𝐄𝐯𝐞𝐧 𝐈𝐧 𝐓𝐡𝐞 𝐃𝐚𝐫𝐤 || 𝐋.𝐒. Befejezetlen

Chapter 21

1041 szó! Jó olvasást! ⋆.˚ ☾
.
.
.

• 2016.május.17. •

Fekszem a fűben és nézem a holdat. Hogy juthattam el megint ide? Miért menekülök azok elől akik szeretnek és segíteni próbálnak? Második napja nem láttam Harry-t meg Zayn-t. Remélem mindent el mondott neki vagyis csak azt amire kértem ha meg történne.

"Hallod haver."

"Igen?"

"Ha egyszer be kattanok Harry-t meg tudnád nyugtatni?" Néztem rá pakolás közben.

"Persze de reméljük nem lesz rá szükség." Fogta meg a vállam.

"Reméljük." Motyogtam.

Ha szeretem miért nem tudok elé állni és el mondani ami belülről fel emészt? Fel sóhajtva fel ülök körbe nézek a füves részen ami előtt egy elhagyatott uszoda van. Oldalra kapom a fejem és egy alakot láttok közeledni. Nem nem kezdődhet elölről. Nem tervezek senkivel találkozni a múltamból. Túrok bele a hajamba. Fel állok és el kezdek futni az ellenkező irányba be az erdőbe végig a csapáson magam mögé se nézve. Ki érve a homokos útra úgy érzem el fogyott az összes energiám. Meg támaszkodok a térdeimen és el sötétül minden.

...

Mi történt? Hol vagyok? Ő mit keres itt? Öreg tyúk?! Most hallucinálok vagy meg haltam?

"Hello Louis." Nézet le rám majd felém nyújtott egy üveg vizet amit el is fogadtam és le is húztam az egészet. Vissza adtam neki bele rakta a táskájába fel állt és kezét nyújtotta nekem amit el fogadtam és le söpörtem magam. "Köszi." Motyogtam.

"Nem zavarlak azért remélem hamar vissza térsz a normális életedhez. Ha kell valami tudod hol találsz." Nem akartam hogy el mennyen senki nem tudott erről a helyről még Mia sem. Ez az én helyem volt ahol volt egy jó barátom akinek a normális nevét se tudtam.

Sétálok a fő úton le térek egy el hagyatott épülethez. Nem megyek be inkább tovább megyek az erdő felé. Valaki hátulról meg kopogtatja a vállam. Ütésre készülve meg feszítem az öklöm majd egy lendületes fordulással próbálom el találni a mögöttem lévő embert  el kapja a levegőben a kezem majd rám mosolyog. El rántom a kezem és az előttem álló velem egy magas őszülő szakállas férfire nézek. Hátrébb lépek hátha meg akarna ütni. Milyen ironikus az előbb még én akartam be húzni neki erre most én lépek hátrébb mintha ő csinálta volna velem. Ez kezd elég kínos lenni. Vakartam a tarkóm. "Bocsánat." Néztem a földre. Vártam azt a szidást amit régen kaptam de az idegen csak közelebb lépet és a kezét nyújtotta felém. Össze ráncoltam a szemöldököm. De kezet fogtam vele.

"Tyúk." Mutatkozott be.

"Louis." Tetem zsebre a kezem. Miért pont Tyúk?

"Majd rá jössz." Meg billentetem a fejem és résnyire szűkítem a szemeim. "Nem vagyok gondolat olvasó ne néz rám így." Kuncog. "Ha találkozok emberekkel erre évente egyszer akkor mindig ezt kapom vagy meg vernek a fiatalok."
Bűntudatom lett. Én nem akarok olyan lenni mint ők én vagyok olyan én mindig az voltam akit ütődtek és nem aki ütőt. Nem terveztem a másik oldalra kerülni. De nem gondoltam hogy egy öreg emberel fogom szembe találni magam. Azt hittem egy csapatt fiatal. Bár az se jó indítás lenne. De ki kopogtatja meg egyáltalán egy vad idegen vállát? Úgy hogy előtte csak bántották őt. Nem értem ennek a férfinak a szándékait. Nem logikus számomra amit csinál.

