A nővérem pasija || Marics Peti FF. || Befejezett

VI. Fejezet - Nem futamodhatunk meg

* Peti szemszöge *

-Marics Péter. - Jött a cellámhoz egy rendőr. - Szabad. - Nyitotta ki nekem a rácsot.

-Éppen ideje volt. - Nevetve álltam fel. - Mitől jöttek rá?

-A felesége kiderítette kik voltak de őt is le kellett tartóztatnunk rongálás miatt. - Nézett rám.

-Mi van? - Néztem rá hülyén és mentem utána, amikor kiértünk a folyosóra Eddy állt a végén.

-De Kovács Eddy letette az óvadékát a feleségének is. - Mondta, megkönnyebbülten láttam ahogy Hannát is a folyosóra vezetik.

-Életem! - Mosolyogva jött oda hozzám.

-Mit műveltél, asszony? - Nevetve öleltem át őt szorosan.

-Bármit megtennék érted! - Nézett a szemembe.

-Eddyke! - Néztem felé. - Majd visszaadom a pénzedet!

-Hagyjad! - Mosolyogva intett. - Te is megtetted volna! - Jött oda hozzánk.

-De most akkor mi van? - Néztem Hannára. - Mit műveltél?

-Szét vertem a nővérem lakását. - Nevettem. - Aztán Kevin kocsiját is megrondítottam kicsit. - Nézett rám. - Ők voltak, együtt.. Vagy is lefizettek valakiket.. - Állkapcsom megfeszült.

-Fasza.. - Sóhajtottam. - Mi jöhet még? - Öleltem át Hannát szorosan.

-Szabadon távozhatnak, legközelebb a bírósági tárgyaláson kell részt venniük de úgy is kapnak majd beidéző levelet. - Nézett ránk egy rendőr.

-De ettől még lesznek itt még jogi lépések, ahogy bántak velem.. - Néztem a rendőrre, ő csak sóhajtva ott hagyott minket.

-Menjünk haza. - Ölelte át a derekamat Hanna.

-Menjünk. - Sóhajtottam, Eddy is jött mellettünk.

-Haza viszlek titeket. - Mondta Eddy.

-Legjobb vagy, tesó! - Öleltem át a vállát sóhajtva.

-Ja, ne lepődj meg majd. - Nevetett halkan Hanna. - Megjelent egy cikk a vandál feleségedről. - Nézett rám.

-Van videó is? - Nevettem.

-Van. - Nevetett.

-Látni akarom. - Mentünk ki a parkolóhoz Eddy kocsijához nevetve. Ezen már csak nevetni lehet.

* Hanna szemszöge *

-Nekem fáj ez amit látok. - Nevetve nézte a videót Peti ahogy beverem Kevin kocsijának szélvédőjét.

-Sokan azt írták a zárt osztályon a helyem. - Nevetve etettem Hannát. - Legalább lenne is egy kis nyugtom. - Sóhajtottam.

-Ja, amúgy utalt a biztosító. - Nézett rám Peti. - 54 milliót, igaz nem annyi amennyit ért a ház de legalább ebből már kezdünk valamit. - Jött oda hozzánk, Milla arcát simogatta ahogy cumizott.

-Hát, nem sok mindent de ez is valami. - Sóhajtottam.

-Arra gondoltam, hogy elhagyhatnánk az országot. - Mondta halkan.

-De mi lesz a Valmarral? - Néztem rá. - Ezt nem teheted meg Miloékkal..

-Sokat gondolkoztam, volt időm két napig abban a rohadt cellában. - Nézett engem. - Annyira sok rossz dolog történt.. Nem akarom, hogy Milla ebben éljen..

-Ezt még át kéne gondolni. - Döntöttem a homlokom az övének.

-Átgondoltam már. - Sóhajtott. - Meg kell érteniük..

***

-Nos, srácok! - Állt fel Peti a kanapéról, meghívtuk szinte az össze barátunkat. Mindenki Petire figyelt, a zenét lentebb halkítottam. - Életem egyik legnehezebb döntését hoztam meg. - Nézett körbe.

-Remélem nem hagyod el a hős feleségedet aki kihozott a hűvösről! - Nevetett Dani.

-Dehogy is! - Mosolygott és mutatta, hogy menjek oda mellé. - Sosem hagynám el! - Puszilta meg az arcomat ahogy mellé álltam, átölelte a derekamat és közelebb húzott magához. Végig néztem a barátainkon akiknek fogalmuk sem volt róla mit akar Peti bejelenteni.

