-Na indulhatunk - húzza fel a kabátját nagymama majd a kezét zsebre teszi. - nem is beszéltünk mostanában, miujság? - mosolyog.
- Semmi - vonom meg a vállam.
- Na ki vele - mondja mire meglepetten ránézek- ki ez a fiú akit egy utcányire lehagytál tegnap este, hogy ne vegyük észre - mosolyog.
- Honnan tudsz róla? - temetem nevetve a fejem a kezembe.
- Sarah, a nagyid vagyok. Tudok én mindent - kacsint.
Felnevetek majd hagyom, hogy belém karoljon és séta közben elmeséltem mindent.
Haza érve már mindenki aludt így megnéztünk közösen egy filmet és elaludtunk.
* 1 nappal később*
- Reggelt - jön le Liam a lépcsőn mire intek az asztalon fekve.
Este rengeteget gondolkodtam a Williamról. Odáig elment ez az egész, hogy végül arra gondoltam, hogy beszélek vele ha felhozza. Vagy ha nem akkor nyilván már nem is emlékszik erre az egészre. Ha részeg kapok egy illúziót, de egyébként nem is érdekli mi van velem, ugyan is tegnap nem írt.
Lehet csak tulgondolom, de valljuk be, hogy ivott és kitudja igazából mit gondol rólam.
Őszintén szólva nagyon félek bemenni. Felkapok valami ruhát aztán megcsinálok mindent is és Liammel elindulunk. Természetesen mindent elmondok neki (uuu, aaa kíséretében természetesen) és mikor oda érunk szegény Liam legszívesebben leutne, de hát valljuk be ha én nem lennék nem biztos, hogy ilyen izgalmas lenne az élete.
Mindketten beulunk a terembe és intunk Noranak aki ránk mosolyog majd beszélget tovább a barátnőjeivel.
- Hallod, menjünk egy kört a tanári felé - súgja Liam.
- Na persze - nézek rá.
- Na gyere - áll fel és felránt a székről.
- Félek - suttogom.
- Az mindegy, gyere - rángat. Sóhajtok majd utána megyek.
Modellesen végig baktatunk a folyosón majd Liam úgy tesz mint ha az ablakon nézelődne. Pontosan az igazgató iroda mellett. Milyen érdekes.
- Gyere már - mondom.
- Hova? Olyan szép a kilátás - nézelődik.
- Liam kérlek - könyörögök - itt hagylak - indulok meg, de kinyílik az igazgatói iroda.
Lefagyva állok és 2 percnek tűnt az a röpke pillanat amikor kinyitja az ajtót.
William kérdőn ránk néz.
- Megtudhatom, hogy mit kerestek itt? - kérdezi. A legjobban az fáj, hogy mikor rám nézett semmilyen érzelem nem fut át az arcán. Nekem konkrétan a pillangókat kell vissza nyomni mert olyan erővel repkednek, hogy szét esek.
- Sétálgatunk - mondom, a hangom teljesen ismeretlen és halk volt.
- Menjetek órára - mondja majd bemegy.
Megsemmisülve állok ott és csak azon tudok gondolkodni, hogy mit rontottam el. Talán az a baj, hogy nem írtam.
Kinomban felnevetek majd Liammal együtt elindulok a terembe.
A nap vége konkrétan így telik. Én csak bolyongok mint valami fogyatékos, Nora meg Liam pedig életet akarnak adni.
- Nemár csajszi - mondja Nora - ne legyél szomorú, gondolj arra, hogy hamarosan buli és majd úgy kiöltözöl, hogy le sem tudja venni rólad a szemét.
- Jah aztán újra iszik és megint ezt csinálja - turok bele a hajamba.
- Ha most le állsz egy férfinél én eskuszom, hogy agyon csaplak. Szedd össze magad, hozd előre a bulit és szerezz egy jó rucit - mondja, már-már kiabálja Nora mire meghökkenve bólintok.
- Igazad van - sóhajtok - de akkor valakiknek segíteni kell a ruciban - mosolygok.
- Nem - rázza meg a fejét Liam, mire Nora könyöke Liam bordája közé csapódik és elkezd bologatni.
Elmosolyodom majd elindulok hazafelé Liammal. Eléggé lehangoló volt a napom, de legalább jobb lesz olvasni.
Hazaérek és egyből előveszem a buli papírjait és próbálok beszervezni minél előbb egy dj-t. Mikor találok elkuldom Williamnak aki lelattomzva hagy, de azért remélem kifizeti.
Sikeresen megszerveztem péntekre egy bulit. Hetente buliba fogok lassan menni, de ha ez kell, hogy William megbánjon mindent vagy esetleg eszébe jussak akkor let's goo
Ne haragudjatok ez a rész nagyon rossz lett, de a kövinél igyekezni fogok nagyon<33
Xx
