𝐒𝐤𝐢𝐧 || 𝐋.𝐒. [𝐭𝐫𝐚𝐧𝐬𝐥𝐚𝐭𝐢𝐨𝐧]

Voicemail

"Hé, Harry vagyok, hagyj üzenetet! Vagy ne! Rajtad múlik."

Louis a szemét forgatta és letette a telefont. Ez volt a huszonötödik hívás. Még negyvenöt szöveges üzenetet is hagyott hátra.

Louis: Csak mondd meg, hol vagy

louis: kérlek

Louis: Gyerünk Harry

Louis: legalább mondd meg, hogy biztonságban van x

Semmi sem kapott rá választ.

A tegnapelőtti éjszaka volt élete egyik legrosszabb éjszakája.

Harry egy napja eltűnt.

Leült az ágyra, és várt egy hívást, egy SMS-t, bármit. Pánikba esett. Agresszíven megvakarta az állát, és falba akart ütni. Tényleg így volt, de tudta, hogy Harry dühös lesz és csalódni fog benne. Többet, mint most volt.

Az örökkévalóságnak tűnő időszak után kopogtattak az ajtón. Harry. A kollégium hűvössége ellenére egy fekete pólón és boxeren kívül mással rohant az ajtóhoz. Január volt, és csak a jeges lábujjait érezte, ahogy az ajtóhoz sétált.

Lassan kinyitotta, és igyekezett, hogy ne legyen túl csalódott.

" Hé, Fionn " mondta Louis, és megrántotta az ajakpiercinget.

" Hé, Harry a közelben van? "kérdezte tágra nyílt szemekkel és érdeklődő homlokráncolással.

Louis keresztbe fonta a karját. "Nem, nem. Miért?"

"Megengedte, hogy kölcsönkérjem az angol  naplóját jegyzetekhez az órára, amikor nem voltam ott, és vissza akartam adni őket" - Fionn elővett egy barna naplót (nem azt a naplót), és megmutatta Louisnak. Félkövér betűkkel a cím: Harry angol naplója.

" Odaadhatom neki, ha visszajön " javasolta Louis.

Fionn összevonta a szemöldökét, de aztán bólintott: " Rendben." Louis kezébe adta a naplót. " Később találkozunk, haver."

"Rendben, később beszélünk." mondta Louis, és már be is csukta az ajtót, de Fionn a fal és az ajtó közé lépteti a lábát, ami arra készteti, hogy ledobja a könyvet.

A napló ott nyílik, ahol a hátlap egyedül marad, míg a többi része az oldalán van.

Valami megakad a szemében. A hátlapon fekete üzenetek vagy idézetek. Ilyesmik. Louis felvonta a szemöldökét.

"Szeretem őt. Ő szeret engem. De vajon elég vagyok-e a szerelemhez?"

"Néha úgy érzem, megfulladok, még akkor is, ha a világ tetején vagyok."

" Piszkosnak érzem magam, de nem annyira koszosnak, hogy ne érintsem meg az aranyfiút."

" Akarom, de félek."

Louis még soha nem látta ezeket. Gondosan és gyorsan elolvassa őket, mintha Fionnnak nem akadt volna be a lába. Gyorsan felveszi a naplót, és becsukja. Bassza meg. Tényleg beszélnie kell Harryvel.

Kinyitja az ajtót, és észreveszi Fionn ideges arckifejezését.

"Valójában beszélnem kellett veled valamiről... Harryről " mondta Fionn félénken.

Louis mélyen összevonta a szemöldökét: " Mi?"

" Furcsán viselkedett az órán."

"Mint micsoda?"