A nővérem pasija || Marics Peti FF. || Befejezett

XVII. Fejezet - Mi vagyunk a családod

* Peti szemszöge *

Bruno, Milo és én a stúdióban vagyunk most mert van pár ötletünk, az energiaitalomba ittam és közben görgettem az instát. Szemeim tágra nyíltak és félre is nyeltem ahogy láttam egy cikket, köhögni kezdtem.

-Na. - Nézett rám Milo. - Hátba verjelek? - Nevetett.

-Nem kell.. - Köhögtem kissé még mindig majd megnyitottam a posztot aminek az volt a címe, hogy Marics Peti apuka lesz.

-Mint aki szellemet látott. - Nevetett Bruno, leintettem és olvastam a szöveget.

,, Éppen én voltam ügyeletben amikor bejött Hanna a kutyusukkal, olyan édes az a kutya! Na de a lényeg az volt, hogy a lány terhességi teszteket vásárolt. Biztosan jól sikerült a Balatoni kiruccanásuk a Mariccsal! "
-A patikában dolgozó ügyeletes hölgy

-Fel kell hívnom Hannát.. - Álltam fel hirtelen és kimentem a teraszra, a szívem a torkomban dobogott.

* Hanna szemszöge *

-Na? - Kérdeztem a kanapén ülve, Niki nem szólalt meg. - Mondj már valamit.. - Bámultam magam elé.

-Ez elég egy hangú. - Nevetett halkan. - Hát, szívem..

-Baszki, Peti hív.. - Néztem a telefonomra ami az asztalon rezgett.

-Akkor mond el neki, hogy apuka lesz. - Jött ki a fürdőből Niki, a gyomrom görcsbe rándult..

-Nem, nem mondhatom el neki. - Fordítottam le a telefonom képernyőjét, hogy ne lássam, hogy hív. - És te sem! - Néztem Nikire.

-Most ezt nem értem.. - Nézett rám meglepődve.

-Ezeket a teszteket kidobjuk.. - Mentem a fürdőbe és összeszedtem őket. - Veszünk újakat amikre te rápisilsz és azt mondjuk Petinek, hogy nem vagyok terhes..

-De, várj már.. - Jött utánam Niki. - Megőrültél?! - Nézett rám felvont szemöldökkel. - El kell mondanod neki!

-Nem veszíthetem el őt még egyszer.. - Néztem rá könnyes szemekkel.

-Biztos, hogy nem fogod emiatt elveszíteni Petit. - Nézett a szemembe.

-Kevesebbért is hagyott már el.. - Mondtam halkan.

-Beszélned kell vele. - Mondta ahogy ismét rezgett a telefonom.

-Faszomba.. - Sóhajtottam és leültem a kanapéra, megfogtam a telefonomat és felvettem. - Szia.. - Mondtam halkan.

-Na végre, már azt hittem történt veled valami.. - Mondta halkan. - Mi a picsáért nem vetted fel a telefont?

-Mi bajod van? - Kérdeztem halkan.

-Hogy mi? - Nevetett halkan. - Ideges vagyok mert mindenhol arról írnak, hogy terhes vagy.. - Sóhajtott, könnyeim potyogtak és megszólalni sem mertem. - Terhes vagy? - Kérdezte, Nikire néztem ahogy kivette a kezemből a telefont és  a füléhez emelte.

-Szia, itt Niki.. - Mondta. - Igen... - Válaszolt neki. - Peti... - Sóhajtott. - Igen, visszaadom neki... - Nyújtotta felém a telefont, elvettem tőle és megtöröltem a szemeim.

-Figyelj, bébi. - Mondta Peti. - Tőled is hallanom kell..

-Terhes vagyok. - Szinte suttogtam.

-Jó. - Mondta Peti, szipogva néztem Nikire. - Szeretlek! - Mondta a telefonba, egyáltalán nem volt mérges hangja.

-Örülsz? - Kérdeztem halkan.

-Szuper spermám van, hogyne örülnék.. - Nevetett halkan, én is elnevettem magam.

-Én mondtam neked, hogy egy szerencsétlenség vagyok.. - Nevettem halkan.

-A gyerekem anyja vagy, nem egy szerencsétlenség. - Mondta.

-Azt hittem kifogsz akadni.. - Sóhajtottam.

-Dehogy vagyok kiakadva, életem. - Mondta nevetve. - Most viszont vissza kell mennem, este találkozunk!

