A tetovált "szív" ❕️B.E.F.E.J.E.Z.E.T.T.❕️

16.rész

Másnap reggel a telefon csörgése ébreszt. Meg se nézem ki az álmosan beleszólok.
-Igen?
Jó reggelt tündérke! Még aludtál?-ahogy meghallom Jay hangját egyből kipattan a szemem.
-Jay? H...hány óra?-kérdezem félve.
-Már 10 óra is elmúlt. Nem akartalak felébreszteni, azt hittem már felkeltél. Szóval sokáig szeretsz szunyókálni, ezt megjegyzem magamnak.-kuncog bele a telefonba. Tényleg sokáig szeretek aludni és lustálkodni is de nem most. Biztos okkal hívott. Nem beszéltünk meg konkrét időt tegnap, mikor találkozunk de én már alig várom, hogy láthassam.
-Fent vagyok, bocsi. Későn aludtam el az éjjel.-vallom be neki.
-Nem tudtál aludni? De jól vagy ugye?-hangja aggodalomról árulkodik. Félt engem és ez megdobogtatja a szívem.
-Semmi bajom! Minden rendben csak khm.. egy kicsit felhevült állapotban voltam még este így semmi másra nem tudtam gondolni csak ami köztünk történt.-érzem, hogy ebbe a vallomásba a fejem búbjától a kislábujjamig belepirultam. De nem akarom tagadni előtte a vágyaimat. Hallom, ahogy hangosan felsóhajt a telefonba.
-Ezzel én is ugyanígy voltam kicsim. Másra se tudtam gondolni csak rád. Hiányzol, látni szeretnélek. Ezért is hívtalak, hogy megkérdezzem velem töltenéd e a napot.-a szívem csak úgy repes a boldogságtól. Nem tudom mi történik velem de nem is érdekel, sodródni akarok az árral.
-Jól hangzik. Mire gondoltál pontosan?-bár igazából édes mindegy mit tervez nekem tökéletesen megfelel amíg vele vagyok.
-Hát arra gondoltam elviszlek ebédelni kezdetnek. De mivel még csak most ébredtél ezért a reggeli találóbb megnevezés lenne. Aztán elakartalak vinni az állatkertbe mivel mondtad, hogy szereted az állatokat de sajnos esőt mondanak délutánra így más programot találtam ki. Viszont ha esni is fog nem leszünk csurom vizesek. A program rugalmas azt csinálunk amit csak szeretnél, amíg együtt vagyunk nekem mindegy.-imádom, imádom, imádom. Olyan kedves, figyelmes, jaj bolond szívem bajban leszel, már most érzem.
-Imádom a tervedet! Mikor indulunk?-mire válaszolna már ki is pattanok az ágyból, összeszedem a pipere cuccom és megindulok a fürdő felé.
-Örülök ha örülsz! Mondjuk egy óra múlva? Addigra eltudsz készülni?-kérdezi.
-Persze! Már a fürdőben vagyok, gyorsan letusolok, felöltözök és megis vagyok.-hallom, ahogy hangosan kapkodja a levegőt, most mit mondtam?-Jay? Jól vagy?
-Igen, nincs gond! Csak megemlítetted ezt a fürdő dolgot és a fantáziám életre kelt. Ne törődj vele. Akkor egy óra múlva találkozunk.-hangosan felnevetek, Jay reakciója miatt.
-Rossz vagy, nagyon rossz. Sietek de most hagyj készülődni!
-Rendben! Szia tündérke!
-Sziaaaa!-már nyomom is ki a telefont és kapkodom le magamról a ruhákat.

Pontban egy óra múlva Jay rám csörög, hogy itt van és az autónál vár. Mindent bepakolok a táskámba, a lépcsőn szinte száguldok lefelé de mikor kinyitom az ajtót és meglátom a kocsinak dőlve, lefagyok.
Fekete farmer, fekete ing van rajta, kezét a mellkasa előtt keresztbe rakta. A szemén napszemüveg, arcán a szakáll gondosan megnyírva, szőkésbarna haja belőve. Úgy néz ki mint aki most lépett ki valami férfi magazinból. Amint észre vesz el löki magát az autótól, hatalmas kezeit kitárja, én meg akit puskával lőttek ki úgy rohanok felé. A karjaiba kap egyik kezét a derekamra rakja a másikat a nyakamra és úgy húz közel magához egy csókra.
-Szia tündérke! Hiányoztál! Csodásan nézel ki.-pedig semmi extra, csak farmer meg egy csipke blúz van rajtam, tornacipővel párosítva.
-Te is hiányoztál! Ha szerinted én jól nézek ki, akkor te istenien.-egymásra mosolygunk majd Jay újra megcsókol.
-Készen állsz? Mehetünk?-bólintok és beszállok az autóba. Csodás délutánunk lesz érzem.

Nem csalódtam. Jay elvitt a kedvenc éttermébe ahol megebédeltünk. Aztán sajnos az állatkert látogatást mind a ketten elvetettük, mert igaza lett Jaynek bármikor leszakadhatott az ég. Így bálna lesre mentünk, még soha nem voltam csak hallottam róla és legalább a hajó fedett volt. Bálnát is láttunk nem is egyet, szóval egy szavam nem lehetett. Most a belvárosban sétálgatunk az eső még nem érkezett meg de a hangja már elért hozzánk is. Egyszer csak hatalmasat dörgött az ég, az eső meg elkezdett szakadni. Kár volt elkiabálni magam. Jay-el gyorsan behúzódtunk egy étterem ponyvája alá, de nem úgy nézett ki, hogy egyhamar alább maradna az eső.
-Itt nem maradhatunk, rajtad meg csak egy blúz van megfogsz fázni. Menjünk fel hozzám, itt lakom nem messze, ott megtudsz szárítkozni, adok valami meleg ruhát és megvárjuk míg eláll az eső. Rendelek valami vacsorát is. Rendben?-menjek fel hozzá? De igaza van itt nem maradhatunk és már most fázok.
-O...oké!-bólintok is hozzá, kell a dupla megerősítés, elsősorban nem miatta hanem magam miatt.
-Kicsim, ha nem akarsz nem kényszer, ez csak egy ötlet volt, nem erőltetem rád, haza is vihetlek.-megrázom a fejem, nem akarok haza menni. Maradni akarok, vele.
-Rendben, akkor menjünk.-megfogja a kezem és elkezd húzni maga után.
Istenem most segíts meg.