"Miért nem kérdez semmit?"

"Hallgatni könyebb és igazából miért is mondanál el nekem bármit is csak egy idegen vagyok számodra."

"Igaz." Kezdek el sétálni az erdőn keresztül.

És attól a naptól kezdve nem kérdezet csak várta hogy mondjam magamtól a dolgokat neki mindegy volt hogy igazat mondok vagy esetleg ki találok-e ő meg hallgatta és csak akkor adott tanácsot ha kértem. Sosem ítélkezett a döntéseim felett. És erre van szükségem amikor el menne küllők. És ha kellet el küldhetem a faszba. Én is kérdeztem sok dologról de nem mindig válaszolt. Vagy épp én hallgattam őt meg a bajairól és mi történt vele élete során vagy ameddig nem találkoztunk.

"Tyúk ne menny el ne hagy itt."

"Rendben." Vissza sétáltunk az erdőbe és le ültünk az egyik fa törzséhez.

"Köszönöm."

"Ennyire rég nem láttalak hogy vissza tértünk a régi Louis-hoz aki mindent meg köszön?"

"Nem."

"Akkor jó."

"Nagyon sok minden történt mióta nem találkoztunk." El kezdtem sétálni a homokos úton. El meséltem neki mi minden történt amióta nem találkoztunk. Harry-t, Zayn-t, Hogy sikerült a bolt, meg minden rosszat is. Ő is el mondta mik történtek vele.

...

"Tudnál tanácsot adni?" Ültem le az "s" kanyarnál.

"Hát Louis figyelj én úgy érzem túlságosan a rosszra koncentrálsz. De közben meg a rosszat nem tudod irányítani ami ellen nem nagyon tudsz mit csinálni. De a rosszat el tudod nyomni jóval vagy avval hogy beszélsz róla és nem csak úgy teszel tesztek mintha semmi nem történt volna. Mert ezzel saját magad emészted belülről még ha fel se tűnik és itt lyukadsz ki. Ha történik egy rossz akkor ülj le Harry-vel vagy Zayn-el és beszélj róla nekik vagy próbálj meg hisz nekem is el mondod. Utána csináljatok valami olyat ami boldoggá tesz titeket." Miért könnyebb neki el mondani? Ezen még én se gondolkodtam el. Talán mert ha neki mondom el az nincs be folyással a minden napjaimra? Haza kell mennem és el kell mondanom mindent Harry-nek de nem ma túl késő van nem bukkanhatok fel csak úgy fel ő többet érdemel. Mondjuk el se kellet volna tűnöm.

"Sokat segítettél. Holnap haza megyek ahogy fel kellek."

"Örömmel hallom." Mosolyog rám.

"Mindig segítesz mintha tudnád mit kéne mondanod hogy helyre billents."

"Csak őszinte vagyok és élet tapasztalat. Próbálok segíteni mert nem akarom hogy oda juss ahova én."

"Egyszer ha gazdag leszek akkor veszek neked egy házat."

"Én azt már nem fogom meg élni." Nevet fel.

"Haha." Egyszer magamhoz szeretem volna költöztetni de azt mondta szó sem lehet róla.

"Sétáljunk vissza és aludjunk reggel nagy nap vár rád." Húz fel a földről. Vissza sétálunk közben beszélgetünk minden féle dologról mit hogy tervezek holnapra. Vissza érünk a füzes részhez le fekszünk. "Jó éjszakát."

"Jó éjt." A gondolataimba temetkezem. Mit mondjak holnap Harry-nek? Egyáltalán szoba fog velem állni? Holnap reggel dolgozni megy én meg oda megyek zavarni. Munka után fogok el menni hozzá addig össze szedem a dolgokat. A gondolataim el halványulnak és el nyel az álom.

"Harry! Harry! Harry! Vissza jöttem hogy mindent meg magyarázzak." Kopogtattok az ajtóján.

"Nem érdekel menny el." Ordítja ki.

"Legalább hallgass meg!"

"Nem menny innen."