-Oké, szeretlek! - Mosolyogtam.

-Én is, életem! - Mondta majd letette, Nikire mosolyogtam.

-Örült neki! - Nevettem, most már boldogságomban sírtam.

-Én mondtam neked! - Nevetve ölelt át.

-Igazad volt! - Mosolyogva töröltem le könnyeim.

-Általában igazam van! - Nevetve vont vállat.

***

-El sem hiszem.. - Mondta Peti és a hasamat simogatta, a fülét oda tette.

-Egyelőre még csak a beleim mozgását hallhatod maximum. - Nevetve piszkáltam a haját, most nála vagyunk megint.

-Hamarosan két Picúr lesz! - Mosolyogva simogatta Picúrt ahogy mellettünk feküdt az ágyon, ő a fejét oldalra döntve nézett Petire.

-Annyira féltem, hogy nem fogsz örülni. - Mondtam halkan.

-Lassan 30 éves leszek. - Nevetett. - Ideje családot alapítani. - Mosolygott rám, csillogtak a szemei.

-Sosem így terveztem, hogy 19 évesen leszek anya. - Nevettem halkan.

-Mire megszületik már 20 éves leszel, bébi. - Nevetett.

-Tényleg.. - Tűnődtem el. - Szeptember mindjárt itt van. - Nevettem. - Annyira durva, hogy ilyen hamar telik az idő, hogy már március van..

-Jaj, várj akkor karácsonyi babánk lesz? - Ráncolta össze a szemöldökét.

-Hát, lehetséges. - Nevettem halkan. - Igazi ajándék lesz. - Mosolyogtam, könnyeim gyűltek. - Istenem, annyira meghatódok..

-A hormonok. - Nevetett majd az ajtóra néztek amikor kopogtak.  - Gyere. - Mondta Peti, kinyílt az ajtó és Milo nézett ránk.

-Hanna, jöttek hozzád. - Nézett rám.

-Ki? - Néztem rá sóhajtva.

-A szüleid. - Mondta, Petire néztem majd fel álltunk mindketten és kimentünk.

-Helló.. - Néztem rájuk, szerencsére Andi nem volt velük.

-Szia, kis lányom. - Mondta anya. - Igaz, hogy unokánk lesz?

-Igen. - Vágta rá Peti és átölelte a vállamat, közelebb húzott magához.

-Átgondoltad te ezt? - Kérdezte apa, felvontam a szemöldökömet.

-Annyiszor szét mentetek már és alig vagy 20 éves.. - Mondta anya. - Egy gyerek komoly felelősség és ti ketten vagytok a világ legfelelőtlenebb emberei.. - Petivel összenéztünk felvont szemöldökkel, még Milo is felvonta a szemöldökét.

-Maguk beszélnek? - Nevetett Peti. - Amikor Hanna kórházban volt nem törődtek vele, hisz én ott voltam és most is vele leszek. - Nézett rájuk. - Majd én gondoskodok róla és a gyerekünkről szóval el is húzhatnak, ha csak ezért jöttek... - Nyitotta ki nekik az ajtót.

-Hát, mi ebben nem veszünk részt.. - Csóválta a fejét apa és kimentek anyával, Peti rájuk csapta az ajtót.

-Szuper szüleid vannak. - Nevetett halkan Milo, könnyeim gyűltek.

-Ne is foglalkozz velük, édesem! - Ölelt át Peti, halkan sírni kezdtem. A szüleim sosem támogattak, mindig Andi volt előtérben. Ő volt mindig is a jó. Én meg csak aki véletlen csúszott be, nem tervezett gyerek voltam és ezt érzem is. - Kérlek, ne sírj! - Simogatta a vállamat.

-Rendelünk valami kaját? - Kérdezte Milo mire abba is hagytam a sírást.

-Rohadt éhes vagyok.. - Nevettem halkan és megtöröltem a szemeimet.

-Na, szuper felejtsük is el a szüleidet. - Mosolygott Peti. - Mit ennél, szerelmem? - Puszilta meg a homlokomat.

-Pizzát, sokat! - Mosolyogtam rá, Milo megsimogatta a hátamat és elővette a telefonját.

-Itt vagyunk mi neked, mi vagyunk a családod! - Mosolygott rám, jól esett amit mondott. Peti megcsókolt és átölelt.