- Lisa... Lisa... Lisa... - ingatta meg a fejét Lucas, amint beléptem az ajtón
- Most miaz? - kérdeztem vissza
- Éjszakai bagoly lettél? - ironizált
- Igen... - valaszoltam neki flegmán
- Tudom, hogy hol voltál. Szóval kibékültetek? - kérdezte izgatottan
- Lucas... nem voltunk, nem vagyunk és nem is leszünk együtt, oké? És nem akarok erről többet hallani... - kissé kiakadtam
- Meddig húzzátok még egymás agyát? Egymást akarjátok Lisa, vedd már észre. - mondta
- Elegem van... - az ajtónak dőlve lecsúsztam a földre és csak ültem
- Valld be magadnak végre... elnyomod magadban... - győzködött tovább
- Lehet... - mormogtam halkan
- Na végre... - ugrott fel a kanapéról
- De akkor sem lehet. Ő a tanárom Lucas. Már a múltkori incidens is nagy kockázat volt. Még szerencse, hogy nem derült ki semmi. - mondtam
Valaki kopogott az ajtón. Lucas kinyitotta.
- Neked jött - nyújtott felém egy borítékot amin a nevem állt.
"Ha azt hiszed, hogy itt vége a kettőnk történetének... nagyot tévedsz. Mindenhol látlak."
Kicsit elsápadtam amikor ezt a pár sort elolvastam. Lucas odajött mellém és ő is végigfutotta a tekintetével.
- Ezt ki küldhette Lisa? - kérdezte feszülten
- Nyilván Rebecca... - feleltem
- Rebecca? Pszichiátrián van. El van zárva mindentől. Kizárt, hogy ő legyen. - cáfolta meg az állításom Lucas
- Akkor fogalmam sincs... - kirázott a hideg
- Vigyük el a rendőrségre!! Ez nem játék Lisa. - javasolta Lucas
Felhívtuk Ambert és Davidot. Megbeszéltük, hogy találkozunk a campus udvarán. Lehet nem most lenne a legszerencsésebb dolog elhagyni a campust. Lementünk az udvarra Lucassal. Miközben mentünk le, szembe jött velünk Kentin de csak elsétáltunk mellett. Lucas rám nézett de mentünk tovább.
- Mi volt ilyen sürgős? - pattant fel egy padról Amber és megölelt
Odaadtam neki a levelet.
- Úr-is-ten - ez nagyon durva
- Ki küldhette? - kérdezte David
- Rebeccara tippeltem, de Lucas szerint az lehetetlen. - válaszoltam
- Kentin? - dobta fel a labdát Amber
- Kentin? - kiáltottunk fel Lucassal
- Igen? - hátra fordultunk és ott állt Kentin
- Történt valami? - kérdezte
Amber odanyújtotta neki a levelet de kikaptam a kezéből, még mielőtt Kentin elvette volna.
- Nem történt semmi. Minden rendben. - feleltem
- Az mi? - kérdezte
- Semmi - válaszoltam
A levélért nyúlt de elléptem.
- Mutasd meg neki Lisa - mondta Amber
- Miért? Nem tartozik rá... - amíg ezt kimondtam kivette a kezemből a levelet és elolvasta
- Ezt te kaptad? - nézett rám
- Igen. Az előbb. - mondtam
- Attól a férfitól lehet aki tegnap megtámadott? - kérdezte Kentin
- Megtámadott valaki tegnap? - kérdezte Lucas, Amber pedig kikerekedett szemekkel nézett rám
- Ah erős túlzás, de most nem ez a lényeg. Nem hiszem, hogy ő volt. Azt sem tudtam ki az. - feleltem
- Lehet valaki megbízta - válaszolt David
- Nincs valaki a múltból aki küldhette? - kérdezte Kentin
- Nem tudom... - válaszoltam
- Igazából el kell mondanom valamit... - mondta Amber. Kérdően néztünk rá.
- A baleset után, azt hiszem pont a kórházba tartottam amikor felhívott egy nő. Azt mondta, hogy nem szabadulunk meg tőle... vagy valami ilyesmit - mondta Amber
- Mivan? És te komolyan ezt eddig titkoltad? - vonta felelősségre Lucas
- Nem tudtam, hogy fontos... - szégyellte el magát Amber
- Ja neem... végülis miért is lenne fontos egy fenyegető telefon hívás - folytatta dühösen Lucas
- Nyugodjatok meg - mondta Kentin
- Rebecca volt? - kérdeztem
- Először azt hittem, de a hangja... nem is tudom... nem olyan volt mint az övé. Fogalmam sincs ki lehetett. - felelte Amber
- Lehetetlen, hogy Rebecca az. Gyógyszereket kap és teljesen el van zárva a külvilágtól... - mondta Kentin
- Voltál nála? - kérdezte Amber
- Hát... igen... nem rég. - válaszolta Kentin
- Kit érdekel most ez? - kérdeztem
- Mi van ha Rebecca is csak egy megbízott volt... és az, hogy ő volt Kentin tanár úr exe pont kapóra jött a fenyegetőnek... ha Rebecca nem szúrta volna el... - mondta David
- Hát jól tette, hogy elszúrta. Lehet már nem beszélgetnénk itt Lisával, ha őt rabolja el... - felelte Lucas
- Ez nem egy rossz feltételezés egyébként... - válaszolta Kentin
- Nem tudom... - feleltem
- Kezd késő lenni. Menjünk inkább haza. Úgy sem tudunk mást tenni, mint várni... - mondta Amber
Elindultunk a lakásunk felé. Amber Daviddal én pedig Lucassal. Kentin megfogta Lucas vállát és a fülébe súgta - vigyázz rá -, pont olyan hangerővel, hogy még hallottam. Lucas csak bólintott és elindultunk.
Pár napig teljes nyugodság volt. Nem igazán hagytam el a campust, csak a sarki kávézóig mentem szigorú kísérettel. Nem kaptam fenyegető leveleket és senki nem ugrott elém, hogy elrabolna. Ez ám a haladás.
Békésen beszélgettünk a kanapén, amikor kopogott valaki. Össze néztünk a többiekkel.
- Majd én kinyitom - mondta Lucas
- Jó napot. Meghoztam a rendelést. - egy pizzéria futára állt az ajtóban 2 pizzával a kezében.
- Elnézést, de mi nem rendeltünk semmit - felelte neki Lucas
- Hát pedig ezt a címet adták meg. Sőt még meglepetést is küldtek hozzá. Jó étvágyat. - a futár Lucas kezébe nyomta a pizzákat és elment.
- Meglepetést? - kérdezte David
YOU ARE READING
A vágy uralma
Romance" - Ezek csak vágyak, nem érzések. - Akkor engedd át magad a vágyaknak"