𝐒𝐤𝐢𝐧 || 𝐋.𝐒. [𝐭𝐫𝐚𝐧𝐬𝐥𝐚𝐭𝐢𝐨𝐧]

I too

Harry telefonját körülbelül két nappal azután hívják, hogy találkozott Joshuával, de Louis az, aki válaszol. Harry mélyen alszik mellette egy pihentető hétvége után.

Louis álmosan a telefonért kapkod. "Helló?"

"Igen. Itt Josh. Harry ott van?"

Louis szeme elkerekedett, és a szíve szabálytalanul dobog. "Louis. A barátja. Mire van szükséged?"

Josh úgy rémlett, hogy "Oh, át tudnád adni neki a telefont?"

"Alszik. Hagyok üzenetet."

És mielőtt Josh válaszolhatna, Louis leteszi a telefont.

Körülbelül húsz percnyi Louis tűnődése, töprengése és kérdése után Harry miért adja meg neki a számát, a nappaliban várja, hogy felkeljen.

Lépteket hall, és halk: " Louis?"

"Itt vagyok."

" Miért keltél fel ilyen hamar?"

Louis felállt a kanapéról, elhaladt Harry mellett, aki mintha arcon akarná csókolni.

"Harry. Egy dolog beszélni egy sráccal, de az egy másik, amikor megadod a számát." A szeme túlságosan elhomályosodott ahhoz, hogy Harry meg tudja különböztetni a dühöstől vagy a szomorútól.

Harry felsóhajtott" Ő hívott?"

"Igen. De ez az, ami miatt aggódsz?"

"Nem. El akartam mondani, de tökéletes éjszakánk volt. Sürgősnek tűnt a számomért, és azt mondta, hogy ismerősnek tűnök, de csak el akartam menni, így az egyetlen udvarias dolog, hogy elfogadom és elmegyek. nem akarok abban a mellékhelyiségben maradni."

morogta Louis." Udvariasan visszautasíthattad volna."

"Igazad van. Csak ideges lettem, és siettem. Az első dolog az eszemben, hogy elhagyjam a mellékhelyiséget. Ezért is felejtettem el a kesztyűmet. Alig vártam, hogy veled lehessek. És tudom, hogy ez nem mentség, de remélem, megbocsátasz. Törölöm a számát."

Louis lába Harryhez vitte, és a karjai azonnal köré fonódtak. "Megbocsátok. De töröld a számát."

Megcsókolta az arcát, "de miért gondolom, hogy családosnak tűnsz?"

"Azt hiszem, ő az a fiú, akivel a családom rákényszerített."

"Ah " folytatta "igen, töröld a számot."

Harry nevet: "Igen, fogom." Elment a telefonjához, Louis pedig a reggelijüket készítette.

Örül, hogy megoldották. Ez azt jelenti, hogy erősek. Minden, ami idáig vezette őket, megérte az időt.

" Beszéltél anyukáddal?"

"Nem."

"Akarsz?"

"Nem."

Louis kuncogott: "Rendben. De ne panaszkodj nekem, amikor kiakad a füle, hogy miért nem hívod fel."

" Nem válaszolok."

Louis egy tányér tojást és szalonnát tett Harry elé. " Még mindig az anyád."

"Oké, később felhívom " majszolta bele az ételt, Louis pedig szeretettel figyelte.

"Mit?" Harry megtörölte az állát. -"Van valami az arcomon?"

Louis bámul: "Nem."

" Akkor hagyd abba a kuszást"

"Nem vagyok egy csúszómászó. Egyszerűen túlságosan szerelmes vagyok beléd." Louis puszit lehelt rá.

Harry biztonságban érezte magát. Talán nem érezte magát teljesen jól magán a nyilvánosság előtt, de már eljutott oda. De itt Louis mellett, az egyetlen otthonban, amelyet valaha szeretett, boldognak érezte magát.

Harry boldogan sóhajtott az űrbe, és Louisra nézett.

" Miért vágod ezt az arcot?" Louis elmosolyodott.

" Én is túl szerelmes vagyok"

...

Később este, amikor a döntők befejeződtek, és ennek semmi köze nem volt, elindultak a tengerpartra.

Ahogy elhagyták a házat, Louis csak később vette észre.

"Harry, a kesztyűd."

Harry a kezeit bámulja. " Mi lesz velük?"

Louis bizonytalanul méregette: "Nincsenek ott. Hol vannak?"

"Ó, elhagytam őket."

" El kell mennünk értük? "Azt mondja, fordulni készül.

"Nem, jól vagyok. Szándékosan hagytam el őket."

"Miért?" Louis majdnem tudta a választ, de nem akarta megzavarni, de ha ezért gondolta, akkor olyan kurva keményen megöleli Harryt, amikor csak teheti.

A kezeit bámulta: "Halálosan szeretem őket. Ők voltak a vigaszom, az örömöm és az otthonom, de ugyanakkor a gyengém, az ellenségem és a bizonytalanságom. Olyan nagy hatalmuk volt felettem, és csak segítettek. úgy gondoljak magamra, mint aki csak létezik, és nem él – fordul Louis felé, aki megfogja a kezét – De aztán találkoztam ezzel a fickóval, aki túlságosan ciki és ostoba a saját közérzetemhez, hogy kedves és bájos is. Beleszerettem, a saját bizonytalanságába és az irántam érzett szerelmébe, és ő lett az új otthonom. Tudom, hogy nem vagyok teljesen készen arra, hogy egyedül nézzek szembe a világgal, de tudom, hogy megvan, és ez elég átmenetileg."

Louis nem sír. Ő nem.

Egy könnycsepp kicsordult, és Harry megkulcsolja Harry kezét, hogy vezetés közben erősen megcsókolja.

A távolban pedig a strand közel van, és a part örül érkezésüknek.

Harry az óceánra néz, míg Louis őt nézi.

Ez a vég, amire mindkettőjüknek szüksége volt.