𝐄𝐯𝐞𝐧 𝐈𝐧 𝐓𝐡𝐞 𝐃𝐚𝐫𝐤 || 𝐋.𝐒. Befejezetlen

Chapter 7

1167 szó! Jó olvasást! ⋆.˚ ☾
.
.
Louis nem tudta hogy kezdjen bele, annyira összetett hosszú és fájdalmas ez neki. Mióta meg történt nem ugyanaz az ember mint előtte. És soha nem is lesz...Harry meg érdemli neki beszéljen róla és ő a leg megfelelőbb ember akinek el mondja mi történt 2 éve. De közben meg úgy érzi nem itt kéne hanem a óceánnál az az ő helyük.

"Az egész 2014-ben kezdődött." Louis próbál minél nyugodtabb maradni. De a lába így is jár az asztal alatt. "Volt egy nővérem" a kék szemű sose mondta ki hangosan és őt is meg lepte ez milyen egyszerűen ment közben olyan üresen csenget az egész.
"Ő volt az a személy aki ha neki baja volt akkor is mással törődött mindenki jól legyen körülötte...és..." egyszerűen Louis úgy érezte hogy ez nem fog neki menni ezeket a dolgokat ki mondani hangosan, olyan mintha újra élné az egészet mintha egyetlen egy keserves nap vagy éjszaka nem telt volna el azóta mióta megtörtént. Újra annak a törékeny kisfiúnak érzi magát mint aznap reggel.

Közben meg jött a pizzájuk. Ki más mint Eleanor hozzta volna ki ez semm könnyített a helyzetén. Jó étvágyat kívánt nekik és gyorsan el is tűnt Louis örömére. Harry Közben annyira figyelt a fiúra néha még pislogni is el felejtett.
El kezdtek enni és a zöld szemű türelmesen várta hogy folytassa. Louis egy szelet elfogyasztása után úgy döntött nem hadja félbe hamár el kezdte.

"Szóval...Nála jobb nővér nem létezett számomra. Bármit csináltam ő ott volt. Mia..." Ezt a nevet utoljára 2014. Június 11. Szerdán 7:30 kor ejtette ki. Le törölt egy kósza könnycseppet és meredten nézte a tányért. Percek teltek el a bámulásaval de sikerült összeszedie magát." Szóval ő ha kellett fel kelt reggel korán csak ezért legyen mit egyek normálisan reggelire...egyik reggel el aludtam...és...mikor sietve be mentem a szobájába....mert ment a zene...és neki...hétkor lett volna egy találkozója... gondoltam be kapcsolva hagyta a zenét mert sietett..." Louis minél hamarabb szeretet volna ettől a képtől szabadulni a fejéből. Ezért el hadarta "ő fel vágta az ereit mert nem bírta tovább... Haz érted aznap én el vesztettem a legfontosabb embert az életemben aki törődött velem és teljes szívéből szeretet az nap Mia...Mia el ment és nem tudtam vissza hozni ő itt hagyott engem...talán ha fele annyira törődött volna magával is mint másokkal akkor még itt lehetne és láthatná hogy sikerült az álmom amiről annyit meséltem neki és téged is meg ismerhetne imádnátok egymást" Louis-nak itt szakadt el a cérna és patakokban kezdett el folyni a könnye. Harry fel állt át ment az ő oldalára le térdelt hozzá majd megölelte, el kezdte simogatni a hátát evel is a kék szeműt próbálnva meg nyugtatni. Közben legbelül azon tűnődött ehhez az egészhez hogy kötődik az exe ? Bele puszilt a hajába és fel emelte a fejét állánál fogva most az imádott kék szemek fel voltak duzadva a sok sírástól.
És az arca ki volt pirulva. Harry nem tudta mit kéne mondania de azt tudta Louis egy nagyon erős ember ezt el is szerete volna neki mondani de úgy érezte ez most nem segítene neki. Szavak nélkül fog vele kommunikálni vagyis nem teljesen szavak nélkül. Oda hajolt a telefonjáért meg nyitotta az Apple Music-t el kezdet görgetni a kedvelt számai között míg meg találta a tökéletes dalt ahhoz el mondja mit érez. Louis csöndben tűrte az egészet úgy érezte jelenleg nem tud mi segíteni azon az ürességen amit érez. Harry bele nyúlt a pulcsijába amibe a fülese volt rá csatlakoztata a telefonra majd be rakta Louis fülébe és el indította a "I Miss The Days" NF-ől. Louis ült és láttam a szemében hogy fel ismerte a dalt. Előre dőlt és úgy ölelt mintha ez lenne az egyetlen kapaszkodó. "Köszönöm..." Ezután nem szólalt meg amíg a dal el nem ért ehhez a részhez:

