Chapter 19

15 1 0
                                    

1052 szó! Jó olvasást! ⋆.˚ ☾
.
.
.

• 2016.május.15. •

Ülök a szobámba telefonomon nézek egy filmet. Hallom az ajtóm csattanását oda kaptam a fejem apám állt az ajtóban. "MÁR MEGINT NEM CSINÁLSZ SEMMIT! ANYÁDNAK KI FOG SEGÍTENI?" Elém sétált én meg össze húztam magam az ágyamba. Fél órán keresztül hallgattam hogy szíd engem. Meg fogta a kezem és el kezdett ki rágatni az udvara hozzám vágott egy seprűt. "KEZDJ EL TAKARÍTANI MOST RÖGTÖN!" Majd ott hagyott. Meg fogtam a seprűt és el kezdtem. Nem láttam a könnyeimtől de csináltam. Mikor végeztem le töröltem a könnyeimet és be mentem apámék szobájában.
"Nem tudsz kopogni?"

"Bocsánat. Végeztem." Motyogtam az orrom alatt.

"Nem értem! NE MOTYOGJ! Olyan vagy mint anyád."

"Bocsánat. Végeztem." Mondtam sokkal hangosabban.

"Rendben meny el innen." Mutatott az ajtó felé.
Be mentem a szobámba és a szokásos menedékemhez nyúltam volna de hirtelen nem kaptam levegőt vagyis csak úgy éreztem. El kezdtem pánikolni.

Levegőt kapkodva riadtam fel. Zayn mellet fel kelt rám nézet álmosan hogy mi történt.

"Úristen mi a fasz Louis." Néz rám riadt tekintettel. Nagyot sóhajtottam próbáltam fel fogni hogy fent vagyok és ez már nem az álmom.

"J-jó jó  minden csak megint megint fel ahhj rossz álmom volt." Kisebb sikerrel sikerült el mondanom. Rá kell gyújtanom vagy el kell mennem valahova hogy ez ki tűnjön az agyamból.
"Engedj ki és aludj vissza."

"Ömm hova akarsz menni?" Meg se mozdult bele túrtam a hajamba.

"Engedj már nem mindegy csak el akarok menni ahogy szoktam mozdulj vagy át mászok rajtad!"
Meg mozdult végre amilyen gyorsan tudtam el hagytam a házam és el kezdtem sétálva zenét hallgatni csak sétálok amíg ki nem ürül az agyam.

❀ ❀ ❀ ❀

Reggel Sam kelltet.

"Jó reggelt neked is." Simogatom meg a fejét ahol a legjobban szereti. Rá néztem az órára 8:22 van fel kellek rendbe rakom az ágyam. Ki megyek a konyhába meg etetem Sam-et utána magamnak is keresek valamit. Be kéne vásárolnom állapítom meg a hűtő előtt állva ki veszek belőle tejet a szekrénybe meg keresem a müzlit. Meg csinálom majd mindent vissza rakok a helyére. Le ülők és meg eszem be rakom a mosogató gépbe majd el indítom. Be megyek a napaliba le ülők és el kezdek verseket írni. A délelőttöm így telt. Délben rendeltem mekit nem volt kedvem főzni. Fura volt hogy Louis még mindig nem írt de el könyveltem annak biztos későn feküdt le és még nem kelt fel. Délután 5-ig Tv-t néztem. Egyre jobban aggódók. Meg keresem a telefonom. Be lépek a beszélgetésünkbe és el kezdek gépelni.

Én: szia fent vagy?

Én: minden rendben??

Én: Miért nem írsz édesem?

Én: valamit el rontottam?

Sóhajtva le teszem a telefonom. El mehetnék hozzá de nem tudom hol lakik és Zayn-ek sincs meg a száma vagy bármije hogy őt meg kérdezem. El kezdek verseket írni megint ki írjam magamból az érzéseim. Percenként nézem a telefonom. De még mindig semmi. Elegem lesz fel öltözők és el kezdek sétálni az óceánhoz ott kell lennie. Át sétáltam az egész partot de nem találtam sehol össze rogytam a homokba és el kezdtem zokogni. Hol lehet az édesem? Miért nem ír. El kezdem hívni. Elsőre nem veszi fel de másodjára igen. "Hello Édesem. Minden rendben?" Hadarom el.

