A vágy uralma

16. rész

Lucas az asztal közepére tette a pizzát. Mindenki csak nézte, de senki nem akarta kibontani.

- Ne hívjuk fel Kentint? - kérdezte Amber

- Minek? - kérdeztem vissza

- Nem tudom, talán mert neki is köze van ehhez. Lisa állj már le ezzel a gyerekes viselkedéssel. Szedd össze magad és vedd már észre, hogy ő is segíteni akar - mondta Amber

- Vagy épp ő küldi ezeket - tette hozzá David

- Miért tenné? Odáig vannak egymásért... - megforgattam a szemem

- Na jó, elég legyen! - odanyúltam a dobozhoz és kinyitottam

Ott volt benne egy sonkás - sajtos pizza, amin nem volt sonka. Hát ez volt a meglepetés.

- Jézusom... mégis ki az a balek aki sonka nélkül eszi a pizzát? - kérdezte Lucas felnevetve

A szemeim könnybe lábadtak és csak a pizzát lestem.

- Hé Lisa, jól vagy? - kérdezte Amber

Felálltam a kanapéról és beszaladtam a szobába, hogy ne lássák ahogy sírok.

Amber szemszöge

- Majd én utána megyek. - mondtam a fiúknak

- Hívjátok ide Kentint. Lehet, hogy ő tud valamit - a fiúk bólintottak és elmentek

Lisa szemszöge

Kopogtak az ajtón.

- Lisa, bemehetek? - kérdezte Amber

- Csak hagyj egyedül - kiabáltam ki neki

- Beszéljünk inkább, mondd el, hogy mi a baj. Ki küldhette a pizzákat?

- Amber... kérlek - mondtam

- Valaki olyan volt, aki jól ismer, ugye?

- Amber... hagyj már

Újra kopogtak az ajtón.

- Lisa. Én vagyok. Kérlek engedj be - szólt lágy hangon Kentin

- Kérlek hagyjatok - feleltem nekik szipogva

Kentin benyitott a szobába. Az ágy mellett a földön ültem összekuporodva. Becsukta maga mögött az ajtót majd odaszaladt hozzám és megölelt.

- Mi történt? - még mindig olyan nyugtató, lágy hangon beszélt hozzám

- Tudom ki küldte a fenyegetéseket - a könnyeim még mindig folynak

- Ki volt az Lisa? - kérdezte

- Az apám - feleltem és mégjobban sírni kezdtem

- Jólvan... shh, semmi baj. - a fejemet a vállára hajtotta és simogatta

- Nem lesz baj. - nyugtatgatott

Miután sikerült megnyugodnom annyira, hogy már nem sírtam, kimentünk Kentinnel a többiekhez és elmeséltem nekik, hogy az apám küldi az üzeneteket.

- De mégis honnan tudod és miért tenne ilyet egy apa? - kérdezte Amber

- Kiskoromban mindig sonka nélkül ettem a pizzát, csak ő küldhette. De ő nem egy apa Amber. Egy apa ilyet nem tesz. Ő egy nagyon veszélyes ember. Kb. 10 éves lehettem, amikor börtönbe került. 20 évet kapott, de hát itt van és engem akar. - feleltem

- Miért volt börtönben és miért akar bántani? - kérdezte Lucas

- Volt egy drog biznisze amiben lebukott. Én buktattam le. De hát 20 éves voltam, azt sem tudtam mi az a drog, azt hittem valami cukor. És én megettem. Elég sokat... majdnem bele is haltam... - válaszoltam

Ismét könnybe lábadtak a szemeim. Kentin ott ült mellettem és végig a hátam simogatta. Éreztem, hogy sokkal nyugodtabb vagyok így, hogy ő is itt van.

- De alapból is egy rossz ember. Folyamatosan verte anyámat és Nicket is. Engem Nick mindig megvédett ezért helyettem is őt verte mindig. - már folytak is a könnyeim

- Nem muszáj beszélned erről... - mondta Kentin

- Egy idő után már csak anyánkat verte. Én 10 éves voltam, Nick pedig 16. Engem azért nem vert már, mert Nick megvédett, őt pedig már nem tudta megverni. - folytattam a történetet

- Anyánk megunta és lelépett. Ott hagyott minket egy elmebeteggel. Aztán nem sokkal ez után volt a drog balhé... - mondtam

- Miután kikerültem a korházból Nickkel voltam. Ő volt az egyetlen ember akiben megbíztam. Mivel a tárgyalások évekig tartottak ezért még az apánk gyámsága alatt voltunk. - folytattam

- Aztán amint betöltötte Nick a 18at magához vett és azóta ő nevel - fejeztem be a történetet

- Hú... hát ez... elég durva... - mondta Lucas

- Szóval ha jól értem akkor apád bosszút akar állni egy 20 éves felnőtt nőn egy olyan dolog miatt, amit egy 10 éves kislány követett el? - Amber teljesen kiakadt a történteken

- Igen. Rebeccával valószínűleg meg akart öletni... - feleltem

- Azt nem hagyom! - mondta Kentin

- Én sem! Senki nem fog bántani, amíg engem látsz - tette hozzá Lucas

- Semmi értelme ennek. Nincs értelme küzdeni ellene. Úgyis eléri, amit akar. - feleltem sírva

- Szólnunk kell Nicknek - mondta Lucas

- Igen! - helyeselt Kentin

- Felhívom, de téged nem láthat velem Kentin - feleltem

- Pedig nem megyek sehova. Lehet apád itt áll az ajtóban. Nem foglak magadra hagyni. - mondta

Felhívtam Nicket, de semmi konkrétat nem mondtam neki csak annyit, hogy baj van és ide kell jönnie azonnal.

Egy 30 perc múlva már dörömbölt is az ajtón, amit Lucas kinyitott. Odaszaladt hozzám és erősen megölelt.

- Mi baj? Mi történt? - kérdezte aggodóan