SHAMELESS (hyunsung)

XXI. [be vagyok rúgva - tankcsapda]

"És utána az ágyában ébredtél?" kérdezett vissza Seungmin, aki minden erejével próbálta a fejében összerakni, a Hyunjin által elmesélt kusza történetet.

"Igen...és...," hagyta félbe a mondatot. visszaemlékezett arra, ahogy Han közel hajolt hozzá.
"Szóval, fogalmam sincs, hogy hogyan kerültem oda." fejezte be, azt a bizonyos részt kihagyva.

"Erre nem számítottam. Ez nagyon nagy haladás a küldetéssel." lelkesedett fel Seungmin. "Viszont, Hyunjin. Ez a sok ivás tényleg nem tesz jót. Bajod is eshetett volna." váltotta komolyra a szót.

"Jó, jó. Ígérem, hogy ez volt az utolsó ilyen," mosolygott aggódó barátjára.

—————————————————————————

szeptember 14. volt, Han szülinapja. Hyunjin tanácstalan volt. vajon vegyen neki ajándékot? az anyukáik miatt muszáj lesz. biztos együtt szeretnék ünnepelni. de vajon mit vegyen neki? egyáltalán elfogadná az ajándékát? mit fog csinálni vele kettesben? mi lesz, hogyha megint zavarba jön?

"Hyunjin!" hajolt bele az arcába Felix, "figyelsz?" kérdezte, már harmadszorra. a csillogó szemű fiú épp a buliban történtekről próbált beszámolót tartani.
"Bocsánat Lixie, elkalandoztam."karolta át és most neki szentelte összes figyelmét.

"Szóval, Changbin felkért táncolni, de akkor éppen valami pörgős tuc-tuc zene ment, szóval csak ugráltunk össze-vissza. Aztán hirtelen a DJ átváltott egy lassú zenére és Changbin megfogta a kezem. MEGFOGTA A KEZEM! Aztán lassúztunk." hadarta izgatottan.

"És? Volt csók?" kérdezte Hyunjin a szemöldökeit húzogatva. a szőke hajú erre elpirult. "Majdnem...de valaki nekünk jött és leöntötte borral és kicsit összebalhéztak. Ahj, Changbin annyira jól néz ki amikor mérges." ábrándozott pirosló arccal.

"Van egy ötletem. Holnap, a szülinapodra kérj tőle egy csókot." mosolygott Hyunjin. erre Felix csak meglökte és elfutott.

"Néha annyira fura vagy." mondta utána eredve Hyunjin.

az órák gyorsan teltek. Hyunjin egyre idegesebb volt Han ajándéka miatt. Anyukája már hívta is, hogy ma estére menjen haza, hogy együtt ünnepeljenek.

kicsöngettek az utolsó óráról.

Hyunjin egész nap került Han-t és minden dolgot ami hozzá köthető. a buli óta zavarban érezte magát ha csak rágondolt.

összepakolta a holmijait és Seungmin kezét megragadva kisuhant az osztályteremből.

"Hova rángatsz, drága egyetlen Hyunjin?" kérdezte Seungmin, amikor már egy utcányira voltak az iskolától."Konkrétan otthagytam a táskámat a teremben" nézett kissé dühösen.

"Az most nem fontos. Ma van Han szülinapja és fogalmam sincs, hogy mit tegyek."rángatta meg barátját Hyunjin a vállainál fogva.

"Oh, ez tényleg tragikus."válaszolt ironikusan Seungmin.

"Kérlek, kérlek. Segíts egy bajba esett baráton!" tette össze kezeit drámaian Hyunjin. Seungmin vett egy mély levegőt.

"Szóval. Mi a probléma?" kérdezte, majd Hyunjin kiöntötte lelkét. mint mindenre, Seungmin-nek erre is volt egy megoldása.

—————————————————————————

Hyunjin késve esett be Han-ék bejárati ajtaján, pedig mindent beleadott, hogy időben ott legyen.

"Végre itt vagy. Elolvad a torta." puszilta meg anyukája, majd a konyhába húzta, ahol Han és anyukája már várták.