Nem Akartalak Elengedni - PUF rövid fanfictionok

Two Birds On Wire

Csele a grundról visszatérve lépett be a házba. Bent ordítozás és veszekedés fogadta. Szülei megint nem tudtak megegyezni. Gyorsan a szobája felé kotródott, mielőtt anyja észrevehette volna.

Csenge szobájából furcsa csönd áradt. Benézett a félig nyitott ajtón.

- Csenge, jól vagy?

Nővére a földön ült, fejhallgatóját szorosan füléhez nyomva kezével. Telefonja valamivel odébb hevert.

A lány letolta a fejhallgatót a fejéről. Mosolyt erőltetett az arcára, de szemében félelem ült.

- Igen, miért?

- Nem úgy nézel ki.

Kintről behallatszott egy mondtarészlet.

- Csenge tehet erről is...

Apjuk volt. Ki más is lehetett volna...

- Miért nem mentél el?

Csenge egy pillanatig csöndben maradt. 

- Nekem nincsen egy baráti köröm, akikkel kijárhatok valahova...

- Nem úgy értem. Elköltözhettél volna. Nem tetted.

- Miattad. Ha én nem vagyok itt, bajba helyettem is bajba kerülsz...

- Így meg rád kennek mindent!

- Csenge, gyere ide! Most.

Apjuk hangja dühösen szólt. Csenge érzelemmentesen felállt.

- Kérlek, Csenge, menj el...

- Figyelj, nem akarok veszekedni. Fáradt vagyok ehhez.

Hirtelen a pillanatnyi csöndet egy sikoly, majd egy csattanás vágta át.

Csenge szeme tiszta gyűlöletet sugárzott. Csele látását visszatartott könnyek homályosították.

- Mi... Mi legyen?

A lány öccsére pillantott.

- Megmondom, mi lesz. Azok a Pál utcaiak még mindig a grundon vannak?

Csele bólintott.

- Jó. Odamész, és OTT MARADSZ, érted, ott maradsz, amíg nem írok.

- De...

- Nincs de.

- Dehogy nincs! Bazdmeg, nem hagylak egyedül egy pszichopatával!

- Csele Csenge ! Gyere, mert ha én megyek, abban nem lesz köszönet!

Apjuk nem volt türelmes egyéniség.

- Kérlek, menj a grundra! Ha nem írnék, hívj rendőröket, mert ez így nem folytatódhat.

- Nem megyek.

- Csele Csaba. Mész.

Csele kelletlenül bólintott. A lány szobájában lévő kis ajtó a kertbe vezetett. Az udvarra lépett. Sietős léptekkel a grund felé szaladt.

Csenge kilépett szobája ajtaján. Lelkileg felkészült, akármi is történjen.

Apja szemébe nézett.

- El tudnád magyarázni, hogy...

- Nem.

- A szemtelen pofáját!

A férfi lendítette a kezét. Csenge a levegőben elkapta, és teljes erejéből elfordította. Az az erő pedig sok volt.

Apja felszisszent. Csenge a kezében lévő telefont észrevehetetlenül nyomkodni kezdte. Hívás. 1. 1. 2. Csörög. Átdobta a telefont anyjának. Apja próbálta megállítani, de nem sikerült.

...

Ezóta az eset óta három év telt el. Bár a grundot elvesztették, legalább a családja végre nyugodt volt.