"I miss the smiles we had when we were young
I miss the memories of feeling love
I miss us runnin' underneath the sun
Staring out the window when the rain would come
I miss the smiles we had when we were kids, yeah
I feel like life was so much simpler then, yeah
When we had joy and we were innocent
I'd give it all to feel that way again, way again"

"Imádta az esőt...mindig ha eset ki feküdt az udvara...én meg néztem bentről az ablakból hogy mit csinál de csak feküdt és élvezte ahogy az eső rá esik..." ki vette a fülhallgatót és vissza adta Harrynek aki fürkésző tekintettel nézte. "Remélem tudod amikor ennyire nézel még gyönyörűbb vagy mint általában."
Közelebb hajol a zöld szemű a füléhez "Te meg remélem tudod minden hogy elragadó vagy." puszit nyomott az arcára és meg próbált fel állni de Louis meg állította "Köszönöm hogy ennyire figyelsz rám" majd oda húzta egy csókra, ujjait Harry hajába simította ezel is közelebb húzva a göndört. Harry a székbe kapaszkodott meg egyik kezével másik Louis derekán pihent.

...

"Remélem azért ízlett a pizza a maradékot el pakoltatjuk."

"Rendben. Nagyon ízlett és még egyszer köszönöm hogy meg hívtál és meg hallgatál. És tudom a kérdésedre nem kaptál választ de ez fontos része annak ami Eleanoral történt köztünk." Louis legbelül remélni tudta nem rontotta el ezel az ebédet. És az ő bébije nem csalódott azal kapcsolatban hogy nem adott neki választ a kérdésére. Majd máskor ad neki, még nem tudja mikor lesz fel készülve rá. Vagy ő lesz e aki választ ad neki. De nagyon szeretne minden kérdésére válaszolni de két évig még az emléket is próbálta törölni az agyában azzal a reggelel kapcsolatban nem még ami azután történt. Neki ehez idő kell ezt Harry is meg érti Louis ezért nagyon hálás neki.

"Louis. Lou. Édesem."

"Igen?"

"Semmi csak le fagytál"

"Jaj bocsi csak gondolkodtam. Várj te édesemnek hívtál?"

"Semmi baj. Mehetünk?" Harry próbálja terelni a szót. Ő maga se tudja miért. De Louis nem hülye és fel tűnt neki is.

"Bébiii ne tereld a szót." huncutul el mosolyog. Göndör le dönti a fejét próbál nem paradicsomal megegyező színé változni.
"Tetszik hogy te is becézel." Ujját Harry álla alá teszi és meg csókolja.

"Nekem is tetszik mikor bébinek hívsz"

"Jó mert egy a bébim vagy."

"Ha én a bébid vagyok te az én édesem."

"Tetszik. Miért pont édesem amúgy?"

"Mert olyan édes vagy mint a forró csokid."

"Awwh. Milyen kreatív valaki."

"Melletted annak kell lennie az embernek. És én miért Bébi?" Közben Harry ki fizeti a pultnál amit ettek és el veszi a zacskót amibe a maradék ételüket rakták.

"Baba arcod van."

"Te is milyen kreatív vagy."

"Köszönöm"

...

Louis haza kísérte Harry-t.

"Bébi várj."

"Igen mi történt? Mi a baj?"

"Semmi csak mond meg Samnek hogy üdvözlöm."

"Rendben át adom." Még egy gyors jó éjt puszira oda húzta magához.

"Jó éjszakát Bébi."

"Jó éjszakát édesem."

Majd Harry el is tűnt a becsukot ajtó mögött.

Louis nem haza indult hanem le a óceánhoz. Be is kapcsolta a zenéjét. Meg próbált minden érzelmet és gondoltatot el nyomni. Miközben sétált a sötét kihalt utcákon.