A nevem Tóth Hanna, igen a nővérem Tóth Andi. Az ő pasija Marics Peti, illetve az is meg nem is. Bonyolult a kapcsolatuk, én most fogok érettségizni szóval a sulira koncentrálok. Azért néha beszélgetünk Petivel titokban, kellemetlennek érzem, hogy A...
Ez a sztori Niki és Eddy történetét írja le a ,Nővérem pasija' alapján, csak itt nem Hanna és Peti lesznek főszerepben hanem ők ketten! ✨ Remélem tetszeni fog a történet, jó olvasást!❤️🔥 Ezt a borítót készítettem az irománynak, puszi!😘
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
~•~•~•~•~•~•~•~•~•~
-Helló! - Köszöntem Hannáéknak és feléjük mentem, egy kissé bizonytalan voltam mert ott volt Eddy is és igazából Petiéktől is tökre lázba jövök. Hisz ők a VALMAR!
-Szia! - Mosolygott rám Hanna. - Peti! - Szólt neki, a szívem is kiugrott mert nem tudtam most mi lesz.
-Igen, tudom! - Puszilta meg az arcát. - Na vonuljunk be!
-Neked nincs párod? - Nézett rám Hanna.
-Hát, beteg lett de nem akartam egyedül otthon maradni. - Nevettem halkan. Az igazság az, hogy a srác akivel jöttem leépített.
-Eddyke! - Kiabálta Marics Eddy felé aki éppen pakolt le a kis teherautóról.
-Igen? - Fordult felénk, rám pillantott amitől a szívem még hevesebben vert.
-Lenne itt egy hölgy, bekísérnéd a terembe? - Mosolygott rá.
-Persze! - Mosolyodott el Eddy. - Helló! - Nézett rám, Hannára mosolyogtam hálásan majd belekaroltam Eddy karjába és elindultunk be.
-Hogy lehet az, hogy nincs párod? - Mosolygott rám Eddy miközben bementünk.
-Beteg lett. - Mondtam neki majd megálltam egy pillanatra, hogy képet készítsenek rólunk.
-Örülök, hogy bekísérhettelek de most fel kell mennem a színpadra! - Mosolygott rám. - Utána még beszéljünk! - Adott egy puszit a kézfejemre amitől majdnem elájultam majd felment Petiékkel, elvarázsolva éreztem magam. Hanna zökkentett ki.
-Na miújság? - Kérdezte mosolyogva.
-Emlékeztél rá, hogy bejön nekem Eddy! - Mosolyogtam. - Pedig nem beszélünk sokat!
-Tök rendes csajszi vagy és múltkor amúgy is segítettél nekem a biosz dogánál szóval ez volt a minimum amit tehettem érted! - Mosolygott.
-Köszi, tényleg! - Mosolyogtam rá hálásan.
-Petivel azt beszéltük, hogy majd elmegyünk valahova négyesben persze, ha van kedved! - Nevetett halkan.
-Ne viccelj! - Nevettem. - Hogy ne lenne?!
Mosolyogtam rá majd a fiúkra néztem ahogy elkezdték a zenélést, nem is nagyon sokat beszéltünk mert Hanna annyira szerelmesen nézte Petit, hogy nem akartam megzavarni. Igazából én is bámultam Eddyt mert úgy sem rám figyelt hanem a dobolásra koncentrált. Miután lenyomták a három leghíresebb számukat sötét lett és a színpadra mentek csak a fények, mindenki lement a színpadról csak Peti maradt fent, egy kicsit arrébb húzódtam ahogy egy másik fény Hannára irányult.
-Megtisztelnél az első tánccal, Hanna?
Kérdezte Peti, elmosolyodtam és beálltam a sorfalba ahogy a többiek is, meghatottság járta át a szívemet. Bevallom kissé irigykedtem is. De ez egy gyönyörű pillanat és valószínűleg a legjobb napja is Hannának, arra lettem figyelmes, hogy valaki kihúz a sorfalból. Eddy. Rám mosolygott és felém nyújtott egy pohár pezsgőt, elvettem tőle és mosolyogva néztem Hannáékat ahogy táncolnak a színpadon.