"Szia Zayn vagyok."

"Úristen hol van Louis miért nem ír vissza?"

"Nem tudom hol van de éjszaka el ment szerintem haza jött mert akkor el vitte a telefonját és most itt van."

"De itt vagyok az óceánnál már órák óta és nincs itt." Szipogok próbálom össze szedni magam.

"Majd haza jön régen is csinált ilyet." Próbált meg nyugtatni.

"Mit tudok csinálni?"

"Semmit. Próbálj meg élni el menni munkába satöbbi. Híd el vigyázz magára és vissza fog jönni és mindent el fog mondani neked. Én meg csinálom addig a munkát azon se kell aggódnod. Ha szeretnél beszélni ahhoz meg adom a számom mert nincs semmi községi médiám."

"Rendben." Be diktálta a számát amit le mentettem. "És mennyi idő amíg vissza jön?"

"Nem tudom most mennyire van szüksége." El kezdtem haza sétálni. Hosszú séta lesz. Mi történhetett ami ennyire fel zaklatta? Nem most történik ez elsőnek? Hogy nem tűnt fel nekem? Segíthetem volna neki? "Harry.Harry!" Zayn rángat ki a gondolataim közül. "Nem a te hibád ne hogy magad hibáztasd!" Honnan tudta?

"Honnan tudtad?"

"Én is ezt csináltam ne tedd sőt Louis ki nyírni ha engedném hogy ezt gondold és nem mondanám el."

"Miért nem hívtál eddig?"

"Nem tudtam a számod és Louis kódját se tudom. Mert nem a régi."

"Áh értem."

"Mit csinálsz?"

"Sétálok haza. Te?"

"Várom hogy haza érjen."

"Majd mond neki ha haza ért hívjon fel vagy jöjjön át."

"Első leszel de ha hozzád megy csak írj egy sms-t."

"Rendben de nem zavarlak tovább."

"Nem zavarsz." Louis sokat mesélhetett róla ha ennyire tud mindent. Erre el mosolygok. Majd fel nézek a holdra. Louis annyira imádja olyan mint amikor rá néz mintha valakivel kommunikálna vagy valakit jelentené neki. Számomra most őt jelenti tudom hogy ott van valahol és nézi a holdat és várja a válaszokat. Örülnék ha nekem is meg adná most a hold és nem csak neki. Zayn még mindig a vonal másik oldalán van nem szól semmit arra vár hogy meg szolaljak.

"Rendben... hogy telt a napod?"

"Vártam meg pihentem és gördeszkáztam. És te?"

"Tv-em."

"Na az jó. Holnap mész munkába?"

"Igen bár nem sok kedvem van hozzá."

"Ne aggódj minden rendben lesz."

"Ha te mondod."

"Meg ígérem." Sok dolgot meg ígértek már nekem az életem során. De ez nyugalommal töltött el mintha tudná hogy erre van szükségem.

"Mindenre választ fogok kapni?"

"Azt nem ígérhetem meg."

"Tudom tudom az rajta múlik."

"Így van."

"Le teszem lassan haza érek." Fordulok be az utcámba.

"Rendben ki tartást szia jó éjszakát."

"Szia jó éjszakát." Ki nyomtam majd el tettem a telefonom a zsebembe. Ki vettem a másikból a kulcsaim. Ahogy be értem Sam a lábamhoz rohant. Meg fogtam fel emeltem így indultam meg vele a konyhába hogy megetessem. Elő szedtem a kajáját bele raktam a táljába le raktam a földre majd őt is. Én nem vagyok éhes be megyek a fürdőbe le veszem a piszkos ruháim be állok a zuhany alá és el száll minden gondolatom. Meg fürdök ki szállok meg törölközök fel veszek egy alsót át megyek a szobámba le dőlök az ágyba be kapcsolom a tv-t. Sam be bújik mellém el kezdem simogatni. El alszik pár percen belül majd én is követem.

𝐄𝐯𝐞𝐧 𝐈𝐧 𝐓𝐡𝐞 𝐃𝐚𝐫𝐤 || 𝐋.𝐒. Befejezetlen Where stories live. Discover now