- Megcsalom őt. - Mondom amikor Minho magához húz.
- Az egyetlen akit megcsaltál az én vagyok.
- Mi? - Nézek értetlenül miközben az ölébe ülök miután Minho leült a vízbe. - Nem voltunk együtt. - Puszilok a vállára pont akkor amikor Minho a fenekemhez illeszti az egyik ujját.
- Mostmár együtt vagyunk.
- Én nem így tudom. - Fogom közre az arcát. - Baszki de helyes vagy. - Puszilok az ajkaira amin Minho mosolyog. - Mióta vagytok együtt? - Kérdezem nehezen amikor Minho elkezd kitágítani.
- Számít az valamit ha éppen most csalom meg? - Vonja fel a szemöldökét mire én vállat vonok.
- Mikor... Mikor jöttél ebbe az országbah? - A nyakába bújok majd a börét kezdem el óvatosan harapdálni.
- Kettő héttel utánad; Jisung fejezd be. - Fog a kezemre amikor én a péniszére simítok.
- Miért nem jöttél el hozzánk? - Nézek rá felháborodva. - Miért hagytad hogy szenvedjek amikor végig itt voltál?
- Hiányoltál? - Mosolyodik el majd a csípőmre fogva emel fel egy picit így én értve a célzást; feltérdelek.
- Ennél hülyébb kérdésed nem is lehetne. - Rázom a fejemet majd Minho vállaiba kapaszkodva fogadom magamba Minho egész méretét.
- Várj még. - Ölel magához amikor el akarok kezdeni mozogni rajta.
- Persze hogy hiányoztál. - Motyogom a vállába.
- Te is hiányoztál és pont ezért jöttem utánad.
- Miért nem szóltál? Tudod te hogy meddig vártam rád? - Csuklik el a hangom mire Minho a fejemre simít majd az ajkaimra puszil amikor ránézek. - Mindegy. - Túrok a hajába majd az ajkaira csókolok...
A "találkozásunk" utáni napon én kora reggel leléptem hogy ne kelljen Minhoval beszélnem. Nem fogtam fel hogy mit tettem csak akkor amikor Jaekyung számonkért hogy mégis hol voltam az éjszaka.
Szerencsére ki tudtam magamat magyarázni és elhitte hogy arra a kisfiúra vigyáztam aki velünk játszott a múltkor. Nem akartam neki hazudni de nem voltam képes elmondani neki az igazat. Jaekyung hamar továbblépett ezen viszont én egyáltalán nem. Minhon agyaltam és azon hogy mégis hogy az istenbe tudtam ezt megtenni Jaekyunggal. Nem akartam megcsalni mert tényleg jól működött köztünk minden viszont Minho nagyon bezavart most.
És tudjátok hogy mi történt ezek után? Míg Jaekyung medencézett addig én az erkélyről néztem őt mindaddig míg meg nem jelent a szeretőm. Minho és Jaekyung remekül elbeszélgettek amin meglepődtem. Minho párja aranyosan nevetgélt velük ami bevallom; irritáló volt. Mivel eléggé felcseszett ez az egész ezért fogtam magam és én is lementem hozzájuk. Ahhoz képest hogy február van; rettentő jó idő van. Azt hittem hogy fázni fogok de nem így volt mivel az időjárás még így az esti órákban is jó volt. Na mindegy!
Nem akartam bevallani de igenis féltékeny voltam Minho párjára aki látszólag nagyon boldog volt. Szerettem volna én is úgy mosolyogni mint ő viszont a bűntudat miatt nekem ez nem ment. Bűntudatom van amiért megcsaltam Jaekyungot de egyáltalán nem bántam meg hogy lefeküdtem Minhoval. Rossz ember vagyok? Talán igen de akkor ez nem nagyon zavart.
Egy cseppet sem éreztem magamat rossz embernek így "nyugodt" szívvel szöktem át este Minhohoz. Nem tudott róla hogy megyek de abban a pillanatban semmi sem tudott érdekelni. Persze féltem hogy lebukok vagy pedig hogy a párja vele van de még ezek sem állítottak meg abban hogy betörjek hozzájuk. Mert igen; betörtem a házukba.
ESTÁS LEYENDO
•Love Full of Secrets•
FanficMinsung♡ Lee Minho korántsem gondolta hogy ennyit fog jelenteni neki a jött-ment Han Jisung. Ki előtt tárul fel több titok? Jisung lepődik meg többet vagy pedig Minho? Ez egy remek kérdés. Mindegyikük vakon bízik meg a másikban nem gondolva arra h...