez lesz, de igazából nem is bánom, most nincs kedvem magyarázkodni és nincs kedvem pesztrálni sem a folyosón a két lányt, egyedül nem bírnák velük. 

Kimentem a teremből és bezártam az ajtót, hogy a két lányt ne zavarja senki. Visszamentem a fiúkhoz, ahol már ahogy hallom illetve látom Patrik megkapta a magáét Bálinttól és Milántól, de most nem terveztem azt, hogy kiállok mellette, mert most igazán megérdemelte. Isten tudja hogy jutottak fűhöz, de még ha egyedül csinálta volna, nem dehogy ő a két lányt is belekeverte. Nagyon jól tették a fiúk, hogy így leszidták.

Még egy darabig ott voltam a fiúk termébe, majd megérkezett Jani is, aki csak tátott szájjal figyelte és hallgatta hogy Patrik milyen hülyeséget csinált. Ő is kicsit leszidta, majd becsengettek, a fiúk meg rájöttek, hogy azért nincs még senki más a termükbe, mert nekik nem is itt lesz órájuk. Összeszedték a cuccukat majd elindultak a terembe ahol most órájuk van. Én is bementem az infóba, hogy megnézzem mit csinálnak drága barátnőim. Szerencsére mindketten aludtak. Talán így könnyebb nekem is és nekik is, mert nem pörögnek és nem az igazgatóiba ülnek. Bejött a tanár és elkezdett magyarázni, tényleg nem vette figyelembe egyik lányt sem. Hát ez így fantasztikus.

Amikor végre kicsengettek a lányok is felkeltek, akik most nagyon szomjasok voltak így valahogy felálltak és lefelé indultak, hogy megközelítsék a büfét. Sikeresen lementünk a lépcsőn, bár Paula amint meglátta Patrikot inkább odament hozzá és az ölébe vetette magát. Rella bár elment a büféhez, de aztán Milánhoz ment és bocsánatot kért tőle.
Ez mind szép és jó, de én kísérgettem most is őket, oszt tőlem senki nem kérne bocsánatot, de jó azért ez kicsit szarul esik. Mindegy is hagyom, majd rájönnek tőlem is bocsánatot kellene kérniük. Én magamtól nem fogom felhozni nekik, nehogy már megmondjam, hogy amúgy ja haragszom, mert ezeket csináltátok és még csak bocsánatot sem kértek. Na nehogy már ez legyen. Miután sikeresen nem kértek bocsánatot tőlem a lányok, odamentem Bálinthoz és Janihoz aztán leültem a két fiúhoz, majd így hárman elkezdtünk beszélgetni. Jani elég feltűnően méregetett, de Bálint fogta és kezét combomra csúsztatta, gondolom egyértelműen neki is feltűnt ez. Mondjuk az eléggé tetszett, hogy nem hagyta azt, hogy Jani ennyire méregessen vagy bármi, de hatásos is volt, mert  Jani inkább felállt és arra hivatkozott megkeresi az egyik osztálytársát.

-Nem hiszem el ezt a fiút-mondta Bálint miközben rám nézett

-Hát én sem, de köszi nem hagytad-mosolyodtam el halványan

-Azért na, ami az enyém, az az enyém, határok vannak-nevetett

-Ja hogy ja-nevettem én is