Han zavartan Hyunjin-t kezdte keresni a szemeivel a tömegben. mikor megtalálta vett egy mély levegőt. ennek így kell lennie. ez egy esély helyrehozni ami elromlott köztük. legalább is ő így látta.
a szíve újra kalapálni kezdett ahogy közeledett felé. minden bátorságát próbálta összegyúrni egy képzeletbeli labdává, amivel célba találhat.
"Hyunjin?" szólította meg, amint a háta mögé ért.
"Igen?" fordult felé ásítva a fekete hajú, de amint meglátta ki volt az be is csukta a száját.
Han vett még egy mély levegőt és egy kisebb mosoly kúszott az arcára.
"Szobatársak leszünk." mondta halkan. Hyunjin meredten bámult rá. a fejében láthatóan kattogtak a fogaskerekek.
"Tessék?" adott végre hangot gondolatainak.
"Jinnie, mi léptünk." húzta el kezénél fogva Jeongin-t Seungmin, ott hagyva barátját a válságban.
ketten maradtak. Hyunjin megoldáson gondolkodott. nem lehetett ennyi ideig összezárva Han-nal.
"Menjünk." ragadta meg Han a másik pulcsijának ujját és a nekik kijelölt szoba keresésére indult.
14/A. ez volt az ajtajukra írva. Han megállt előtte és elővette a zsebéből a recepcióról kapott belépőkártyát. végighúzta a kijelölt helyen és a mellette lévő piros fény zöldre váltott egy halk csippanással.
hátrafordult és Hyunjin-ra nézett. Hyunjin-ra a legjobb barátjára, akit az ellenségévé tett. Hyunjin-ra, aki az élete legfontosabb része, aki nélkül senki nem lenne, aki nélkül minden lehetetlennek tűnik.
"Bemegyünk végre?" kérdezte Han-t gyengéden arrébb lökve és lenyomta a kilincset. körbenézett. egy megkönnyebbült sóhajjal lépett be, miután látta, hogy két külön ágy van.
"Nem is rossz." ült le az egyikre, a holmiját ledobva mellé.
Han benézett a fürdőbe. "Wow. Van kád is." dugta ki a fejét a szobából.
Hyunjin az ablakhoz sétált. a parkolóra láttak rá. minden egész jónak tűnt. kivéve, hogy Han volt a szobatársa. a szíve minden pillanatban amikor megérezte az illatát hevesebben kezdett verni. a hangját hallva az egész világ elcsendesült és csak őt hallotta.
"Hyunjin?" ült le a másik ágyra, vele szemben Han.
"Hm?" nézett lassan rá, a szívét csitítgatva.
"Anyukám küldött neked valamit." kutatott elő egy zacskót a csomagjából. odanyújtotta Hyunjin-nak.
"Öhm..segítettem a választásban..." tette hozzá halkan, visszahuppanva a saját ágyára.
"Mi ez?" nézett rá meglepődve Hyunjin.
"Bontsd ki!"
—————————————————————————
6:30-kor mindenki a megbeszélt helyen tolongott. vacsorázni indultak.
"Rendben. A városba beérve mindenki ott eszik ahol szeretne, de azért kérlek túl messzire ne keveredjetek el. Telefonokat ha bármi van hívjatok minket és mindenki vigyázzon a szobatársára." mondta Mrs. Kim, az egyik kísérő tanár, majd útjára is bocsátotta a fiatalokat.
YOU ARE READING
SHAMELESS (hyunsung)
FanfictionCamilla Cabello- Shameless és a saját életem inspirálta. A két kisfiú szinte testvérként nőtt fel, de ahogy cseperedtek, úgy romlott a viszonyuk, míg ellenségekké nem váltak. Konkrét okot egyikük sem tudott felhozni az utálat okára, de nem bírtak me...
