Jisungra nézek aki úgy remeg mint a kocsonya a könnyei pedig csak úgy hullanak mire én feleszmélek.
- Ez te vagy Jisung? - Kérdezem hitetlenkedve mire ő aprót bólint majd jobban sírni kezd. - Mi a... - Alig hiszem el. Eldobom a telefonomat majd felültetem Jisungot. - Nézz rám. - Megrázza a fejét miután eltakarta az arcát. - Jisung ki tud erről? - Megvonja a vállát.
- M-mindenki aki látta a-a videót. - Motyogja amit én alig hallok.
- Mi ez az oldal? Ki tette ezt ide fel?
- Nem t-tudom. - Rázza a fejét. - Azt mondták hogy kitörölték de nem.
- Kik ezek az idióták? Miért csinálták ezt? - Emelem fel a fejét hogy rám nézzen de esélytelen hogy ezt tegye. - Mikor történt ez?
- Talán kettő éve. - Erre én bólintok.
- És lecsukták őket? - Erre megrázza a fejét mire én értetlenül nézek. - Nem? Nem kaptak semmit?
- Nem tud erről senki. - Néz rám mire én meglepődöm.
- Nem mondtad el senkinek? - Megrázza a fejét mire én hitetlenkedve sóhajtok. - Miért nem Jisung? Nem csinálhatnak veled ilyet csak úgy!
- Nem mondhattam el senkinek. - Mondja miközben lehajtja a fejét.
- Miért nem?
- Mert akkor újra megtették volna. - Erre hümmögök.
- Kik ezek és miért csinálták ezt? - Nem válaszol mire én az arcát összenyomva emelem fel a fejét. - Kezdj el beszélni mert addig nem megyünk el innen míg nem mondasz el mindent. - Hümmög mire én elengedem az arcát amin folyamatosan folyik le egy-egy könnycsepp.
- Kettő évvel ezelőtt elküldött apa otthonról én pedig elmentem egy játszótérre és ott voltam körülbelül egy órán keresztül. Amikor haza mentem; anyát nem találtam sehol apa pedig nyugodtan beszélgetett egy férfival aki nálunk volt. Apa azt mondta hogy beszélgessek velük ezért én ezt tettem és hamar jóban lettem a férfival. Az egyik nap ő jött el értem az iskolába viszont nem haza vitt hanem oda. - Mutat a telefonom felé mire én értve hogy mire gondol; hümmögök. - Nem értettem semmit és mérges voltam rá amiért átvert ezért csúnyán beszéltem vele és bunkó voltam mire ő azt mondta hogy ezért most kikapok. Nem bántott csak elbeszélgetett velem miközben mindenhol fogdosott. Azt mondta hogy senkinek ne mondjam el vagy pedig bajok lesznek majd hazavitt.
- Várjunk. - Nézek rá felvont szemöldökkel. - Ez azt jelenti hogy nem egyszer voltál ott? - Erre bólint mire én sóhajtok majd bólintok hogy folytassa.
- Elmondtam apának mindent aki kiabált velem és azt mondta hogy hazug vagyok. Nem hitte el nekem hogy a barátja ilyet tenne velem aki másnap megint eljött értem és elvitt ugyan oda. - A körmét kezdi el piszkálni mire én a kezére fogok hogy fejezze be. - Nagyon kiabált velem... - Néz le a kezeinkre és ekkor megérzem hogy a kezemre csöppent a könnye. - Elhordott mindennek aztán pedig úgy csinált mintha nem történt volna semmi. Apa felhívta őt én pedig ekkor kiabálni akartam hogy segítsen nekem de... Nem tudtam. - Motyogja.
- Csinált veled valamit? - Erre bólint. - Micsodát? - Egy kis ideig nem válaszol majd sírva elmondja hogy bizony az a féreg elhallgatatta a farkával.
- Nagyon féltem ezért... Ezért én... - A kezei remegni kezdtek a könnyei pedig megállíthatatlanul folyni kezdett mire én hümmögök.
- Nem kell tovább mondanod ha ennyire nehéz. Nem muszáj elmondanod. - Jisung bólint majd miután megtörölte a szemeit; egy nagyot sóhajt.
أنت تقرأ
•Love Full of Secrets•
أدب الهواةMinsung♡ Lee Minho korántsem gondolta hogy ennyit fog jelenteni neki a jött-ment Han Jisung. Ki előtt tárul fel több titok? Jisung lepődik meg többet vagy pedig Minho? Ez egy remek kérdés. Mindegyikük vakon bízik meg a másikban nem gondolva arra h...