-Hát, ez történelmi pillanat volt gyerekek! - Mondta az igazgató könnyeivel küszködve. - Akkor most pedig érezzétek jól magatokat! - Mondta a mikrofonba, elindult a Mamma mia-ból a Voulez-Vous című szám. - De nem lerészegedni, ezért ésszel bulizzatok!
-Akkor táncolunk? - Mosolygott rám Eddy.
-Persze! - Nevetve ittam meg a pezsgőmet majd letettem a poharat egy kis asztalra és megfogtam Eddyt ahogy behúzott a táncoló tömegbe.
-Ezek már lépnek is! - Nevettem ahogy észre vettem ahogy Hanna és Peti kisurrannak a teremből egymásra vigyorogva.
-Kanos a Marics, ne tudd meg mennyit hallgattuk, hogy neki mennyire hiányzik Hanna. - Nevetett és a derekamat ölelve táncoltunk, ő irányított ami tetszett. Határozott.
-Olyan édesek együtt, én örülök, hogy kibékültek! - Mosolyogtam. - Akármi is volt köztük, Hannával azért nem vagyunk olyan nagy barátnők!
-Megcsalták egymást. - Nevetett halkan. - De ez kívülről olyan volt mint egy szappanopera, ezt a vergődést amit leművelt Peti elég nehéz volt elviselni. - Sóhajtott.
-De most már rendben lesznek! - Mosolyogtam. Egymásra találtak és ez a lényeg!
-Meg minket is egymásra találtattak.. - Mondta, meglepődtem. - Hú, de hülye egy mondat volt ez. - Nevetett, kissé még el is vörösödött az arca ami nagyon cuki volt. - Szóval érted, szimpatikus lány vagy! - Mosolygott. - Eddig is az voltál, kedvesen írogattál!
-Szóval emlékszel rám.. - Néztem rá mosolyogva.
-Persze! - Mosolyodott el féloldalasan. - Nem beszélek sok mindenkivel!
-Oh, ez jó hír! - Bólogattam, tényleg megnyugtató. - Elég sok dolgom van, én azért nem vagyok akkora szupersztár mint Peti meg Milo. - Mosolygott.
-Hát, van akinek az vagy! - Mosolyogtam de hamar leesett, hogy ez egy ciki mondat volt. - Mármint nem magamra gondoltam vagy ilyesmi, hanem a rajongókra! - Néztem a szemébe.
-Hát, azért nem vonzódom fiatal lányokhoz. - Nevetett. Úgy néz ki nem vágta le, hogy elárultam magam. - De egyébként arra értettem, hogy vannak más dolgaim is mint például a dob oktatás és a barber shop!
-Tök jó amúgy, hogy ennyi mindent csinálsz! - Mosolyogtam. Annyira Eddyre koncentráltam, hogy észre vettem, hogy már nem is táncolunk.
-És te mivel fogsz foglalkozni az érettségi után? - Kérdezte majd körbe nézett, gondolom ő is rájött, hogy csak állunk egymás mellett. - Figyelj, ha már úgy sem táncolunk nincs kedved lelépni? - Kérdezte. - Nem úgy, csak haza kísérlek és akkor közben tudunk ismerkedni!
-De! - Mosolyogva néztem körbe majd belé karoltam.
***
-Szóval itt lakom. - Álltam meg a nagy ajtó előtt.
-Egyedül? - Nézett fel a lakóházra.
-Igen. - Mosolyogtam rá.
-Értem. - Mosolyodott el ő is. - Azt hittem a pasiddal vagy ilyesmi!
-Nem, a nagymamámé volt a lakás. - Tűrtem el a hajamat a fülem mögé.
-Értem. - Mért végig. - Hát akkor majd még beszéljünk!
-Oké! - Mosolyogtam, közel hajolt hozzám és adott egy puszit az arcomra ami teljesen váratlanul ért.
-Jó éjszakát! - Mosolygott és közben távolodott tőlem hátra felé lépésben.
-Jó éjszakát neked is! - Mosolyogva intettem, ő is intett egyet majd megfordult és elsétált. Végig simítottam az arcomat ahol megpuszilt.
Ha tetszett nyomj a vote-ra és ne felejtsd el olvasólistára tenni és akkor mindig fogsz kapni értesítéseket az új részekről ❤️🔥
