Érzete, hogy valaki követi. Nem tulajdonított sok jelentőséget neki.
Egyre biztosabb volt abban, hogy valaki mögötte áll.
Egy fordulónál megpillantotta a mögötte sétáló kabátját. A lány kivette füléből a fülhallgatót.
Ekkor a mögötte álló ember megérintette a vállát. Csenge megpördült, és abból a lendületből pofon vágta az "idegent".
- Au, ezt most miért kaptam?
A hang ismerős volt a lány számára. Most látta csak meg az ember arcát.
Csele.
Ettől azonban nem nyugodott meg.
- Basszus, hol voltál?! Nem jössz reggelizni, anya benéz a szobádba, nem vagy ott, az ablak nyitva, üzenet, életjel sehol, hívunk, nem veszed fel... Három napig nem látunk, és most csak úgy megjelensz?!
Hirtelen dühét aggodalom váltotta fel.
- Amikor először vetetted fel, hogy megtennéd, nem gondoltam volna, hogy megteszed. Aztán jött a veszekedés, és eltűntél...
Megölelte öccsét.
- Azt hittem, többet nem látlak... - súgta.
YOU ARE READING
Nem Akartalak Elengedni - PUF rövid fanfictionok
FanfictionElső adag fanfictionjaim 😊 Ha valamelyiket szeretnéd, hogy hosszabb sztoriban kifejtsem, nyugodtan írd le!