Pokoli Románc😈❤️18+

6.fejezet : Az alku

Lucifer:

Mikor Láttam hogy Alastor épp bele épül a falba hála Ádám gerinctelen húzásának valami furcsát keztem érezni eddig is haragutam erre a pöcsre de most.. szabályosan gyilkos vágy támadt bennem S ahogy láttam hogy ez az önelégült idióta az eget páztázva kémlel neki indultam mint valami tüzes bika és a földre küldtem ahol egy jó nagy lyukat vájt, majd leereszkedtem hozzá és a többiekhez akik már ott álltak az árok szélén, de nem halt meg a rohadék sőt még elindult felénk amikor hirtelen valami éless átfurta a testét mire ő a földre rogyott, ekkor megláttam azt a pici tisztaság függő démont ott térdelt rajta és csak döfködte valami tűszerü izével.

2 órával később;

Már túl voltunk a támadáson épp a romokat takarítottuk mikor a lányom megszólalt:

- Hol van Alastor?! Nézett aggódóan körbe.

- Biztos épp kihúzza magát a meló alól huh jellemző! Forgattam meg a szemeim mire az ellöttem álló mérges tekintetével találtam szembe magam.

- Apa , hogy lehetsz ennyire ellenszenves és ha baja esett, vagy rosszabb?! Lepték el könnyek a szemét.

- Ugyan drágám biztos csak.. de valahogy nem akartam folytatni inkább ezt mondtam:
Tudod mit édesem, megyek és megkeresem őt megnézem mi van vele jó?! Kérdeztem vállára téve a kezem.

- Ohh Apuuu.. hát megtennéd. Ugrott a nyakamba.

- Persze, neked bármit.

Azzal el is indultam keresni a rádióst valami azt súgta hogy a stúdióban megtalálom ezért arra felé vettem az irányt s mikor oda értem felmentem a lépcsőn és meg láttam ahogy a keresett a szemben lévő ablaknak támaszkodva áll és látszólag semmi baja ekkor elöntött a méreg:

- Hát itt vagy! Te Overlordok szégyene, itt bujkálsz miközben a lányom érted aggódik!? Jött elő démoni énem.

- Lucifer mit keresel itt... Menj el! Köhögte.

- Azt lesheted szemét láda.. inkább fordulj meg had lássam azt a kibaszott pofád! Lettem még idegesebb.

Ám amikor meg tette vissza állt a kinézetem normálisba és a szám elé tettem a kezem, a démon melkasán egy hosszú mély vágás tátongott amiből dölt a vér, még a szokásos vigyora is inkább tünt fájdalmasnak sem mint önelégült nek.

- Alastor mitörtént veled?! Léptem elé a sebe felé nyújtva a kezem mire ő erősen megfogta azt.

- Ez csak egy karcolás! Ne nyúlj hozzá! Inkább menj és mond meg a hercegnőnek hogy kimerültem de majd megkeresem. Lökött el magától.

- Na nem ilyen könnyen nem rázol le!.. És nem fogok hazudni Chardlie nak csak mert az egod úgy kívánja! Bögtem mellkason megfeledkezve a sebéről minek nyomán felordított .

- Takarodj! Változott el hangja és növekedni kezdett az agancsa majd zöld fény vette körül, épp le csapni készült mikor a földre rogyott és el terült.

- Nyugalom csak segíteni akarok.. mosolyodtam el.

- Nem kell a segítséged! Jelentette ki.

- Jó hát ha inkább meghalsz?! Felőlem! Indultam az ajtó irányába mikor hirtelen megragadott:

- Várjon! Na jó legyen! Hogy akarja csinálni? Ment bele végül a démon.

- Hmm először is ülj le a fotelbe és vedd le az inged! Utasítottam.

Mikor helyett foglalt és megszabadult a sebet fedő anyagtól oda léptem hozzá át téve a lábaim az övéin azzal a céllal hogy a comjaira ülök.