[17.]- William

1.9K 61 24
                                    

Kezembe vettem Saraht és kivittem a mentők elé akik már készültek az ággyal, de mire azt kihozzák reggel lesz így hát én vittem ki.

- Itt kell maradnia - mondja a mentő, de már a hord ágy mellett ülok a mentő kocsiban.

- Jézusom, inkább menjünk már - surgetem majd sietve beul a kocsiba és elindulunk.

10 perc múlva már a kórház folyosóján ülok és várok, hogy legalább annyit mondjanak, hogy bú vagy bá.

Mikor aztán kinyílt az ajtó felpattanok.

- Be lehet menni hozzá, szüleit már értesítette?- kérdezi mire bólintok. - akkor hát- nyitja ki az ajtót mire egyszerre bemegyek.

Sarah nyitott szemmel a plafont bámulva értetlenül nézett. Mikor bementem felém fordította a fejét.

- Köszönöm, hogy behozott - motyogja mire leülok a mellette lévő székre.

- Ne hülyéskedj ez alap - mondom.

- Miért ignorált? - néz rám. Tekintete szomorú volt és majd megszakadt a szívem, hogy egy kórházi ágyban kell látnom. Legszívesebben kiugranék valami kocsi elé mivel tudom, hogy csak miattam fekszik itt.

- Megakartalak védeni a sok pletykátol és nem szerettem volna, hogy börtönbe kuldjenek vagy valami ilyesmi továbbá nem tudom, hogy a szulied mit szóltak volna ha meglátnak egy tanárral aki ráadásul 28 éves - simitom meg a haját.

- Nagymamám tudja már - suttogja és elmosolyodik.

- Ohh - nevetek fel - apád? Általában az apukák szokták kigyilkolni a fiút.

Sarah elkomolyodott majd minden erejével azon volt, hogy valahogy mosolyogjon.

- Apa nem él velünk, megcsalta anyukámat - mondja mire lesimitom kósza könnycseppet az arcáról.

- Ne haragudj - mondom mire megrázza a fejét.

- Nem tudtad - legyint.

- Anyukád tudja, hogy megcsókoltalak? - kérdezem.

- Nem, viszont ma lehet megtudja hisz biztos ide jön így össze futtok - mosolyog.

- Szeretnéd hogy találkozzak anyukáddal? - kérdezem.

- Igen - bólint majd beharapja a száját.

- Ihj, félek, hogy ha megtudja mi történt akkor nekem ez volt az utolsó napom - nevetek fel kinomba.

- Az biztos - nevet Sarah gyengéden - de megérdemelnéd.

- Hát igen - nevetek - béke? - mosolyodom el.

- Béke - bólint mosolyogva. - de ehhez kell a kisujjad is - nyújtja felém mire megrázom.

- Utoljára óvodában csináltam ilyet - nevetek fel.

- Jolvanna - lök meg.

- Szeretnék tudni mindent az életedrol - suttogom - beszeretnék minden sebet gyógyítani. És azon leszek, hogy minden problémádat átvegyem.

- De újra tegezhetlek? - kérdezi csillogó szemmel.

- Persze, hogy tegezhegsz - nézek rá összevont szemöldökkel - ki gondolta volna, hogy téged csak ez érdekel - motxogom mire felnevet- daviszont suliban nem szabad - simitom meg a haját.

- De délutánként többet találkozunk - mutatja fel mutato ujját.

- Pontosan - bologatok. - szeretném ha mesélni arról a fiúkárol aki eléggé budos volt pedig nem is mentem annyira a közelébe - mondom mire felnevet.

- De gonosz vagy - lök újra meg.

- Ez csak az igazság - nevetek.

Elmosolyodik majd hagyja, hogy simogassam tovább a haját majd Matthewtől (budos fiú) egészen az apjáig elmesélt mindent.

- De szeretném ha te is mesélnél - mondja, de már alig van nyitva a szeme.

- Írok neked és megbeszélunk egy találkozot. Biztos vagyok, hogy itt van a családod és nem szeretném ha nem látnának - mondom majd felnyögök. Nem szeretném itt hagyni. - Jó legyél - nyomok egy puszit a homlokára.

- William - szól utánam mire megfordulok.

- Igen, kislány?

- Egyszer elviszel motorozni? - mosolyodik el csillogó szemmel.

- Téged többször is- kacsintok majd ténylegesen kimegyek.

Ahogy sejtettem. Sarah családja az ajtó előtt várakozik és mikor kilépek mindenki rám néz.

Egy férfi akit ha jól ismerek fel akkor Josh.

- Én mondtam, hogy valami izmos palival találkozgat - suttogja Josh felesége talán Julianna.

- Jo estét- köszönök majd mindenkihez egyesével nyujtom a kezem hogy bemutatkozhassak.

- Hogy van Sarah? - kérdezi aggodva az anyukája.

- Jól van - mosolyodom el - ha nem haragszanak meg én elmegyek - indulok meg, de Sarah nagymamája megállít.

- Máskor nyugodtan gyere el az ajtóig - kacsint mire elmosolyodom.

- Máskor talán be is megyek.

- Úgy legyen - nevet fel majd elenged és vissza sétálok a motoromig.

Visszagondolva egyáltalán nem volt helyes Sarah-t legegönek néznem. Nekem talán semmi volt, de mivel Sarah elmesélte, hogy mi történt régebben már rájöttem, hogy nagy hiba volt.

Remélem tetszik<3
Xx

Téged akarlak(✓)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora