Pokoli Románc😈❤️18+

5. fejezet Támad a menny

Két hét telt el a folyosós incidens óta de sokat nem tudtam agyalni rajta mivel fel kellett készülni az össze csapásra bármikor jöhetnek az angyali seregek harcolni a Hotel ellen és mi már felkészülten várjuk őket.

Eközben oda fent: (Ádám)

- Készen álltok a harcra?! Kérdeztem a csapatomtól akik egységes lándzsájuk égfelé szurásukkal jeleztek.

- Fasza szét basszuk a köcsög hotelesek kibaszott fejét! Kiabáltam

- Igen! Kihúzzuk a kurva gerincüket a mocskos szájúkon és feltoljuk a lándzsánk hegyét a retkes seggükbe! Mondta kicsit túl lihegve Lut.

- Oh ho ribi.. vegyél vissza. Csititottam.

- Gyerünk indulás! Intettem
Elindult a roham de ahogy közel értünk a Hotel hez furcsálva láttam hogy az egész kikurt helyet körbe veszi valami fekete búra ami az angyalaimat gyilkolja..

- Uram valami sötét izé gátolja a bejutást. Mondta a mellettem lévő csaj.

- Nem mondod bazd meg hülye kurva, észre sem vettem volna! Pirítottam rá.

- Faszom elegem van ebből a geciből . Üvöltöttem majd amúgy gitárként is jól szuperáló bárdomat majd oda basztam ennek a szarnak mire az feloszlott így megkezdődhetett az invázió, mindenki különböző irányba haladt én rögtön a kis ribanc hercegnőt észre véve oda mentem.

- Mizu Ribi, tök béna volt a kis védelmetek egyszerre áttörtem. Léptem elé .

- Hé Ádám! hagyd Chardlie-t itt az igazi szám én vagyok! Hallottam meg a pokol királyát ahogy bárgyú vigyorral előre lép.

- Ohh már csak te hiányoztál, de már alig várom hogy elintézelek áruló. Léptem hozzá közel.

- Sajnos ki kell hogy ábránditsalak itt aki meg fog halni az te leszel! Vigyorgott veszettül.

- Miért csak a pofád jár.. kezdjünk el harcolni bazd meg! Emeltem fel a fegyverem.

- Jól van csapassuk! Kiáltotta majd egymásnak estünk.

Vágtuk, rugtuk, haraptuk egymást de nem tudott egyik önk se győzni a másik felett így kihasználva az apai ösztöneit Lute -ot a lányára irányítva és azt a föld felé zuhantatva apuci utána vetette magát ez után leszálltam hogy kicsit kifujjam magam azért bassza meg jól oda raktam magam ám ahogy így ott állok meghallottam valami recsegő hangon a nevem:

- Lám lám Ádám az első ember és a következő hallott.
Jött velem szembe teljesen pirosba öltözve valami szarvas geci kibaszottul úgy nézett ki mint egy agancsos eper!

- Te meg ki a fasz vagy?! Kérdeztem meg tőle.

- Alastor vagyok a rádió démon, igazán örülök a találkozásnak bár csodálkozom hogy az angyalok hadvezére nem ismeri a nevem pedig azt hinné az ember , ám úgy látszik a státusszal nem jár együtt az intelektus. Húzta száját olyan széles vigyorra hogy sárga fogai teljesen kivillantak.

- Most meg döglesz bazd meg!

Bár a szavai felét nem nagyon értettem de valahogy éreztem hogy sértegetni akar ezért neki indultam.

Ám mielőtt oda érhettem volna valami fekete árny szerű csápok jelentek meg körülöttem majd körém tekeredve emeltek fel és kurtak bele abba a kibaszott földbe, meg nyekkentem de feláltam és löttem neki pár fénygömböt de szinte észre sem vette így vivódtunk még egy ideig aztán mikor hirtelen lankadni kezdett a figyelme egy hatalmas suhintással neki csaptam a falnak de nem halt meg fel állt hogy támadjon mikor észrevette hogy a szaros séta botja eltört, elkáromkodta magát majd eltünt mint az árnyék.

Ez után folytattam az utamat és magasba repülve figyeltem ki legyen a következő mikor az a kibaszott bukott fasz nekem támadt és egy kibaszott nagy csattanással értem földet nagy krátert hagyva magam után, az összes kis geci ott állt velem szembe mire kikászálódtam , már kezdtem volna bele a monológomba mikor éles fájdalom nyilalt a hátamba majd újra és újra és újra hirtelen össze estem, forgott velem a világ majd minden elsötétült.