A nővérem pasija || Marics Peti FF. || Befejezett

XII. Fejezet - Nekem ez nem megy..

Csöndben telt a haza utunk is, Petivel nem szóltunk egymáshoz egész végig. Milo volt itthon Millával, én nem akartam így megbántani Kevint. Milo elment miután még beszélgettek Petivel egy kicsit. Megetettem Picúrt, lefektettem aludni Millát majd visszamentem a konyhába.

-Most piálni fogsz? - Nevettem halkan ahogy elővett egy üveg whiskeyt.

-És, ha igen? - Nyitotta ki az üveget majd elővett egy poharat is.

-Felmentem fürdeni..

Mondtam halkan, még benéztem a gyerek szobába ahol Milla aludt. Felmentem a fürdőszobába és sóhajtva megengedtem a vizet, nem tudom miért iszik Peti. De le is szarom. Van elég gondom nekem is, bele fáradtam már ebbe az egészbe. Levetkőztem és beültem a kádba, jól esett a bőrömnek a forró víz. Petire néztem ahogy bejött a whiskey-el a kezében, lehajtott a wc ülőke tetejét és leült. Belekortyolt az üvegbe.

-Nekem ez nem megy.. - Mondta halkan, maga elé bámult.

-Mi nem megy? - Kérdeztem vissza.

-Ez az egész.. - Nézett rám lassan. - Ez a papás-mamás dolog.. - Szinte suttogott. Letaglózott amit mondott.

-Hogy érted ezt? - Kérdeztem halkan.

-Hiányzik a régi életem, a bulik, a pia.. - Emelte fel az üveget, bele ivott ismét. Lehunytam szemeim.

-Elakarsz hagyni minket? - Suttogtam.

-Arra gondoltam, hogy visszaköltözök Milohoz.. - Sóhajtott. - Nem válunk el meg semmi csak nekem most erre lenne szükségem.. - Mondta halkan.

-Itt hagysz engem egy három hónapos csecsemővel és egy kutyával? - Néztem rá.

-Picúrt elvihetem magammal, ha az neked könnyebb.. - Mondta halkan.

-Most szórakozol velem? - Nevetve néztem rá. - Ugye most csak szórakozol, Peti? - Könnyeim gyűltek.

-Sajnálom. - Állt fel és kiment a fürdőből, könnyeim lefolytak az arcomon. Peti újra elhagy. Kimásztam a kádból és leengedtem a vizet, megtörölköztem és felvettem egy köntöst. A szobába mentem ahol éppen pakolta a cuccait, a falnak dőlve néztem őt.

-Hazudtál nekem.. - Hajtottam le a fejemet. - Azt mondtad többet nem hagysz el..

-Nem hagylak el most sem csak nekem idő kell.. - Mondta halkan.

-De, elhagysz.. - Néztem rá. - Csak akkor nem tudom mi a szarnak vettél él.. - Nevettem halkan.

-Nem erről van szó, te is tudod.. - Húzta be a bőröndjét.

-Nem csináltam semmit, nem adtam erre okot.. - Néztem őt. - Nem szeretsz már, igaz? - Könnyeim potyogtak ahogy oda jött hozzám.

-Fogalmam sincs mit érzek, ezért is megyek el. - Nézett a szemembe, pofon vágtam őt.

-Állandóan ezt csinálod velem.. - Sírtam halkan, levettem a gyűrűmet és hozzá vágtam.  - Tudod mit, húzz is a picsába! - Kiabáltam rá.

-Sajnálom, tényleg. - Suttogta, felvette a gyűrűmet és az éjjeli szekrényre tette.

-Takarodj innen.. - Csúsztam le a fal tövébe zokogva, ellöktem a kezét ahogy hozzám akart érni. - Húzz már le! - Kiabáltam rá, a tenyereimbe temettem az arcomat és csak zokogtam.

* Niki szemszöge *

-Imádlak! - Csókoltam meg Eddyt mosolyogva, sikerült kibékülnünk. Kicsit megküzdött érte mert ő volt seggfej de tett azért, hogy megbocsássak.

-Én is, bébi! - Mosolygott rám. - Ide hozzam? - Nézett rám ahogy csörgött a telefonom.