-Hát akkor? - Kérdezte Milo nevetve. - Ne csigázz már minket, mindenki tűkön ül!

-Mint tudjátok ti is, rengeteg rossz dolog történt mostanában.. - Mondta Peti sóhajtva. - Akármennyi szarból kimásztunk, újabb adag került a nyakunkba. - Nevetett halkan. - Én szeretem a családomat, nekem mindennél fontosabb a lányom.. És persze Hanna is. - Nézett körbe, nagyot nyeltem mert már kétségbe esett arcokat láttam.

-Ki akarsz lépni? - Kérdezte Milo halkan.

-Az az egyik dolog. - Sóhajtott Peti, az orrnyergét dörzsölte. - A másik pedig, hogy elhagyjuk az országot. - Nézett körbe.

-Elhagyjátok? - Kérdezte Niki, nagyot sóhajtottam.

-Mint tudjátok ami legutóbb történt a házunkkal az Kevin és Andi műve volt, egyik sem kapott méltó büntetést és nem fogom megvárni amíg valamelyikünknek komolyabb baja esik.. - Mondta Peti sóhajtva. - Ezt meg kell értenetek.

-Akkor kérj távolságtartásit. - Mondta Eddy. - Ezért ne menjetek már el..

-Hiába kérünk, a tűzesetnél sem járt ott egyikőjük sem.. - Nevettem halkan. - Felbéreltek valakit..

-De most már hátha leállnak. - Mondta Dani. - Beszéltem Kevinnel és ő nem is akart ennyire belefolyni ebbe az egészbe, tökre megbánta..

-Képzelem mennyire. - Nevettem. - Ez már gyilkossági kísérlet volt, ami már önmagában kurva gáz. - Néztem körbe én is.

-Azért ezt még gondoljátok át.. - Mondta Niki.

-Szerintem is. - Mondta Milo. - Mi a szart csináljak nélküled, Marics? - Nézett Petire. - Nélküled nem lesz többet VALMAR..

-Senki nem akarja, hogy elmenjetek! - Mondta Bruno.

-Akkor inkább őrt állunk minden éjjel a házatoknál. - Nevetett halkan Manuel. - Ne menjetek el!

-Különben is, ha elmentek akkor ők győznek.. - Sóhajtott Spacc.

-Ha a feleségem és a gyereke élete múlik rajta akkor inkább veszítek. - Mondta Peti halkan.

-Szerintem most már leáll Andi is, ez már tényleg sok volt.. - Mondta sóhajtva Dani. - Nem hinném, hogy megakartak volna ölni titeket csak ők úgy érzik elvettetek tőlük mindent..

-Ha nem ébredek fel aznap este akkor most mindhárman a föld alatt lennénk. - Néztem Danira. - Te nem érted ezt meg mert elfogult vagy Kevin iránt és még nem volt ilyenben részed..

-Nem hinném, hogy most már bármit is fognak tenni. - Mondta Niki. - Szét szedhetetlenek vagytok, ezt mindenki jól látja..

-Teljesen igaza van, semmivel nem tudnak szét szedni titeket! - Mondta Eddy egyetértve. - Inkább maradjatok itt és akkor Ti győztök, nem ők. - Nézett ránk Eddy.

-Talán igazuk van. - Néztem Petire. - Nem kéne elmenekülnünk..

-Te maradni akarsz? - Nézett a szemembe, a többiek még levegőt sem mertek venni.

-Ha te is, akkor igen. - Néztem a szemébe én is.

-Én nagyon szeretném. - Állt fel Milo.

-Én is! - Állt fel Eddy is.

-Szintén! - Niki is fel állt.

-Mi is! - Álltak fel a többiek is.

-Nem mehettek el! - Mondta Dani. - Nem engedjük! - Gyűltek körénk mosolyogva, könnyeim gyűltek a meghatottságtól.

-Akkor mi legyen? - Tűrte el a hajamat Peti.

-Nekünk vannak a világon a legjobb barátaink! - Töröltem le könnyeim.

-Maradjunk vagy menjünk? - Nézett a szemembe.

-Mutassuk meg nekik mennyire erős a szerelmünk. - Néztem a szemébe én is, Peti megcsókolt és átölelt. A többiek egy nagy ölelésbe fonva öleltek minket.