𝐄𝐯𝐞𝐧 𝐈𝐧 𝐓𝐡𝐞 𝐃𝐚𝐫𝐤 || 𝐋.𝐒. Befejezetlen

Chapter 26

1706 szó! Jó olvasást! ⋆.˚ ☾
.
.
.

• 2016.május.22.este. - 23.este. •

Egész nap esett. Filmet nézetem játszottam Sam-el. Csináltam magamnak kaját ki takarítottam. Beszéltem Louis-al aki azt mondta nem sikerült beszélnie Zayn-el. Nagyon fura érzésem van mintha valami baj lenne. Ezekkel az érzésekkel fekszem le aludni. Hajnalban telefonom csörgésére riadok fel. Zayn neve van a képernyőn értetlenül veszem fel a telefont.

"Szi-" Nem tudtam be fejezni mert a szavamba vágott.

"Bocsi de baj van Louis-al." Hadarja el.

"Mi? Mi történt? Hol van?" Tetem fel azokat a kérdéseket amik elsőként jutottak eszembe.

"Temetőbe volt majdnem egész nap. És el aludt a síron." Ki keltem az ágyból fel kapkodtam az első ruhadarabokat amik a kezembe akadtak.

"Ez miért baj?" Ráncolom össze a szemöldököm.

"Sose csinált ilyet csak az első este miután el temettük. És azután történt... az."  Áhh ezért. Ütött meg a felismerés.

"Honnan tudod? Mit kellene csinálni ha te le szarod? Nem meg beszélted vele hanem a büszkeséged fontosabb csak azért mert ő el ment oda."

"És látod igazam volt!"

"Kurvára nem volt." Nem szoktam nagyon káromkodni de most ki jött. "Jó volt képzeld beszéltem ma vele. És rohadtul az esik neki szarul ahogy te bánsz vele. Szóval meny oda hozzá és beszéld meg vele. Szia." Majd ki nyomom. Meg se várva a válaszát. Vissza fekszem aludni.

❀ ❀ ❀ ❀

"Louis, Louis, kellj fel." Bökdös valaki. Ki nyitom a szemem és fel emelem a fejem Zayn-el találom szemem magam.

"Mit akarsz?" Ejtem vissza a fejem.

"Meg kell beszélnünk a problémáinkat." Ül le a vizes földre.

"Ahhaa." Mondom unottan. "Pont itt és most?"

"Igen."

"Álmos vagyok hagy békén eddig nem kerestél ne most kezd el." Fordulok el. "Menny haza."

"Nem megyek ameddig meg nem beszéltük és te is jössz velem."

"Hát akkor hosszú napunk lesz én alszok te csinálj azt amit akarsz." Hunyom le a szemem hogy vissza próbáljak aludni. Végre sikerült el aludnom erre ide jön zavarni....

"Most már itt vagyok és beszélni szeretnék."

"Jó mondjad." Forgatom meg a szemem de még mindig nem fordulok vele szembe.

"Ide jutottunk?"

"Ezt szereted volna mondani?"

"Nem. De érettebb vagy ennél fordulj ide." Szembe fordultam vele de nem nyitottam ki a szemeim.

"Hallgatlak." Mondom unottan.

"Bocsánatot szeretnék kérni. Mindért amiért meg bántottalak. És hogy fel hoztam azokat a dolgokat." Kinyitom a szemem és látom a szomorúságot és a megbánást a szemében. "Főleg azért mert ignoráltalak." Fonta maga köré a lábait. "Fel hívtam Harry-t."

"Mit csináltál? Hamarabb hívtad fel őt mint hogy velem meg beszéld? Mit gondolsz magadról? Mit mondtál neki?"

"Azt hogy itt vagy."

"Baszki nem hiszlek el... még valamibe nem szeretnél bele szólni?" Ülök fel feszülten.

"Féltetelek." Fel vesz egy fa levelet és el kezdi pörgetni a két ujja között.