-Igen, köszi! - Mosolyogva ültem fentebb az ágyban egy kicsit, Peti hívott. - Peti hív. - Néztem Eddyre, vállat vont és leült az ágyra. - Szia. - Mondtam mikor felvettem.

-Szia. - Szinte suttogott, még remegett is a hangja egy kicsit.

-Baj van? - Ráncoltam össze a szemöldökömet.

-Kérlek menj Hannához.. - Mondta halkan.

-Hol van Hanna? Részeg vagy? - Néztem közben Eddyre nagy szemekkel. - Mi történt?

-Csak menjetek a házhoz, nem akarom, hogy egyedül legyen. - Mondta.

-De Peti.. - Kinyomott, a kijelzőt néztem hülyén majd Eddyt. - Valami baj van. - Pattantam ki az ágyból és öltözni kezdtem.

-Mi baj? - Nézett rám.

-Öltözz, oda kell mennünk Hannáékhoz. - Néztem rá. - Siess, Eddy!

-Jól van! - Sóhajtva öltözött ő is.

***

Útközben Eddy felhívta Milot, ott van nála Peti de neki se mondott semmit. Amikor Eddy leparkolt kiszálltam egyből és mint aki megvadult átmásztam a kerítésen, az ajtóhoz mentem és dörömböltem rajta. Kurvára aggódom.

-Hanna! - Kiabáltam, közben Eddy is ott termett mellettem.

-Vigyázz! - Tolt arrébb és rá rúgott az ajtóra, a hajamba túrtam idegesen.

-Erősebben! - Kiabáltam rá.

-Jó, igyekszem! - Rúgta az ajtót, egyszer csak kivágódott ahogy megadta magát a zár.

-Hanna! - Kiabáltam és az egész alsó emeleten körbe rohantam, felmentem a lépcsőn.

-Hanna! - Szólt neki Eddy is, benyitottam minden szobába majd a gyerek szobába is. A szívem szorult össze, Hanna a földön ült a kezében Millával és cumisüvegből etette zokogva.

-Eddy, gyerek szoba! - Kiabáltam és letérdeltem Hanna mellé, elakartam tőle venni Millát de nem engedte.

-Baszki.. - Mondta Eddy amikor felért a szobába. - Hannus! - Térdelt ő is mellé.

-Elhagyott.. - Mondta sírva Hanna, közben Millát nézte ahogy eszik.

-Átveszem, jó? - Kérdezte halkan Eddy, félig már fogta Millát.

-Jól van.. - Mondtam halkan ahogy oda adta neki a babát, leültem és magamhoz húztam Hannát. A teste rázkódott ahogy zokogott, Eddyre néztem sóhajtva ahogy tovább etette Millát. - Jaj, istenem.. - Mondtam halkan és a haját simogattam, közben bejött Picúr és Hanna mellé feküdt.

* Milo szemszöge *

Petit néztem ahogy a hasán fekve horkol, csatt részeg volt amikor ide ért. Nem is tudom, hogy tudott így kocsiba ülni. Egy árva szót nem mondott, csak annyit hogy itt akar maradni. Sóhajtva fel álltam és a konyhába mentem, megfogtam a telefonomat és felhívtam Eddyt.

-Csá. - Sóhajtott amikor felvette. - Peti elhagyta őt.

-Faszom.. - Dörzsöltem meg az orrnyergemet. - Hogy van Hanna? Jól van?

-Elég rossz állapotban volt mikor rátaláltunk, a gyerek szobában a földön ülve sírt és etette Millát.. - Mondta halkan. - És a Marics?

-A lábán sem állt olyan részeg volt, és vezetett.. - Sóhajtottam. - Nem is tudom hogy talált ide.. Most alszik.. - Néztem be a nappaliba. - De mi történt, Hanna nem mondta?

-Annyit mondott, hogy elhagyta.. Azóta semmit. - Sóhajtott. - Vigasztalhatatlan..

-Peti se mondott semmit.. - Sóhajtottam.

-Hát, holnap hátha több mindent tudunk meg. - Sóhajtott ő is.

-Reméljük. - Mondtam halkan.